A Berde lányok pályaképe Székelyudvarhelyen
MÁÉRT - 2024. február 5., hétfő 21:06
A budapesti Liszt Intézet sepsiszentgyörgyi
fiókja és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 2024. február 6-án, kedden
délután 6 órakor Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem” ajándéka – Berde Mária
írónő és Berde Amál festőművész pályaképe címmel kiállításmegnyitó eseményre
hív minden kedves érdeklődőt a székely anyavárosbeli Haberstumpf-villába. A
kiállítást a kurátor, Szebeni Zsuzsanna színháztörténész nyitja meg. Köszöntőt
a csíkszeredai magyar főkonzulátus munkatársa, valamint Ölvedi Zsolt
alpolgármester és Miklós Zoltán múzeumigazgató mond. Közreműködik Albert
Orsolya színész és Haáz Márton fuvolás.
Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész
pályaképének megértéséhez szükséges néhány előzmény ismerete. Ilyen jelentős
történelmi előzmény Bethlen Gábor nemeslevele 1629-ben, amely minden
felekezetre vonatkoztatva nemesi rangra emelte az erdélyi protestáns
(lutheránus, református, unitárius) lelkipásztorok fiú- és lányutódait. „A
lelkipásztor az ordináció révén korábban is a nemesség közé számláltatott és
privilégiumai kiterjedtek családjára is.” Bethlen intézkedése példátlan volt a
korabeli Európában, hiszen – ahogy ezzel kapcsolatban Tonk Sándor történész
fogalmaz – egy latens értelmiségi réteget tett a rendi jogosultságok
birtokosává. Közülük került ki a kollégiumok diákságának közel harmada, nagyban
emelve ezzel az oktatás színvonalát. A nagy fejedelem nemeslevele az erdélyi
művelődéstörténet egyik meghatározó elemévé tette a református értelmiségi
dinasztiát. Ezek a dinasztiák túlnőtték az egyház határait, a lelkipásztor
édesapa fia gyakran orvos, történész vagy matematikus lett. A laborfalvi Berde
család egy ilyen dinasztia leszármazottja, tagjai az évszázadok során a haza,
az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkottak maradandót. Nem véletlen,
hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde lányok gondolatvilágában az,
hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az „isteni ingyen
kegyelem” ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem,
ugyanakkor viszont a kijelölt úton való megtorpanás istenkísértés.
A két alkotó jelentőségéről ízelítőnek talán
elég, ha azt említjük meg, hogy Szabó Magda ezt írja Berde Máriáról, a
Baumgarten-díjas, Corvin-koszorús írónőről: „Aki úgy tud írni, mint egy magyar
Burns, ne szidja Seherezádét, mert ráhagyta mesemondó képességét.” Berde Amál
„gyönyörű színérző tehetségét” Thorma János, legkedvesebb mestere így óvta:
„Vigyázzon is jól ezen különösen nagy adományára a természetnek, mert mindent
megtanulhat a festő, de ezt az egyet nemigen lehet tanulással elsajátítani
senkinek, aki nem született ezzel.”
A kiállítás két különleges művész, egy író és
egy festő testvérpár R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál pályaképét ábrázolja,
okmányok és műalkotások, valamint riportok segítségével, és az „isteni ingyen
kegyelem ajándékát” a tehetséget hivatott bemutatni. A kiállított anyag özv.
Gergely Istvánné Tőkés Erzsébetnek, a Házsongárd Alapítvány elnökének kitartó
gondoskodása nyomán született meg, grafikai szerkesztője Szebeni-Szabó Róbert
fotográfus. A tárlat nem jöhetett volna létre az alábbi intézmények támogatása,
együttműködése nélkül: Erdélyi Református Egyházkerület Püspöki Hivatala,
Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, Sapientia Erdélyi Tudományegyetem
Filmművészeti Szak, Székely Nemzeti Múzeum, nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium,
Haáz Rezső Múzeum. Külön köszönettel tartoznak a szervezők a Tőkés és Berde
családnak, a leszármazottaknak, akiknek mind a debreceni, mind a zalaegerszegi,
mind pedig az udvarhelyi ágon segítették a kiállítás létrejöttét, ami 2024.
március közepéig lesz látogatható.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA