Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
A kommunizmus áldozataira emlékeztek Nagyváradon is
MÁÉRT - 2024. február 26., hétfő 14:47
A
kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én a nagyváradi Partiumi
Keresztény Egyetem dísztermében tartottak előadást és könyvbemutatót a Magyar
Polgári Egyesület szervezésében, a Polgári esték rendezvénysorozat keretében. Nagy
József Barna, az egyesület elnöke elöljáróban elmondta: miután a magyar
Országgyűlés 2000 júniusában egy határozatával minden év február 25-ét a
kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította, úgy döntöttek Tőkés
Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspökével, hogy
Nagyváradon is megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól minden évben ezen a napon.
„Nagy megtiszteltetés volt és ma is az, hogy éppen azzal az egykori temesvári
lelkipásztorral, Tőkés Lászlóval együtt szervezhetjük a megemlékezéseket a
kommunizmus áldozatainak emléknapján, akinek örök érdeme van abban, hogy a
romániai kommunizmus 1989 decemberében megbukott. Megbukott vagy a forradalmat
kisiklatók vezérletével átalakult? Mai előadásunk, könyvbemutatónk alatt éppen
arról hallhatunk, hogyan épült ki egy számunkra láthatatlan hatalom, egy
hálózat annak érdekében, hogy például Magyarországon a rendszerváltás előtt,
közben és után a gazdasági hatalmat átvegyék bizonyos körök.”
A
rendezvény folytatásában az MPE elnöke bemutatta az egyesület kiadásában megjelent
Élet a föld alatt című Balaskó Vilmos-kötetet,
a 2002-es első kiadás jegyzetekkel ellátott, dokumentumokkal bővített, újraszerkesztett
és kiegészített változatát. A Szalacson született református lelkipásztort koholt
vádak alapján ítélték halálra 1958-ban az ún. érmihályfalvi csoport, azaz Sass
Kálmánék perében, amit életfogytiglani börtönre „enyhítettek”. Hat és fél év
raboskodás után az általános amnesztiával szabadult 1964-ben.
A
Budapestről érkezett Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet
Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa előadásában a sokszor
láthatatlan gazdasági hálózatokról, a lobbinak álcázott pénzügyi befolyásolásról,
az állami szintre emelt korrupcióról beszélt a hallgatóságnak. Az előadásból
megismerhette a közönség, miként rabolta ki a kommunista maffiahálózat
Magyarországot a rendszerváltás előtt. Arról is beszélt, hogy az ismert
történelem mellett egy kevésbé ismert, leginkább gazdasági történelem is van,
ha ezt kutatjuk, akkor például azt is megtudhatjuk, hogy a kommunista vezetés
milyen gyümölcsöző gazdaság kapcsolatokat ápolt náci háborús bűnösökkel, de
ugyanakkor amerikai pénzvállalatokkal is.
A
gyakran csak „gulyáskommunizmusnak” nevezett időszak nem volt más, mint egy
szűk pénzügyi elit, hálózat megtervezett és sikerre vitt akciója annak
érdekében, hogy lerabolják Magyarországot. A hatalmas hiteleket éppen azért
vette fel akkor az ország, hogy ezeket a háttérben zajló ügyleteket
finanszírozzák. Magyarország lakossága nem az államvezetésnek, hanem saját
szorgalmának, erőfeszítéseinek köszönheti, hogy a keleti országok között
viszonylag kedvező életszínvonalon élhetett
Sokat
elmond a magyarországi állapotokról például az, ha a cégalapításokat megnézzük
ebben az időszakban. Romániában ekkor a külföldiek csak úgy alapíthattak céget,
ha abban a vegyesvállalatban többségi román részedés volt, vagyis tőkebevonás
történt. Magyarországon ezzel ellenkezőleg folyamatos volt a tőkekivonás
láthatatlan, külföldön létrehozott offshore cégek és ezek számtalan
fiókvállalatai formájában, melyeket a külkereskedelmi vállatok hoztak létre –
jelentetti ki az előadó, aki a közönség kérdéseire, hozzászólásaira is szívesen
reagált.
A
rendezvény végén, mintegy zárszóként, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács elnöke is szólt a publikumhoz Pál apostol egyik leveléből idézve: „a szabadságban,
melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne
kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával”. Meglátása szerint a
magyarság a mai napig nem tudott kilábalni a Trianon és később a kommunizmus
jelentette traumából. Rövid hozzászólásában az előttünk álló év kihívásairól is
beszélt, mint elmondta, ebben asz esztendőben több választás is lesz, a
magyarságnak nem szabad a magyarul beszélő, de nem magyarul gondolkodó
politikusokra szavaznia.
Végezetül
Borvendég Zsuzsanna dedikálta a helyszínen beszerezhető köteteit, majd az
érdeklődők levonultak az egyetem belső udvarára, ahol éppen két évtizede áll emléktábla
a kommunizmus mindennemű áldozatának tiszteletére ezzel a verssorral: „kiket
kiirtott az idő gazul”. Az emlékezőkhöz Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség
ügyvezető elnöke szólt röviden. Mint elmondta, a kommunista gyökerekre építve
ma egy új embertípust akarnak teremteni egyesek. Olyan embert, akit nem érdekel
a nemzet, a vallás, akit a genderideológia jegyében saját neme sem érdekel.
Ezért ma is nagyon résen kell lennünk, hogy ezek az ideológiák ne
férkőzhessenek be közösségeinkbe.
A
folytatásban koszorúzásra került sor, majd a Szózat eléneklésével zárult a rendezvény.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|