Két újdonságról számolt be Kelemen Hunor szövetségi elnök, ami a december 11-i parlamenti választást illeti az Aradon tartott sajtótájékoztatóján, október 6-án. Egyik, az eddigiektől eltérő lépése a Szövetségnek, hogy olyan módon erősítette meg együttműködését a Magyar Polgári Párttal, hogy annak egy-egy képviselője befutó helyet foglalhat el az RMDSZ listáján: egyet Kovászna megyében, egyet pedig Maros megyében. „Az MPP-vel való együttműködésünk egy felelős döntés, ami válasz a magyar közösség részéről többször megfogalmazódott igényre. Azt kérték, ha nem tudunk egy ernyő alatt maradni, legalább ne veszekedjünk, és próbáljunk meg közös utakat találni. A két, számukra felajánlott hely az RMDSZ listáján ennek a kérésnek tesz eleget” – magyarázta a szövetségi elnök, majd a második, újnak számító lépésüket is ismertette, miszerint a Szövetségen belüli szolidaritást erősítenék azzal, hogy a szebeni Benedek Zakariás Hargita megye listáján indul. „Nem maradhat csak retorika, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Ezért ebben az évben először befutó helyet ajánlottunk egy olyan jelöltnek, aki a szórványból jön – arról a vidékről, ahonnan mindig több tízezer szavazatot kap a Szövetség az országos kosárba. Ezzel a gesztussal azt a belső szolidaritást szeretnénk erősíteni, ami nélkül nem tudunk sikeresek lenni: a tömb rá van utalva a szórványra, a szórvány pedig a tömbben élő magyarokra” – fogalmazott. 
A két újdonság mellett Kelemen Hunor azt is fontosnak véli, hogy a december 11-i választások után – tekintettel a nehéznek és fordulatokban gazdagnak ígérkező következő esztendőkre – a parlament visszakapja jól meghatározott szerepét és súlyát, „hiszen e nélkül nem létezik parlamentáris demokrácia” – szögezte le. „Hogy december 11-e után miként fog festeni a politikai térkép, azt természetesen a választók döntik el, de én remélem, hogy politikai kormányunk lesz, annak ellenére, hogy a mostani parlamentnek sok-sok hibája van, és nem tölti be meghatározott szerepét. Vissza kell adnunk a parlament súlyát, mert másképp nehéz lesz jogállamról és demokratikus döntésekről beszélni. A kevesebb demokrácia pedig a kisebbségek számára sem hoz soha jót” – magyarázta.  
Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor arról is beszélt, hogy habár volt olyan szándéka a kulturális minisztériumnak, hogy visszavonja a Csíksomlyói búcsú UNESCO-listára való jelölését, jelenleg úgy fest, ettől a szándékuktól elállnak, a dossziét nem vonják vissza. „Mind a miniszterelnöknek, mind pedig a kulturális tárca vezetőjének jeleztem a nyár folyamán többször is, hogy a jelölés visszavonása milyen kockázattal járna. Azt gondolom, hogy megértették” – mondta a szövetségi elnök hozzátéve, hogy az őszi, Etiópiában sorra kerülő UNESCO-közgyűlésen a Csíksomlyói búcsú helyzetéről is végleges döntés születik.