„Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió csak gazdasági együttműködés tereként működjön, hogy egyes uniós állampolgároknak több lehetőségük van, mint másoknak. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió álláspontja az, hogy a kisebbségi ügyek az egyes országok egyéni problémái. Egy másfél milliós kisebbség képviselőjeként kérem, az együttműködési memorandumba foglalják bele a kisebbségekre vonatkozó, eddig elfogadott keretegyezményeket” – szólalt fel Korodi Attila parlamenti képviselő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén, január 28-án Strasbourgban, az ET és az EU együttműködési megállapodásának végrehajtásáról született jelentés kapcsán.
Korodi Attila felszólalásában emlékeztette a hallgatóságot, 2007-ben együttműködési memorandum született az ET és az EU között, de azóta konkrét előrelépés nem történt, pedig a két intézmény közötti partnerség létfontosságú.
Az RMDSZ-es politikus Németh Zsolt FIDESZ-es és Kovács Elvira vajdasági képviselővel közösen, indítványban kérte, az Unió - együttműködve a Tanáccsal - elemezze annak lehetőségét, hogy csatlakozzon a kisebbségi keretegyezményhez és a nyelvi chartához. Ezt a javaslatot a plénum elvetette, támogatták viszont a három politikusnak azt a kezdeményezését, amelynek értelmében az ET közgyűlése felkéri az Uniót, hogy használja a fent említett kisebbségi keretegyezmény, valamint a nyelvi charta monitorizálásából születő jelentéseket.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egy, az ukrán humanitárius helyzetre, a párizsi terrorista merényletre, valamint Oroszország szavazati jogára vonatkozó jelentést is elfogadott.