Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Magyar–román szakmai konferenciát tartottak Kolozsváron
MÁÉRT - 2016. november 20., vasárnap 15:58
Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely és Brassó
után idén Kolozsváron is megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a
Reconstructio Egyesület az immár hagyományosnak számító román-magyar szakmai
konferenciát, mégpedig november 18-án.
A
Nemzeti jelképek vs. nemzetbiztonság? Perek, jelentések és civil mozgalmak a
román-magyar kapcsolatok tükrében című péntek délutáni eseményen neves meghívottak
(újságírók, egyetemi tanárok, jogászok és politikusok) beszéltek a román-magyar
együttélés lehetőségeiről.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
elnöke, európai parlamenti képviselő köszöntőbeszédében elmondta: a
román-magyar viszonyt a reprezentatív román és magyar tényezők párbeszéde útján
kell rendezni, nem pedig titkos paktumok által. „Soha nem szabad feladni a
párbeszéd módszerének alkalmazását. Szót kell értenünk egymással, ahogy 1989
decemberében is összefogás jöhetett létre a diktatúra megdöntéséért” – mondta
az EMNT elnöke. Tőkés kijelentette: számos kényes kérdés vár tisztázásra, ilyen
például a marosvásárhelyi Fekete március is, melynek kapcsán szorgalmazta a
titkosított dokumentumok mihamarabbi közzétételét. Köszöntője végén Tőkés
elmondta: olyan román-magyar párbeszédre van szükség, mely túlmutat a
pártdialóguson.
A kolozsvári konferenciába Bukarestből az
interneten keresztül bekapcsolódó Lucian Mîndru?a televíziós személyiség
sajnálattal állapította meg, hogy míg a románok és a magyarok azon vitatkoznak,
ki volt hamarabb Erdélyben, a demográfiai helyzet alapján száz év múlva az
lehet a vita tárgya, ki volt az utolsó Erdélyben. Mîndru?a hangsúlyozta:
mesterségesen keltett gyűlölet van a romániai magyarság és románság között, s a
két közösség politikai manipuláció áldozatává vált.
Bakk Miklós politológus az erdélyiség
kudarcaként beszélt a nagyszebeni szász Klaus Iohannis román államfői
mandátumáról. Úgy vélte, Iohannis azt mulasztotta el, hogy a nemzetek közös
kormányzásának erdélyi örökségét tegye Románia értékévé. Hozzátette, még ha az
erdélyi hagyomány a székely, szász és magyar rendi nemzetekről is szólt, a
hagyományt a mai megváltozott etnikai viszonyok között is fel lehetne
éleszteni.
Lucian Constantin, az Erdélyi Demokratikus
Liga elnöke bemutatta az általa vezetett szervezet tevékenységét és
célkitűzéseit, a transzszilvanizmust pedig az erdélyi magyar és román közösség
közös ügyének nevezte. Az előadó kijelentette: bár léteznek transzszilvanista
mozgalmak Erdélyben, egyelőre nem lehet egy széles lefedettséggel rendelkező
transzszilvanista pártról beszélni.
Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt
kolozsvári szervezetének elnöke Erdélyért mozgalmak a virtuális térben címmel
tartott előadást. A politikus kijelentette: a transzszilvanista mozgalmak nem
egy elveszett aranykor rehabilitációjáért dolgoznak, hanem az Erdélyben élő
különböző nemzetek együttműködéséért, mely a mai helyzetben megmaradásuk záloga
lehet. „Nem azt kell visszahoznunk ami volt, hanem egy progresszívebb politikai
rendszert kell kiépítenünk, mely Nyugat-Európához közelítene minket” – mondta
Fancsali. A Néppárt kolozsvári elnöke szerint egy erős transzilvanista párt
létrejöttéhez hosszantartó, alulról induló építkezésre van szükség, nem
megengedve, hogy ismert korrupt politikusok csatlakozzanak egy esetleges
mozgalomhoz.
Cosmin Giurgiu, kolozsvári fotóművész,
filmrendező és producer elmondta: támogatja a történelmi régiók visszaállítását
és a transzilvanista elveket, saját eszközeivel pedig azért küzd, hogy az erdélyi
turisztikai látványosságokat – így például Kalotaszeget és környékét – minél
szélesebb körben megismertesse.
Dan Ma?ca, a Szabad Emberek Pártjának elnöke
rámutatott: Romániában általános érdektelenség tapasztalható számos fontos
közéleti kérdéssel szemben. „Erdélyt számos különböző közösség összessége
alkotja. Ha ezeket a közösségeket sikerül összefognunk, Erdély gazdag, fejlődő
régió lehet” – mondta a pártelnök. Ma?ca bírálta a választási- és a
párttörvényt, mely – véleménye szerint – aránytalanul nagy elvárásokat támaszt
a kis pártokkal szemben, ugyanakkor hangsúlyozta: ideje lenne az akadémiai
diskurzus részévé tenni az Erdélyről és transzilvanizmusról folytatott
párbeszédet, valamint konkrét cselekvési tervekre lenne szükség.
Szikszai László, a Civil Elkötelezettség
Mozgalom (CEMO) jogásza folyamatban levő kisebbségvédelmi pereket ismertetett.
Az előadó röviden ismertette a mozgalom tevékenységét és célkitűzéseit, majd
elmondta: három stratégiai pert is kezdeményeztek (Marosvásárhelyen, Nagyváradon
és Szatmárnémetiben), melyeknek célja a magyar nyelvhasználatra vonatkozó
létező jogszabályok betartatása. Szikszai beszámolójából kiderült: a CEMO
2016-ban hét peres eljárást is indított, valamint közel 40 panaszt nyújtottak
be az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz.
Gabriel Andreescu bukaresti politológus,
egyetemi tanár kijelentette: Romániában 27 évvel a rendszerváltozás után is a
titkosszolgálatok akadályozzák a román-magyar párbeszédet. Úgy vélte:
kommunista politikai rendőrség által kialakított magyarellenes klisék
intézményesen továbbéltek a román titkosszolgálat egykori és mai tagjainak
köszönhetően, és még a székelyföldi terrorkísérletként bemutatott ügy
vádiratában is visszaköszönnek."
Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa
Liga társelnöke sajnálattal állapította meg, hogy Románia az utóbbi években „az
etnocentrizmus és az ortodoxizmus” irányába, Magyarország pedig az „illiberális
demokrácia” irányába mozdult el, és az államközi párbeszéd teljesen megszűnt.
Az emberi jogi harcos úgy vélte: olyan erdélyiségre lenne szükség, amelyik mind
a bukaresti etnokráciának, mind a budapesti illiberalizmusnak ellenáll.
A hozzászólások rendjén Szilágyi Zsolt, az
Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: a transzilvanizmus az erdélyi identitás
összetettségén alapszik, Erdély jövője pedig az ott élő románokon és magyarokon
múlik. „Számunkra a transzilvanizmus a kultúrák együttéléséről szól. Ha ezek a
kultúrák eltűnnek, Erdély tűnik el. Közösségeinket intézményeink tartják fenn,
ha viszont ezek biztonsága kerül veszélybe, teljes közösségünk kerül veszélybe.
Az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőiként ezért támogatjuk az autonómiát” – mondta
Szilágyi.
A konferencia végén Sándor Krisztina, az EMNT
ügyvezető elnöke megköszönte a meghívottaknak és résztvevőknek a jelenlétet, s
hangsúlyozta: az ilyen nyilvános beszélgetések jó alkalmat teremtenek ahhoz,
hogy áttekintsük a román-magyar párbeszéd helyzetét, s közösen találjunk
megoldásokat felmerülő problémáinkra. Az ügyvezető elnök a konferencia jövőbeli
folytatására tett ígéretet.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|