A krími tatárok helyzetére és sorsára vonatkozó európai parlamenti sürgősségi határozatok nyomon követésével foglalkozott 2016. november 9-i ülésén az Emberi Jogi Albizottság (DROI). Az ukrajnai válság egyik legsúlyosabb következményeként tartjuk számon a Krím-félsziget Oroszországhoz való csatlakozását, ami tovább súlyosbította az ott élő őshonos tatár közösség amúgy is tragikus helyzetét. Az Európai Külügyi Szolgálat képviselője a 2016 februárjában és májusában elfogadott EP-határozatok óta eltelt időszak fejleményeit vette számba, majd az ügy bizottsági megvitatására került sor.
Hozzászólásában Tőkés László képviselő, a DROI alelnöke az európai őshonos kisebbségek mostoha sorsára mutatott rá, mely iránt a Külügyi Szolgálat nagyobb odafigyelésére volna szükség. A volt kommunista országokban a kisebbségek helyzete mindenkor nagyon nehéz volt – és sajnos ennek visszahúzó örökségét kell továbbra is megszenvedniük a krími tatároknak, akik az ukrán alól orosz fennhatóság alá kerülve, mintegy cseberből vederbe estek – mondotta. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az idei Szaharov-díjat végül is nem Musztafa Dzsemilev, a krími tatár közösség karizmatikus vezetője nyerte el, hiszen az ő kitüntetése komoly erkölcsi és politikai támogatást jelenthetett volna a megsemmisülés határán lévő, sorsüldözött népe számára. A krími tatárokkal együtt Tőkés László az ukrán-orosz térség őshonos kisebbségeinek – köztük a magyaroknak és a románoknak – a fokozott támogatására szólította fel a Parlamentet és a Külügyi Szolgálatot, hiszen a kisebbségi kérdés rendezése egyik előfeltétele az ukrajnai válság megoldásának.