Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Kelemen Hunor: az a helyes választás, ha december 11-én minél többen elmegyünk szavazni
MÁÉRT - 2016. december 7., szerda 16:10
Az RMDSZ parlamenti
választási kampányáról, a Szövetség legfőbb célkitűzéseiről beszélt
sajtótájékoztatóján Kelemen Hunor szövetségi elnök és Kovács Péter ügyvezető
elnök december 7-én, Kolozsváron. Kelemen Hunor szerint az a helyes választás,
ha december 11-én minél többen részt veszünk a választáson, mert csak így
sikerülhet, amit az erdélyi magyarság az elkövetkező évekre célként kitűzött. Erdély és az erdélyi magyarság jövőjéről, különböző problémákról és
ezek megoldásáról beszéltek az RMDSZ az elmúlt négy hetes kampányidőszakban.
Amint elhangzott, a jelöltek bejárták Erdélyt és Partiumot: Kézdivásárhelytől
Szatmárnémetiig sok helyen megfordultak, több százezer emberrel találkoztak és
beszélgettek arról, hogy milyen változásokra lehet számítani, milyen típusú
biztonságra van szükség, illetve, hogy miként látják Románia jövőjét a
következő évekre. A Szövetség központi üzenete Erdély jövőjéről szólt: az
erdélyi értékekről, a transzilvanizmusról, mivel úgy vélik, ami jó Erdélynek,
az jó Romániának is. „Erdély az elmúlt
sok-sok évtizedben, az elmúlt közel száz esztendőben gyakran volt a motorja
Romániának akár gazdaságilag, akár politikailag. Most is úgy gondoljuk, hogy a
következő évek kihívásaira jó válasz lehet az, amit az erdélyi, transzilván
értékekre építve el tudunk mondani, el tudunk fogadtatni” – mutatott rá az
elnök. Felelevenítette, hogy a kampányt megelőző időszakban a decentralizáció
fontosságáról beszéltek, attól a gondolattól indulva el, hogy nagyobb
beleszólást kell adni a helyi közösségeknek az országos dolgokba. „A pénzügyi decentralizációról beszéltünk,
arról, hogy a megtermelt javaknak, a megtermelt adóknak nagy részét otthon kell
hagyni, mert akkor születnek jó döntések, ha azokat a helyi közösség hozza meg,
mert a helyi közösség ismeri a legjobban a saját problémáit” – fejtette ki.
Az elnök azt is hozzátette, hogy a bérek, a munkahelyek, vagy épp a
vidékfejlesztés és a gazdaság területére vonatkozóan, a társadalom egészét
érintő kérdések tekintetében realista, megvalósítható javaslatokat tettek,
figyelembe véve, hogy Romániának jó esélye van arra, hogy a következő 4
esztendőben egy látható, négy, vagy akár öt százalékos gazdasági növekedést
produkáljon. „Olyan Erdélyt szeretnénk,
ahol jó élni, ahol biztonságban lehetnek a magyar emberek, a román emberek, a
szászok, a svábok, mindenki, aki Romániában él. Ezt a gondolkodásmódot tudjuk
érvényesíteni, ezeket az értékeket fel tudjuk mutatni a bukaresti törvényhozásban
is, amennyiben megkapjuk a választók bizalmát” – szögezte le. A kampány egyik fő témája a minőségi, versenyképes oktatás volt. Amint
Kelemen Hunor rámutatott, azért is fektetnek erre nagy hangsúlyt, mert a
2018-2019-es tanévtől életbe lép a készülő oktatási reform, amely a köz- és
felsőoktatást egyaránt érinti. „Akkor,
amikor az oktatást helyeztük a programunk középpontjába, akkor pontosan
érzékeltük és érzékeltettük a kihívásokat és a problémákat. Éppen ezért mi a
minőségi oktatásra, szakoktatásra, és egy olyan típusú oktatásra helyezzük a
hangsúlyt, amely a gyereket és a gyerek boldogulását, a fiatalok társadalomban
való boldogulását, versenyképességét helyezi előtérbe, nem a magolást, nem azt
a fajta ismeretszerzést, ami ma jellemző a romániai oktatásra. Ez nemcsak a
magyar közösség, hanem az egész ország szempontjából fontos” – fogalmazott.
Kiemelte, az oktatás kérdése azért is aktuális, mert a frissen megjelent
PISA-jelentésben is látszik, hogy Romániának a legnagyobb a lemaradása az
Európai Unióban. A jelentésből kiderül az is, hogy egész Közép-Kelet-Európának
óriási a lemaradása a kontinens nyugati, vagy északi részéhez képest. Szintén központi témái voltak a kampánynak a magyar közösség
kisebbségi létéből fakadó kérdései is, ezért gyakran beszéltek arról, hogy
miként látják az erdélyi magyarság helyzetét közel 100 esztendővel az 1918-as
egyesülést követően. „Az 1918-as ígéretek
betartása lehetne az a lépés a román állam részéről, amellyel azt üzeni az
erdélyi magyaroknak, a nemzeti kisebbségeknek, hogy elismeri őket értékalkotó
közösségként, államalkotó tényezőként. Ezt javasoljuk, ezt kérjük, erre
fektetünk hangsúlyt” – mondta. Kelemen Hunor úgy véli, Románia jogrendjét
is át kell alakítani különböző törvénymódosításokkal, illetve új törvényekkel
annak érdekében, hogy teljesen világos legyen, miként kell értelmezni egy-egy
törvényt akkor is, amikor nyelvhasználatról, a szimbólumok használatáról van
szó, és akkor is, amikor más kisebbségi jogok érvényesítése kerül terítékre. „Nem lehetséges az, hogy Románia a nemzetközi
kötelezettségeit nem tartja be, a saját törvényeit nem tartja be, és ez
következmények nélkül marad!” – hangsúlyozta. A szövetségi elnök arról is beszélt, hogy voltak olyan események,
amelyeket nem kerestek, nem akartak kampánytémává tenni, de nem hallgathattak,
nem hagyhatták ezeket figyelmen kívül. Ezek között a témák között említette a
marosvásárhelyi római katolikus gimnázium ügyét is, amelynek működését ügyészi
eljárással, korrupcióra hivatkozva próbálták ellehetetleníteni. Rámutatott, ma
a közösség megosztott, megfélemlített, elbizonytalanodott, a pedagógusok pedig
nem kapták meg a bérüket. „Ezen az úton
is szeretnénk ismételten figyelmezetni a miniszterelnököt és a
tanügyminisztert, hogy az ő felelősségük, hogy azok a pedagógusok, akik végzik
a munkájukat, bejárnak az iskolába és tanítják azt a több mint 400 gyermeket,
megkapják a bérüket. Nem kapták meg a novemberit, és ha nem történik valami,
veszélyben van a decemberi fizetésük is. Ez elfogadhatatlan, vérlázító, és bár
ezt személyesen is jeleztem a miniszterelnöknek, a sajtón keresztül is azt
kérem: vegyék komolyan ezt a problémát!” – hangsúlyozta. Az elnök szerint
nem elég ideiglenes főtanfelügyelőt kinevezni, szükség van egy olyan vezetőre
is, akinek aláírási joga van, mert addig nem lehet ebből a helyzetből kilépni. Szintén nemkívánatos történés, hogy az UNESCO elutasította a
csíksomlyói búcsú felvételét a szellemi világörökség listájára. Mint ismert,
hét nappal ezelőtt az UNESCO etiópiai ülésén a román kulturális minisztérium
államtitkára saját maga javasolta elhalasztásra, gyakorlatilag visszautasításra
a dossziét, amit az ország előterjesztett. „Nem
lehet, hogy egyik nap nekirontanak egy római katolikus gimnáziumnak, másik nap
meghívják Ferenc pápát Romániába, és harmadik nap a legnagyobb katolikus
zarándoklat szellemi világörökségi listára való felvételét elszabotálják. Ezek
a vonatok a fejekben előbb-utóbb össze kell ütközzenek, mert másképpen ezt nem
szabad értékelni. Én türelmes ember vagyok, de határozottan állítom: egyetlen
megoldás létezik, hogy azt az üzenetet közvetítse a román kormány és a román
állam, hogy ez a kulturális minisztérium partizán akciója volt: ha leváltja az
államtitkárt, és ha leváltja a kulturális minisztert” – szögezte le,
hozzátéve, hogy levélben is kérte Dacian Ciolo? miniszterelnöktől, hogy mindkét
személyt váltsák le. A szövetségi elnök közölte, tisztában van vele, hogy a
választások előtt néhány nappal a leváltásnak semmilyen gyakorlati jelentősége
nincs, hiszen a most hivatalban lévő kormány néhány nap múlva már csak ügyvivő
kormány lesz, de úgy véli, ennek a lépésnek az üzenete rendkívül fontos. „Ezzel az állásponttal Románia hat év
munkáját nullázta le. Ha azt akarják üzenni, hogy ez a kulturális tárca
partizán akciója volt, akkor ezt a lépést meg kell tenniük: le kell váltaniuk a
minisztert és az államtitkárt” - fogalmazott. Kelemen Hunor a Magyar Polgári Párttal való együttműködésről is
beszélt, amely egy tudatos építkezés volt 2014 óta. Közölte, ehhez az
együttműködéshez mások is társulhattak volna, amennyiben akartak volna, de nem
tették meg. „Én azt gondolom, helyesen
cselekedtünk, morális kötelességünk volt megteremteni ennek az összefogásnak a
feltételeit, mert nagyon sokan várták ezt el tőlünk. A kampány alatt is
bebizonyosodott, hogy bár vannak, akik fenntartásokkal tekintenek erre, a
nagytöbbség szerint helyes döntés volt, és én bízom benne, hogy ennek az
együttműködésnek a gyümölcsei a későbbiekben is látszani fognak” –
mondta. Zárszóként Kelemen Hunor december 11-éről beszélt, rámutatva: az a
legeslegfontosabb, hogy minél többen vegyenek részt a vasárnapi választáson. „Ismerve a jelöltjeinket, a programunkat,
azokat az értékeket, amelyeket a kampányunk középpontjába helyeztünk, arra
kérünk, és arra bíztatunk mindenkit, hogy december 11-én menjenek el szavazni,
és válasszák az együttműködést, az RMDSZ listáját, az összefogás listáját,
adjanak munkát, küldjék el a képviselőket a román törvényhozásba, mert olyan
időszak következik, amikor jelentős változások lesznek Romániában. A
centenárium demagógiája megadja azt a keretet, hogy néhány reformot
elindítsanak, és ezek közül a közigazgatási reform tűnik a legkockázatosabbnak.
Úgy kell ott nekünk, és annyian kell ott lennünk, hogy ne legyünk
megkerülhetők, hogy jelenlétünkkel, szavazatainkkal, javaslatainkkal a
döntéseket tudjuk befolyásolni. Csak együtt fog sikerülni, amit a következő
évekre célként kitűztünk” – szögezte le a Szövetség elnöke. „Az RMDSZ arra törekedett, hogy proaktív
kampányt bonyolítson le, és arra is, hogy párbeszédre provokáljon. Ez
sikerült.” – értékelt kampányfőnökként
Kovács Péter, a Szövetség ügyvezető elnöke a sajtótájékoztatón, majd példaként
kiemelte a tananyagcsökkentés kapcsán kialakult érdemi vitát. „A jó irányba
való elmozdulást jelenti, hogy azzal kapcsolatban, amit mi folyamatosan
hangsúlyoztunk szeptember óta, - tehermentesíteni kell a diákokat, csökkenteni
kell a tananyagot, el kell törölni a házi feladatot” – a
tanügyminisztérium lépett, első lépésként szabályozni akarja a házi feladat
írásával eltöltött időt. Kovács Péter szerint a romániai választási törvény
mindent megtett azért, hogy nem láthatóvá tegye a kampányt az országban, ilyen
körülmények között pedig különösen fontos volt az, hogy az RMDSZ arra
törekedett, személyesen keresse fel az embereket, és vigye el a választások
tétjének üzenetet. A kampányfőnök beszámolója szerint az elmúlt hetekben több
mint ezer programra került sor, a Szövetség jelöltjei közvetlenül több mint 90
ezer emberrel találkoztak, kampánycsapataik, ezernél is több önkénteseik pedig
hozzávetőlegesen 280 ezer embert szólítottak meg személyesen vagy telefonon
keresztül. Központilag 40 ezer plakátot, 220 ezer újságot és 400 ezer
szórólapot nyomtattak. A kampányfőnök külön szavazói célcsoportként
beszélt a külföldön élő magyarok és az egyetemisták megszólításáról, majd emlékeztetett:
a CFR ingyenes menettérti vasútjegyeket biztosít azoknak a 18. életévüket
betöltött román állampolgárságú, nem állandó lakóhelyükön tanuló diákoknak és
egyetemi hallgatóknak, akik vasárnap azért utaznának haza, hogy szavazhassanak.
A december 8-12. időszakra, másodosztályra szóló jegyeket érvényes
diákigazolvánnyal és román személyazonossági iratokkal lehet igényelni a
menetjegyirodákban és vasútállomásokon. A külföldi szavazással kapcsolatban pedig
kifejtette: vasárnap regisztráció nélkül, a külföldön élő, bejelentett
lakhellyel rendelkező román állampolgárok a diplomáciai képviseleteken adhatják
le voksukat, azok pedig, akik előzetesen regisztráltak, levélben szavazhatnak.
December 11-én nem szavazhatnak azok, akik turistaként tartózkodnak külföldön,
és azok sem, akik határon túl élnek, de nem rendelkeznek hivatalos állandó vagy
ideiglenes lakcímmel.
„3 nap van még hátra, a munka nem áll le:
jelöltjeink, helyi szervezeteink, önkormányzataink, mozgalmáraink tovább
kell folytassák a munkát, minél több embert kell meggyőzniük arról, hogy
vasárnap menjenek el, és Erdély jövőjére szavazzanak!” – zárta nyilatkozatát az RMDSZ kampányfőnöke.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|