Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Negyedszázada dőlt le a hallgatás fala
MÁÉRT - 2014. december 18., csütörtök 18:04
Temesváron folytatódott a 25. évvel ezelőtti
népfelkelés és rendszerváltoztatás felidézésére és emlékére szervezett egyhetes
rendezvénysorozat, amely december 15-én, hétfőn kezdődött Budapesten. Tegnap
délelőtt a Bartók Béla Líceumban találkozott
a diákokkal egy rendhagyó történelemóra keretében az 1989-es decemberi
események két részvevője, Tőkés László
akkori temesvári lelkipásztor, ma európai parlamenti képviselő és Gazda Árpád volt egyetemi hallgató, ma
neves újságíró. Elkísérte őket Katona
Ádám székelyudvarhelyi tanár, a kommunista rendszer egykori üldözöttje,
valamint Sándor Krisztina, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke. Erdei
Ildikó iskolaigazgató moderálta az oldott hangulatú beszélgetést, amelynek
során a meghívottak felidézték az egykori történéseket és válaszoltak a diákok
kérdéseire.
A találkozó végén az EMNT és a Magyar Ifjúsági
Tanács közös alkotópályázatának
eredményhirdetésére is sort kerítettek. A kiírók abból indultak ki, hogy az
eltelt huszonöt év alatt felnőtt egy nemzedék, melynek nincsenek közvetlen
emlékei a diktatúráról. A mai fiatalok számára immár történelem az, hogy
negyedszázaddal ezelőtt robbantotta ki Tőkés László személyes szerepvállalása a
temesvári népfelkelést, majd ebből nőtt ki a romániai kommunista diktatúrát
megdöntő forradalom. Ezért az EMNT és a MIT arra kérte a fiatalokat, hogy két
előre meghatározott téma kapcsán szélesítsék ismereteiket a közelmúltról,
valamint fogalmazzák meg saját jövőképüket a kelet-közép-európai térségben. A Családom a kommunizmusban és A jövő elkezdődött – Erdély 25 év múlva
témakörökben több tucat pályamű érkezett be, a sikeres pályázók pénzjutalomban
részesültek, valamint minden kategória első és második helyezettje – Tőkés
László EP-képviselő meghívására – brüsszeli tanulmányúton vehet részt. A
forradalom évfordulójára egyébként a Bartók
Béla Líceum saját alkotópályázatot is hirdetett Forradalmi történetek – 1989 a család emlékezetében címmel, ennek
eredményhirdetését is tegnap etették meg.
A Temesvárról
Európába című múlt- és közelmúltidéző kiállítást
koradélután nyitották meg a vár Teréz bástyájában, a Temesvár Társaság itt lévő
kiállítóterében. A labirintusszerűen berendezett hangos tárlat felvillantja a
háború utáni kommunista hatalomátvétel, konszolidáció és diktatúraépítés
aspektusait, a Ceau?escu-éra
nélkülözéseit, a falurombolást és Tőkés László fellépését, amely az 1989-es
temesvári forradalomban csúcsosodott ki. A szervezők nevében Sándor Krisztina
és Tőkés Máté, a házigazdák részéről
Florian Mihalcea, a Temesvár Társaság
elnöke és Doina Pa?ca történész szólt a tárlatnyitó
részvevőihez, a diktatúra bukásához vezető út bizonyos vonatkozásait Tőkés
László ecsetelte, kiemelve: a református hívek és az ő személyes kiállása kevés
lett volna, ha annak idején a város többségi román lakossága, a fővárosi
tömegek, majd pedig az ország egész népessége nem áll a felkelők oldalára. Az
egy hónapon át megtekinthető tárlatnak ugyanakkor a fal a vezérmotívuma, utalva
arra, hogy a hallgatás falának
megtörésével lehet eljutni azon falak lerontásáig, amelyek a népeket,
nemzeteket, családokat, igaz embereket választják el egymástól.
Délután az Egyetemisták
a történelmi helyszínen elnevezésű program keretében a nagyváradi Partiumi
Keresztény Egyetem hallgatói, egyes tanárai és más érdeklődők találkozhattak
Tőkés Lászlóval a belvárosi református
templomban, ahol negyedszázaddal ezelőtt a lelkipásztorral és családjával
szolidarizáló, őket a rendőri zaklatástól, majd pedig a deportálástól megvédeni
igyekvő hívek kiállása megindította az össznépi lázadást.
A temesvári Regionális Vállalkozásfejlesztési
Központban megtartott jubileumi
emlékesten előbb a Rendszerváltó
advent – Temesvár 1989 című rövidfilmet tekinthette meg a több száz
meghívott, majd Tőkés László EMNT-elnök, Sali Berisha volt albán államfő és
Áder János magyar köztársasági elnök mondott ünnepi megemlékező beszédet. A
Királyhágó-mellék előző püspöke szerint az 1989-es nemzeti szolidaritásnak és a
vallási ökuménia szellemének a megmentésére, fenntartására kell törekedni ma is.
„Fogadjuk meg, hogy amit 1989 decemberében megszereztünk, sohasem hagyjuk
veszendőbe menni” – idézte Románia frissen megválasztott elnökét Tőkés László, már csak azért is, mert
hazugságpropaganda folyik a temesvári népfelkelés kapcsán, az pedig egyenes
folytatása a Securitate német- és magyarellenes ideológiájának. „Sajnos a
jelenkori román titkosszolgálat és posztkommunista kormányzat is nemegyszer
állambiztonsági kockázatnak tekinti a hiteles ellenzékieket, nem kevésbé a
közösségi jogaikért, autonómiájukért küzdő magyarokat” – jelentette ki az
európai parlamenti képviselő.
Sali Berisha
a maga során arra emlékeztetett, hogy az 1989 nyarán és őszén lezajlott
közép-európai változásokban élen jártak a magyarok. E változások csak
Romániában és Albániában késtek. Decemberben aztán az albánoknak is az adott
erőt a rendszerváltáshoz, hogy „a temesvári parókia legyőzte a bukaresti elnöki
palotát”.
Áder János elmondta: 1989 a csodák éve
volt, de a magyarok azt is megtanulhatták, hogy a csodák nem maguktól jönnek
el, tenni kell a megszabadító csodákért. A köztársasági elnök úgy vélte, soha
nem beszéltünk eleget arról a felbuzdulásról, amelyet Magyarországon váltottak
ki a temesvári események. Emlékeztetett: a forradalom jelképévé vált kivágott,
a kommunista címertől megfosztott román zászlók az akkor elterjedt fekete-fehér
televíziókon pontosan úgy néztek ki, mint 1956 forradalmának magyar zászlói. A tömeges
segíteni akarás pedig minden idők legnagyobb magyar segítségnyújtási akciójában
öltött testet. Ezrek és ezrek álltak sorba, hogy küldeményeiket teherautókra
rakják és eljuttassák Romániába, nemcsak Erdélybe, nemcsak a magyaroknak, hanem
minden nélkülözőnek. „Hősünk egy város, ahol csodálatos összefogásban talált
egymásra sokféle akarat, amelynek egyetlen célja volt: szabaddá lenni. Ez a
szabadság az, amely testvérré tett nemzeteket. Ez a szabadság az, amely
idehívta a magyarországi magyarok segítségét, ez az, amely felvillantotta az
igazi nemzeti megbékélés reményét. Ez a szabadság az, amelyre reményeinket ma
is építhetjük” – jelentette ki a köztársasági elnök. Beszédét a temesváriakhoz
intézett köszönetnyilvánítással zárta.
A jubileumi gálaműsort a Magyar Állami Népi Együttes Magyar
rapszódia című, nagy tetszést kiváltó műsora zárta.
4 csatolt kép
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|