Romániai Magyar Demokrata Szövetség
RMDSZ: magyarként méltósággal akarunk élni Romániában! – kiterjesztené az anyanyelvhasználatot a közigazgatásban a Szövetség
MÁÉRT - 2017. május 23., kedd 12:50
A 215-ös, helyi
közigazgatásról szóló törvény ma iktatott módosításával jelentős változásokat
akarunk elérni az anyanyelvhasználat területén. Egyrészt 20 százalékról 10-re
csökkentenénk az anyanyelvhasználati küszöböt, és bevezetnénk egy újnak
számító kedvezményes küszöböt is azért, hogy közösségünk még több tagja
méltósággal élhessen magyarként településén. Ami szintén ennyire fontos, az az,
hogy szankciókat is javasolunk azért, hogy pénzbírságot kelljen fizetniük a
törvény be nem tartása esetén az önkormányzatoknak, valamint a települések
közintézményeinek – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök azt követően, hogy az
RMDSZ kedden iktatta módosító javaslatait.
A Szövetség elnöke rámutatott: a
törvényben egyértelművé tennék a félreérthető, illetve szándékosan és
rosszindulatúan félreértelmezhető passzusokat, javaslataikat azokból a
nemzetközi egyezményekből – Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről,
Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája – vezetik le, és teszik a
jogrend részévé, amelyeket Románia ratifikált, de a valóságban sosem
érvényesített.
Kelemen Hunor szerint a ratifikált
szerződések be nem tartása miatt, valamint a hatóságok és bíróságok korlátozó
jogértelmezése okán nem megfelelő a törvénykezés jelenleg. Ugyanakkor gond az
is, hogy sokszor politikai, adott esetben pedig adminisztratív akarat sincs a
törvények alkalmazására. „A román diplomácia lépten-nyomon azt állítja, hogy
országunk megoldotta a kisebbségi kérdést, hogy ilyen értelemben modellértékű Románia.
Mi ezzel szemben azt mondjuk, koránt sincs minden rendben. Viszont, amennyiben
elsőként a román parlamenti pártok nyitottságot tanúsítanak, viszonozzák az
általunk kezdeményezett párbeszédet, akkor jó úton indulhatunk el a kisebbségi
jogok kiszélesítésének szempontjából" – tette hozzá Kelemen
Hunor.
Jelenleg csak azokon a településeken
kötelező a nyelvi jogok alkalmazása, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a
20%-ot. Így például nem kötelező az anyanyelv-használat Kolozsváron,
Brassóban, Aradon, Nagybányán és Zilahon, ahol szintén jelentős számban élnek
magyarok. „A 20 százalékos küszöb tízre való csökkentésével, illetve egy
kedvezményes küszöb bevezetésével ezen akarunk változtatni a magyar közösség
javára” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.
A Szövetség javaslata az, hogy a 10
ezer lakos alatti településeken a kedvezményes küszöb 300 legyen, a 10-25
ezer közötti lakosú településeken 500, a 25-50 ezer közötti lakosú
településeken 1000, az 50-100 ezer közötti lakosú településeken 2000, és
a 100 ezer lakos feletti települések esetében pedig 10 ezer legyen a
kedvezményes küszöb, amely felett kötelezővé válna az anyanyelv-használat
biztosítása.
Mit biztosít az RMDSZ
törvénymódosítása?
1.
A kezdeményezés az anyanyelvhasználat
lehetőségét biztosítaná azokon a településeken is, ahol nem teljesül a
számaránybeli feltétel, viszont az intézmény vagy a hatóság vezetősége az
anyanyelvhasználat alkalmazása mellett dönt – például legyen lehetséges a
kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése azokban az esetekben is, ha nem éri el a
közösség az egyik vagy másik küszöböt.
2.
Az RMDSZ szabályozná azoknak az
intézményeknek a körét, amelyek kötelesek lesznek az anyanyelvhasználati jogok
biztosítására. Tehát azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek
számaránya eléri a 10 százalékot, vagy ahol jelentős számban élnek kisebbségi
közösséghez tartozó személyek, kéri az
anyanyelvhasználat biztosítását minden közigazgatási intézményben, közérdekű szolgáltatásokat nyújtó helyi és
megyei egységekben, prefektúrákon, illetve dekoncentrált intézményekben. Ilyen
például a kataszteri hivatal, ahol telekkönyvi ügyeket intézhetnek a magyar
emberek, a pénzügy, ahol adóikat fizethetik ki, a munkaügyi felügyelőség, ahol
a munkanélküli segélyt kell kérvényezni, a tanfelügyelőség, az egészségügyi
igazgatóság, a kulturális igazgatóság, de a Mezőgazdasági Intervenciós és
Kifizetési Ügynökség is.
3.
Azt akarjuk, hogy az anyanyelvet egyaránt
lehessen használni írásban és szóban minden közintézménnyel folytatott
kommunikációban. A formanyomtatványok és egyéb adminisztratív
jellegű dokumentumok, közérdekű információk is legyenek elérhetőek a
kisebbségek anyanyelvén.
4.
Ténylegesen történjen meg a települések
névtáblájának, az utcanevek, útjelző táblák, a közterületek és intézmények
magyar nyelvű feliratozása.
5.
Az anyakönyvi kivonatok kibocsátása
történjen meg kisebbségi nyelven is, a házasságkötés lebonyolítása anyanyelven
is. Az ifjú pár mondhassa ki a boldogító igent magyarul, még akkor is,
ha csak az egyik fél tartozik valamelyik kisebbségi közösséghez.
6.
A szimbólumok használata ne ütközzön
akadályokba. Senkit ne büntessenek meg azért, ha például a székely
zászlót kitűzi egy hivatalra vagy közintézményre.
7.
Anyanyelven is nyilvánosságra kelljen
hozni a közérdekű információkat egyidejűleg a román nyelvű kommunikációval.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|