Magyarellenes megnyilvánulások Romániában 2014–2016 között
MÁÉRT - 2017. március 27., hétfő 19:24
A Transylvanian Monitor (Erdélyi Figyelő)
jelen száma a megelőző kiadványok természetes folytatása, melyek – az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) eredeti szándékának megfelelően – a romániai
magyar közösség ellen irányuló megnyilvánulások és cselekmények nyomon
követését tűzték ki célul.
A 2014–2016-os,
valamint az előbbi időszakokban lezajlott magyarellenes megnyilatkozásokat
számbavéve nyilvánvalóvá válik, hogy a magyarságunkkal szemben folytatott, évszázados
hagyományokra visszatekintő román állampolitika céltudatos és következetes
módon törekszik kisebbségi közösségünk asszimilációjára és kiküszöbölésére.
Ezen magyarellenes stratégiai terv véghezvitelében
egyaránt szerepet vállalnak mind az állami szervek, mind az államhatalom
központi és területi intézményei, mind a politikai párták és számos civil
szervezet, továbbá a hírközlő szervek széles skálája, valamint a román közélet
nacionalista „bajnokai”.
Az alkalmazott
stratégia egyszerű, de igen hatásos: a romániai sajtóban – melyet egyébként
nagyrészt politikai pártokhoz kötődő személyek tulajdonolnak – heves támadások
indulnak a magyar intézmények és szervezetek, a közösség vezetői ellen, hamis
és megalapozatlan elméletekkel és vádakkal mérgezve a közvéleményt, ily módon
pedig magyarellenes hangulatot
keltve a román állampolgárok sorában,
később pedig éppen a maguk által gerjesztett általános közhangulatra hivatkozva
a törvényhozás, a politikusok és az állami intézmények „a választók elvárásai”
mentén a magyar közösség jogait sértő döntéseket hoznak. Ily módon a kör
bezárul, s kezdődhet minden elölről…
Az utóbbi három
esztendő történései sorában különösképpen gondolkodóba ejtő az igazságszolgáltatás egyre nyilvánvalóbb
bekapcsolódása a magyarellenes politikai gyakorlatba, konkrét formában pedig a Belügyminisztériumnak a 2015–2020-ra
szóló közvédelmi és közbiztonsági stratégiája, amely – egyebek mellett – az
autonómia igénylésének bárminemű formáját is a közrend ellen irányuló
veszélyforrásnak nyilvánítja. Ebben az összefüggésben válik fenyegetővé a Román
Hírszerző Szolgálat (RHSZ) vezetőjének az a nyilatkozata, mely a területi
autonómiára irányuló magyar–székely törekvések megakadályozását helyezi
kilátásba.
A magyar
nyelvhasználat és a nemzeti szimbólumok ellenében folytatott, összehangolt
támadások mellett a hivatkozott időszakban kimondottan újdonságnak számít a magyar egyházi oktatási intézmények ellehetetlenítésére
vagy éppen megszüntetésére irányuló hatósági támadássorozat, nevezetesen az
újraállamosított sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium, valamint
a létében fenyegetett marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium esete. Ugyanide
illik a kormány alárendeltségébe tartozó Országos
Restitúciós Bizottság azon döntése, mely visszautasítja a világhírű
gyulafehérvári Batthyáneum Könyvtár jog szerinti visszaszolgáltatását az
Erdélyi Római Katolikus Egyháznak.
Egy különleges, de
ugyanakkor sokatmondó eset a Románia Csillaga kitüntetés megvonása Tőkés
László püspöktől, az EMNT elnökétől, európai parlamenti képviselőtől. Ezzel
a döntéssel – egyetlen ember személyében – sikerült támadást indítani nem
csupán az 1989-es romániai forradalom egyik kiemelkedő szereplője, valamint az
erdélyi magyarság egyik vezető személyisége ellen, hanem az erdélyi
autonómiatörekvések egésze és minden olyan szervezet ellen, amely zászlajára tűzte
a kisebbségi közösségi önrendelkezés kivívását.
Mindent egybevetve,
aligha képezheti kétség tárgyát, hogy az előbbiekben említett, illetve a
Transylvanian Monitor vonatkozó lapszámaiba foglalt magyarellenes
megnyilvánulások és cselekmények rövid és hosszú távú célja: a romániai magyar
közösség megfélemlítése. Ez a román kisebbségpolitikai kurzus viszont
egyenes irányú folytonosságot mutat az átkos emlékű Ceauşescu-diktatúra etnokratikus
állampolitikájával és homogenizációs törekvéseivel.
2011-ben elkezdett
monitoring-szolgálatával az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Romániában honos
magyarellenes politika mindennapi valóságát kívánja bemutatni. Országos és
szélesebb – Kárpát-medencei – kitekintésben az antiszemitizmus és a
cigányellenesség jelenségéhez fogható hungarofóbia
beazonosításához és kiküszöböléséhez kíván hozzájárulni – azzal a távlati
szándékkal és reménnyel, hogy ennek helyét utóbb a magyarság iránti tisztelet
és megbecsülés fogja átvenni – közölte az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács sajtószolgálata
március 27-én.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA