Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata Alapítvány
Befejeződött az V. Európa Emlékezete Szimpózium
Külhoni civil szervezetek - 2016. május 27., péntek 13:37
Az Emlékezet és Szolidaritás
Európai Hálózata (ESzEH) által szervezett háromnapos rendezvényen a 20. század
történelmével foglalkozó intézetek képviselői Budapesten
vitatták meg az 1956-os magyar forradalom összefüggéseinek, hatásainak és
emlékezetének kérdéseit.
Huszonöt ország több mint
kétszáz képviselőjének részvételével zajlott le az V. Európa Emlékezete Szimpózium
a Magyar Tudományos Akadémián. Az idei pódiumbeszélgetéseken részt vett többek
között Mark Kramer professzor, a Harvard Egyetem hidegháborús kutatásokkal
foglalkozó programjának igazgatója, Rainer M. János professzor, az Országos
Széchenyi Könyvtárhoz tartozó 1956-os Intézet – Oral History Archívum vezetője,
Andrzej Nowak professzor, a Jagelló Egyetem Kelet-Európai Történelem
Tanszékének vezetője, valamint Dr. A. Ross Johnson, a Wilson Központ
munkatársa. Az 1956-os év eseményeire
összpontosító Szimpózium résztvevői megvizsgálták, hogy mit jelentett a
sztálinizmus és a desztálinizáció Kelet-Európában, és vajon miért különbözött
olyannyira a térség országaiban. Külön figyelmet kapott a kommunista uralom
alatti kelet-európai társadalmak elemzése, valamint azok a technikák, amelyeket
a kommunista rezsimek a válsághelyzetekben alkalmaztak. Hatvan évvel az
események után nem csupán a magyar forradalom okait és körülményeit, de
hosszútávú hatásait is megvitatták. A résztvevők egyetértettek abban,
hogy a magyarországi események jelentősen hozzájárultak az egész keleti blokk
történetéhez és ösztönözték a szovjet megszállás alatt álló országok más
mozgalmait is. Hangsúlyozták, hogy azok, akik 1956-ban a szabadságért
harcoltak, nemcsak a saját hazájuk, de az egész régió szabadságáért harcoltak.
1956 fordulópont volt, hiszen felélesztette a függetlenség visszaszerzésének reményeit. Az 1956-os lengyelországi
eseményekkel kapcsolatban Andrzej Nowak professzor és Jan Rydel professzor, az ESzEH
Irányító Bizottságának elnöke egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy az
1944-es varsói felkelés és az abból származó iszonyú tragédia emléke megakadályozta,
hogy Lengyelország a tiltakozás „magyar” változatát válassza. Rydel
megjegyezte, hogy az 1956-os év eseményei – a magyar forradalom éppúgy, mint a „poznani
június” és a „lengyel október” – annak ellenére gyakoroltak nagy hatást a
lengyelek tudatára és játszottak nagy szerepet a modern politikai gondolkodás
formálásában, hogy a budapesti és a poznani események következményei –
különösen rövidtávon – teljesen eltérő kategóriát képeztek. A Szimpózium záró gondolataként
Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója
rámutatott, hogy a forradalom valódi jelentősége erkölcsi üzenetében rejlett:
a forradalom ugyanis az emberi méltóság megvédéséről szólt. „A magyarok mindig
is nagyra értékelték a szabadságot, erre vezethető vissza, hogy jóval
érzékenyebben reagálnak azokban a helyzetekben, amikor azt valaki megpróbálja megvonni
tőlük” – tette hozzá Fodor. Az előadásokat és a
pódiumbeszélgetéseket plakátkiállítás kísérte. Az 1956-os események kapcsán
született alkotásokat Ralph Burkhardt (Németország), Frantiśek Guldan
(Szlovákia), Iosif Király (Románia), Orosz István (Magyarország), valamint Leszek
Żebrowski (Lengyelország) készítette. A felkért művészek nem csupán az ESzEH
tagországait képviselték, hanem eltérő tapasztalatokat és különböző nemzedékeket
is. A plakátok – amellett, hogy a művészek emlékeit és érzéseit is közvetítik –
egy tágabb nemzeti szemszögből reprezentálják az 1956-os események emlékezetét.
A plakátok megtekinthetők az alábbi linken: http://enrs.eu/pl/news/1409-1956-2016-poster-exhibition
Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata által
minden évben megrendezett Európa Emlékezete Szimpózium gondolata abból a
meggyőződésből született, hogy szükség van az elmúlt évszázad történelméről
szóló párbeszédre, amely egyaránt figyelembe veszi a különböző elbeszéléseket,
érzékenységeket, történelmi tapasztalatokat és a már létező értelmezéseket. Az
idei Szimpózium szervezőpartnerei a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi
Kutatóközpontja, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága voltak. A Szimpózium
célja, hogy elősegítse és elmélyítse a 20. század történetének kutatásával és
oktatásával foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést. További információkat és fotókat az alábbi linken talál:
http://www.europeanremembrance.enrs.eu/ Az „Európa Emlékezete”
Szimpózium-sorozat 2012 szeptemberében kezdődött Gdańskban. Az ezt követő
alkalmaknak Berlin, Prága és Bécs adott otthont.
Szervezők:
Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata
Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi
Kutatóközpont
Partnerek:
Európai „Szolidaritás” Központ
A SED-diktatúrát Feldolgozó Szövetségi Alapítvány Az Emlékezet és Szolidaritás
Európai Hálózata (ENRS) egy nemzetközi vállalkozás, amelynek célja a 20.
századi Európa emlékezetének megőrzése, történelmének kutatása, dokumentálása
és népszerűsítése, különös tekintettel a diktatúrákra, a háborúkra és az
elnyomással szemben álló társadalomra. A Hálózat tagjai: Németország,
Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia. Megfigyelői státusszal
rendelkezik Albánia, Ausztria, Csehország és Lettország. www.enrs.eu
Sajtóinformáció:
Joanna Orłoś
Emlékezet és Szolidaritás
Európai Hálózata
Tel. +48 22 891 25 00
e-mail: joanna.orlos@enrs.eu A fotókat Marcin Oliva Soto készítette.
3 csatolt kép
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|