Támogatta szavazatával az egységes bértörvényt az RMDSZ szenátusi frakciója
MÁÉRT - 2017. május 23., kedd 11:57
„Az egységes bértörvény tervezete egy összetett
jogszabály, hiszen a közszféra minden ágazatára kiterjed. Ebből adódóan
egyértelmű, hogy nem lehet tökéletesre alkotni, nem tud minden érintett fél
bérezéssel kapcsolatos elvárásának megfelelni. Azt gondolom, nemcsak nálunk van
ez így, sehol a világon nem lehet mindenki számára elfogadható bértörvényt
alkotni. Ezzel együtt az RMDSZ álláspontja szerint a bérezési törvény egy
támogatható jogszabály, hiszen több olyan elvet is szem előtt tart, amelyeket a
Szövetség fontosnak ítél: a bérek meghatározásánál tiszteletben tartja a
közigazgatási hierarchiát, illetve az aktuális törvénynél jobban érvényesíti a
helyi autonómia elvét. Az RMDSZ ugyanakkor támogatja és üdvözli, hogy a
bérezési törvény jelentős fizetésemelést ír elő az orvosok és tanárok számára.
A szakbizottsági munkálatok során sikerült elfogadtatni több olyan módosító
javaslatunkat, amelyek kedvezőek magyar közösségünk számára, és amelyek
megoldást nyújtanak a bérek közötti egyenlőtlenségek kiküszöbölésére a
közigazgatásban. Ezért az RMDSZ szenátusi frakciója megszavazta az egységes
bértörvényt” – nyilatkozta Cseke Attila, a Szövetség szenátusi
frakcióvezetője a parlament felsőházi plénumi szavazását követően.
A
Bihar megyei szenátor elmondta: „az RMDSZ többször hangsúlyozta, a fizetések
terén rendet kell teremteni a helyi közigazgatásban, tekintettel a
közigazgatási hierarchiára és a feladatkörrel járó felelősségre, az
önkormányzati vezető fizetése kell legyen a legnagyobb az intézményben, és
kinevezett tisztviselők nem kereshetnek jobban, mint a megválasztott
önkormányzati vezetők. A beterjesztett bértörvénytervezet tartalmazott
olyan visszás előírásokat, amelyek értelmében a kinevezett tisztviselők, mint
például a prefektusok, többet kerestek volna, mint a megyeszékhelyek polgármesterei,
megyei tanácselnökök. Ez elfogadhatatlan, ezért kezdeményeztük az önkormányzati
vezetők bérének növelését. A szenátus munkaügyi bizottsága elfogadta
javaslatunkat, így az bekerült a törvény szövegébe. A helyi közigazgatás
szintjén a megyeközpontok és a megyei önkormányzati vezetők bére esetében lesz
a legnagyobb az alkalmazott szorzószám, 9-es szorzóval számolják majd bérüket.
A megyeközpontok alpolgármesterei és a megyei tanácsi alelnökök bérénél 7,5-ös
szorzót alkalmaznak majd. Minden más közigazgatási egység polgármesterének,
alpolgármesterének fizetése esetében az eddigihez képest 1 ponttal nő az
alkalmazott szorzó” – összegezte Cseke Attila.
Derzsi Ákos
szenátor, a felsőház munkaügyi bizottságának tagja elmondta, az RMDSZ
kezdeményezésére foglalták bele a törvénybe azt a cikkelyt, amely lehetőséget
teremt az önkormányzati vezetők teljesítmény alapú javadalmazására: „javaslatunkra
az önkormányzat vezetője is részesülni fog a sikeres uniós pályázati projektek
után járó 25 százalékos fizetéspótlékban. Ezt eddig csak a projektben résztvevő
hivatalnokoknak járt. Azt gondoljuk, az önkormányzat vezetőjének hozzáállása
nagy mértékben hozzájárul a munka sikeréhez, ezért ha a kedvezményezettek körét
kiterjesztjük a polgármesterekre is, azzal tovább ösztönözhetjük az
önkormányzatok pályázási kedvét” – magyarázta Derzsi.
A
Szövetség kezdeményezésére kedvezőbb lesz ezután a nem klerikális személyzetnek
biztosított jövedelem kiszámítási módja: „Sikerült elfogadtatnunk azt a
javaslatunkat is, amely értelmében a nem klerikális személyzet juttatását
ezután nem az éves költségvetés és költségvetés-kiegészítés határozzák meg,
hanem a mindenkori minimálbér értékét kapják. Emellett sikerült azt is
megakadályoznunk, hogy az egységes bértörvény visszavágja a juttatásban
részesített nem klerikális személyzet számát. Az idei költségvetés vitája során
a Szövetségnek sikerült elérnie, hogy a korábbi évekhez képest mintegy 950-el
több kántor, harangozó, stb. számára biztosítson juttatást az állam, így a
javadalmazásban részesülő személyek száma eléri a 19.900-et. A beterjesztett
bértörvénytervezet visszavágta volna a jövedelemben részesítendők számát az
előző évek szintjére”– mondta Derzsi Ákos.
Az
egységes bértörvény tervezete értelmében 15 százalékos fizetéspótlékban
részesítették volna a látássérült munkavállalókat, ám más fogyatékkal élők,
akik munkaviszonyban állnak, nem kaptak volna ilyen jellegű támogatást. „Az
RMDSZ ezt diszkriminatívnak ítélte, ezért kezdeményezte, hogy a
kedvezményezettek körét terjesszék ki minden fogyatékkal élő munkavállalóra. A
munkaügyi bizottság elfogadta a Szövetség javaslatát, így az egységes
bértörvény minden fogyatékkal élő munkavállalóra tekintettel lesz” – mondta
Derzsi Ákos.
Az
RMDSZ javaslatára a törvénytervezetben eredetileg tervezett 5 százalékos
béremelés helyett 10 százalékkal fog növekedni a megelőző pénzügyi ellenőrzést
végző önkormányzati alkalmazottak bére. Derzsi Ákos szerint ezen a területen
rendkívül fontos az ösztönző javadalmazás, ugyanis nehéz alkalmazottakat
találni az állásokra.
Az
egységes bértörvény tervezete hátrányosan érintette volna a környezetvédelmi
hatóságok alkalmazottait, ugyanis nem a megfelelő bérrácsba sorolta be őket,
ezáltal fizetésük átlagosan 2000 lejjel alacsonyabb lett volna, mint amennyi
megilleti őket. Az RMDSZ kezdeményezte a hiba javítását, így a környezetvédelmi
hatóságok alkalmazottai megfelelő bérezésben fognak részesülni.
A
jogszabály esetében a képviselőház a végső döntéshozó.
1 csatolt webcím
http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA