Az erdélyi zászló a transzilván európaiságot jeleníti meg
MÁÉRT - 2017. április 20., csütörtök 14:02
Tőkés
László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács elnöke 2017. április 20-án, a déli harangszó felhangzásakor
kitűzte nagyváradi képviselői irodájának erkélyére az Erdély-zászlót, a már ott
lévő magyar és román forradalmi zászlók, az uniós, a székely és a partiumi
lobogók mellé. A kitűzést megelőzően rövid sajtótájékoztatót tartott Csomortányi Istvánnak, az Erdélyi
Magyar Néppárt Bihar megyei elnökének társaságában, hangsúlyozva: ezek a zászlók senki ellen, hanem „csak
magunk miatt lengnek”. A demokrácia, a szabadság és az egység üzenetét
közvetítik, pozitív európai gondolatok jegyében. Gazdag szimbolikájuk a kontinens és országai, valamint
régiói szintjén az európai népek, magyarok és románok, székelyek és partiumiak
összetartozását, egyedi és közös, sajátos és egyetemes identitását
és értékeit hivatott megjeleníteni.
A ma helyére került Erdély-zászló
– európai minta szerint – a sokféleséget hivatott hirdetni az egységben és az
egységet a sokféleségben. Ugyanakkor a regionális identitás erős kifejezője,
akárcsak a székely és a partiumi zászló. A különféle identitások ellen manapság
összehangolt támadás zajlik kontinentális szinten, a migrációs nyomás ennek a
fegyverneme. Az Európára zúduló, fenyegető tömegek a nemzeteket és
nemzetállamokat, a történelmi régiókat, a hagyományos, közös gyökerű
kultúránkat veszélyeztetik – hívta fel a figyelmet erdélyi képviselőnk.
A továbbiakban szó esett a román hatóságok által indított
„zászlóháborúról”, a lobogók kitűzésének indítékairól és üzeneteiről, a romániai
államreform szükségességéről – a decentralizációtól a regionalizáción át a
föderalizációig, különös tekintettel az autonómiaprogramokra. Tőkés László
megerősítette: mindezen politikai törekvéseket ő és társai a nemzeti megbékélés és egyetértés szellemében képviselik, például az Erdély-zászlót
felemelve, ami nem elválasztja az erdélyi népeket, hanem ugyanazon transzilván
identitás jegyében reprezentálja őket. Hasonlóképpen ezen együttérzés és megbékélés
jegyében emlékezünk kegyelettel a köröstárkányi ártatlan magyarokra, akiket 98
évvel ezelőtt meggyilkoltak a bevonuló román félkatonai alakulatok – mondotta a
püspök, hozzátéve: Nagyváradnak az egy nappal később bekövetkezett békés román
megszállását a történelem alakulásának tényeként kell kezelni és elfogadni.
Újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy az erdélyi zászló mai kitűzése ez
utóbbi évfordulóval bármi összefüggésben lenne, azt viszont elismerte, hogy a
gesztus egyfajta szolidaritás azokkal a kolozsvári fiatalokkal, akiket a magyar
nemzeti ünnepen vegzáltak a hatóságok ezen lobogó miatt.
Csomortányi István a jelenlévő – főként román – újságíróknak
dokumentumok felmutatásával beszélt az Erdély-zászló történetéről és
szimbolikájáról, eloszlatva több tévhitet is, megerősítve: e jelkép alkalmas közös erdélyi identitásunk megjelenítésére.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA