Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Kelemen Hunor Brüsszelben: az Európai Uniónak egységessé kell válnia az őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is
MÁÉRT - 2017. május 4., csütörtök 12:29
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés több
szempontból is fontos számunkra. A FUEN tagszervezetei arról a szolidaritásról
tettek és tesznek tanúbizonyságot, amely nélkül az európai őshonos kisebbségek
közösségként nem lehetnek sikeresek az európai politika közterein. Ugyanakkor a
Minority SafePack nemcsak a mi ügyünk, hanem a többség ügye is. Mi,
kezdeményezők valami pluszt szeretnénk hozzáadni a kontinens népeinek
jövőjéhez, olyan értékeket kívánunk a középpontba helyezni, amelyek minden
demokratikus és szabadságszerető közösség életét vezérlik: a jogállamiságot, a
törvénytiszteletet és az emberi, közösségi jogokat. Párbeszédet javasoltunk, és
ezt a párbeszédet, úgy érezzük, hogy elfogadta az Európai Bizottság, amikor regisztrálta
kezdeményezésünket – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök május 4-én,
csütörtökön Brüsszelben, ahol az Európai Parlament elnökének fővédnökségével
tart konferenciát a FUEN.
Hit
the Road
című konferencia meghívottjaként az RMDSZ elnöke rámutatott: az Európai Unióról még a bírálói
is elismerik, hogy a kontinens elmúlt évszázadának egyik legsikeresebb
politikai projektje, amely békét, stabilitást és viszonylagos jólétet biztosít polgárainak.
Működését a kölcsönös tiszteletre és szolidaritásra alapozza, értéknek tekinti
a nyelvi, etnikai és vallási sokszínűséget. „Mi, a romániai magyar nemzeti közösség, az Unió legnagyobb őshonos
kisebbsége közel száz esztendeje küzdünk azért, amit minden kisebbségi egyén és
közösség értéknek tart: megőrizni és továbbadni nemzeti identitásunkat,
biztonságban élni szülőföldünkön. Úgy véljük, hogy az Európai Unió nem lehet
megosztott, nem maradhat szétszakított állapotban, egységessé kell válnia az
őshonos kisebbségek jogainak érvényesítése tekintetében is” – tette
hozzá Kelemen Hunor. Szerinte az EU erősebb, sikeresebb, versenyképesebb és
stabilabb lesz akkor, ha odafigyel a 60 milliós, „egy nagyobb országnyi”
őshonos kisebbséghez tartozó polgárára.
Az őshonos nemzeti kisebbségek fontos eredményeként
nevezte meg azt, hogy a Luxemburgi Bíróság a Minority SafePack kezdeményező
bizottságának adott igazat az Európai Bizottsággal folytatott vitában. Úgy
véli, hogy legalább ennyire fontos előrelépés az is, hogy a Bizottság
tárgyalásra hívta a kezdeményezőket, illetve hogy bejegyezte a Minority SafePacket.
„Ezzel megtörtént az első lépés annak
irányába, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek ügye formálisan is az Európai
Unió döntési körébe jusson. Tudom, hogy még hosszú út áll előttünk, hogy az
egymillió aláírás összegyűjtése még nem jelenti azt, hogy megnyertük a csatát,
de ez egy igazán fontos következő lépés” – nyomatékosított Kelemen
Hunor.
A hazai viszonylatokra reflektálva az RMDSZ elnöke
elmondta: a romániai magyar közösségről a román diplomácia gyakran azt
terjeszti, hogy szeparatista, hogy „el akarja szakítani Erdélyt Romániától.”
Mint kiemelte, a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy az elmúlt években
gyakran az anyanyelv-használat és a közösségi szimbólumok korlátozására irányultak
a többség kezdeményezései. „Tulajdonképpen
azokat a törvényes kereteket, amelyeket a kilencvenes évek végén, a kétezres
évek elején Románia európai uniós és NATO-s csatlakozása előtt sikerült
kialakítani, hatósági és igazságszolgáltatási eszközökkel megváltoztatják,
átértelmezik. Korlátozzák az anyanyelv-használatot, azt, ami az identitásunk
megerősítésének egyik legfőbb eleme” – részletezte beszédében.
Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának
legutóbbi országjelentése pontszerűen sorolja fel, hogy az emberi jogokat, a
kisebbségi jogokat, a vallásszabadság gyakorlásának a jogát milyen módon és hol
sérti Románia. Kelemen Hunor úgy tartja: nagyon fontos, hogy több év után, az
elmúlt két-három esztendőben az Egyesült Államok ismét figyel a kisebbségi
közösségekre. „A mi országunk olyan, ha
elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben, akkor teljesíti azokat. Amikor
nincsenek elvárások, megfeledkezik az alapértékekről, azok gyakorlatba
ültetéséről” – adott hangot meggyőződésének.
Romániában a magyar közösség tagjai közül azokat
érinti a leginkább az asszimiláció, amelyek nagyon kis létszámban élnek a
többséggel együtt, azaz a Szórványt – vázolta fel a hallgatóságnak Kelemen
Hunor. Az RMDSZ az elmúlt két évtizedben a tömbben, az interetnikus
környezetben és a Szórványban élő magyar közösségek helyzeteire sajátos
megoldásokat keresett, olyanokat, amelyek intézményes kereteket jelentenek a
magyar emberek identitásának megőrzéséhez és megerősítéséhez. „Az egyik ilyen megoldás Székelyföld számára a
dél-tirolihoz hasonló autonómiamodell, a kulturális autonómia pedig az
interetnikus környezetben élők számára. Azok számára pedig, akik a Szórványban
élnek, biztosítanánk azokat a kompetenciákat, amelyek hozzájárulnának
identitásuk megőrzéséhez. Volt már előrelépés, de a megvalósításaink nagy része
még várat magára. A következő tervünk az, hogy az anyanyelv-használati küszöböt
tíz százalékra csökkentjük. Így megvédhetjük az asszimilációhoz közelálló
közösségeket is, de a nyelvhasználatot is kiterjeszthetjük a közigazgatás, a
közélet minden területén” – összegzett a szövetségi elnök.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|