Magyarok a rendszerváltásban – határon innen és túl
MÁÉRT - 2014. október 20., hétfő 12:40
A Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet
és Archívum (RETÖRKI) pénteken, október 17-én egész napos műhelybeszélgetést
rendezett Budapesten, az MTA Domus vendégházában, Magyarok a rendszerváltásban – határon innen és túl címmel. A
rendezvény beleillik azon megemlékezések sorába, melyek a kommunista diktatúra
bukásának 25. évfordulóját örökítik meg.
A
Miniszterelnökség által tavaly
létrehozott Intézet a hazai kutatások mellett azt is feladatának tekinti, hogy
„átfogó képet adjon a szomszédos országokban végbement rendszerváltó folyamatról,
az ott élő magyarság helyzetének hatásairól a hazai rendszerváltásra” (Alapító
okirat).
A
tanácskozást Bíró Zoltán, a RETÖRKI
főigazgatója nyitotta meg. Bevezető beszédében Lezsák Sándor országgyűlési alelnök az általa alapított Lakiteleki
Népfőiskola határon túli kapcsolatrendszeréről szólt a rendszerváltók
nemzedékének jelenlévő tagjai közösségében, akik közül többen is előadást
tartottak – úgymint Duray Miklós a
Felvidékről, Gálfalvi György és Bodó Barna Erdélyből, Hódi Sándor a Délvidékről, Vári Fábián László és Milován Sándor Kárpátaljáról, Göncz László a szlovéniai Muraközből és
Deák Ernő Ausztriából.
„Színjáték
a felgördült vasfüggöny mögött” – az egykori Szovjetunióban végbement
átalakulásokat ekképpen jellemezte Milován
Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezető politikusa, az
előre megkoreografált, forgatókönyvszerű változásokra utalva.
Duray
Miklós, az Együttélés Polgári Mozgalom egykori alapító elnöke úgy ítélte, hogy
a Szovjetunióban bekövetkezett
események – példának okáért Brezsnyev pártfőtitkár halála – kiindulópontját és
előfeltételét képezték a szovjet csatlósállamokban végbement folyamatoknak.
Valamennyi
előadó felidézte a huszonöt évvel ezelőtt saját nemzeti közösségében
történteket, és többnyire szubjektív formában számba vette elért eredményeiket
és – nem várt – kudarcaikat.
Az
Együttélés volt vezetője drámai módon mutatott rá arra a kezdettől fogva
érvényesülő többségi – szlovák – hatalmi törekvésre, mely egyes
titkosszolgálati vétetésű magyar pártok felhasználásával próbálta
megakadályozni a hiteles magyar érdekképviselet, illetve az önálló magyar
politizálás kialakulását. Ez a képlet amúgy az egész Kárpát-medencében ismert.
Bodó
Barna politológus a többségi nacionalizmusról szólva a román politikumhoz való alapvető viszonyunk átértékelését vélte
szükségesnek, tekintettel arra, hogy az elmúlt negyedszázadban bebizonyosodott:
mindhiába kerestük benne az „együttműködő partnert”, a jobbik esetben is csupán
„konkurens vetélytársként”, de még inkább „nacionalista ellenségként”
viszonyult hozzánk.
Tőkés László európai képviselő, Temesvár egykori lelkipásztora a
kelet-közép-európai rendszerváltoztató folyamatokba beágyazva elemezte a
magyarországi demokratikus átalakulásokat, valamint az anyaországban és az
utódállamokbeli magyarok közösségében történtek kölcsönhatásait. A valamennyi
volt kommunista országra érvényes, általános jellemzőkön
túlmenően arról a – Magyarországon, illetve a szomszédos országokban végbement
– nemzetpolitikai és kisebbségpolitikai
rendszerváltozásról is szólt, mely viszontagságos úton ugyan, de végül is a
jelenlegi helyzethez: a határok feletti nemzetegyesítés, valamint a külhoni
magyar önrendelkezés politikájához elvezetett.
A berlini fallal együtt a „trianoni
határfalak” is leomlottak, a nyugati határzárral együtt a nemzetrészeket
egymástól elválasztó többi határ is kinyílt, Európa megosztottságának felszámolásával együtt a magyarság
megosztottságának is a végére juthatunk – mondotta erdélyi képviselőnk –,
meggyőződést fejezve ki ugyanakkor, hogy a negyedszázada elkezdődött társadalmi és nemzeti rendszerváltoztatást
programszerű céltudatossággal tovább kell folytatni. Az eltelt időszakban
egymást követő hullámokban lezajlott kommunista
visszarendeződés arra figyelmeztet,
hogy a kommunizmus bukása nem egyszeri történelmi esemény, hanem hosszantartó
folyamat, melynek útján következetesen és kitartóan végig kell haladnunk.
Tőkés László
EP-képviselő
sajtóirodája
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA