1989 a Himnusz és a magyarok szabadságát is elhozta
MÁÉRT - 2015. január 23., péntek 14:18
Az 1989-es év hozta el a kultúra és a magyarok
szabadságát, ekkor vált a magyarok törvényes himnuszává Kölcsey Ferenc
költeménye, és ebben az esztendőben vívták ki szabadságukat a
kelet-közép-európai térség népei – mondta Tőkés László csütörtökön
Nyíregyházán.
Az MTI szerint az erdélyi európai parlamenti
képviselő a magyar kultúra napja alkalmából rendezett, a szabolcs-szatmár-beregi
megyeházán megtartott rendezvényen arról beszélt, hogy 1989-től egy olyan
kegyelmi idő kezdődött el, amelynek sok-sok ajándékával rendelkezik a
magyarság, viszont sok lehetőséget elszalasztott.
„Mindenképpen nagy áldása ennek a történelmi évnek,
hogy a berlini fallal együtt a bennünket elválasztó trianoni határfalakat is
lebontotta, és újból szabad lett a Himnuszt is énekelnünk” – fogalmazta meg a
református lelkész, a Királyhágó-mellék előző püspöke. Tőkés László a megyeháza
Bessenyei-termében összegyűlt hallgatóságát emlékeztette rá, hogy számos
zaklatásban volt részük az erdélyi magyaroknak, sokszor egy-egy vicc vagy a
Himnusz eléneklése miatt hívták be és vádolták meg őket a román hatóságok.
Amikor 1989 decemberében egyik napról a másikra
szabaddá vált Kölcsey Ferenc költeményének éneklése, azt szinte leírni és
elmondani is lehetetlen – idézte fel a romániai forradalom elindítója.
Megemlítette, hogy egyes gyülekezetekben és településeken sokan még hónapokig
„óvatoskodtak”, és a kommunista diktatúrák bukása után sem merték elénekelni a
magyarok fohászát. Ez az év a határok feletti nemzetegyesítés kezdete is egyben
– tette hozzá. Tőkés László azt mondta, hogy ami 1989-ben elkezdődött, azt
folytatni kell, „ennek vagyunk részesei a magyar kultúra napján is, ami a
nemzeti értékeink ápolásáról, megmentéséről, megőrzéséről és gyarapításáról
szól”.
A Kelet-Magyarország tudósítója is idézte a volt református
püspököt: „Nyelvében, hitében és kultúrájában él a magyar. Nem mindig tudatosul
bennünk nemzeti imádságunk fontossága. Sokak számára megszokottá vált, holott
ha kihull az emlékezetünkből, az nagy károkat okoz a közösségi tudatunkban.
Voltam olyan iskolai ünnepségen, ahol a több száz gyerek közül csak azok
énekelték a Himnuszt, akik Erdélyből települtek át Magyarországra, és jelen
voltam olyan egyetemi diplomaosztón, ahol a rektor azt mondta, hallgassuk meg a
Himnuszt – miért nem azt mondta, hogy énekeljük el?! De sokszor tapasztalom,
hogy a politikai elit is csak ímmel-ámmal énekel, pedig ez az a költemény, amit
könyv nélkül, álmunkból felébresztve is el kell tudni mondani. Amikor a
diktatúra éveiben Romániában tiltották az éneklését, a hiányából értettük meg,
hogy mennyire fontos a számunkra.”
Az eseményen részt vett számos világi és egyházi
méltóság, többek közt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye
püspöke, Szabó István és Baracsi Endre, megyei közgyűlési alelnökök, valamint
Vinnai Győző, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. A rendezvényen
Kulturális örökségünk mentése a Kárpát-medencében címmel előadást tartott Őry
László, a szervező Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület elnöke.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA