Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Az EP Külügyi Bizottságának küldöttsége a dél-kaukázusi országokban
MÁÉRT - 2017. május 31., szerda 13:40
Annak
jeleképpen, hogy az Európai Unió erősíteni kíván keleti szomszédságpolitikájában,
illetve az Európai Parlament fokozott figyelmet kíván szentelni a Keleti
Partnerséghez tartozó – egykor a Szovjetunió részét képező – országoknak, 2017.
május 22–26. között nyolctagú, reprezentatív parlamenti küldöttség tett
látogatást Azerbajdzsánban, Grúziában és Örményországban, David McAllister külügyi bizottsági elnök vezetésével. Három
néppárti képviselő mellett egy-egy szocialista, konzervatív, liberális,
baloldali és zöldpárti küldött vett részt a delegációban.
Örvendetes
fejlemény, hogy a hosszú évek óta megromlott kapcsolatok megújításának
eseményeképpen idén ősszel egy ún. Átfogó és Megerősített Partnerségi
Megállapodás aláírására fog sor kerülni az EU és Örményország között. Azerbajdzsán
és az Unió 2015-ben megromlott viszonyában szintén előrelépés történt azáltal,
hogy idén februárban újraindultak a tárgyalások egy partnerségi szerződés
megkötése érdekében. A harmadik dél-kaukázusi partnerállam, Grúzia esetében az eddig is
kifejezetten jónak mondható kapcsolatok kiszélesítése és elmélyítése az Unió közvetlen
célja. Az EP Külügyi Bizottságának (AFET) küldöttsége ezen viszonyok és célok
összefüggésében indult a volt szovjet szocialista országokba kitűzött, kiadós
útjára. Örményország megbízott jelentéstévőjeként Tőkés László európai képviselő a helyszíni tájékozódás igényével
csatlakozott a frakcióközi parlamenti delegációhoz.
A négy
munkanapba belezsúfolt, kiterjedt program keretében találkozókra és
megbeszélésekre került sor az egyes országok európai kirendeltségeinek
vezetőivel – köztük Hermán János
tbiliszi EU-nagykövettel –, a nemzetközi szervezetek oda akkreditált
képviselőivel, a civilszervezetekkel, a polgári jogok biztosaival
(ombudsmanokkal), parlamenti képviselőkkel, külügyi, illetve európai ügyekben
illetékes bizottsági elnökökkel és szakemberekkel, a parlamenti pártok
képviselőivel, nem utolsó sorban pedig az egyes országok külügyminisztereivel.
A magas szintű találkozók során az EP küldöttségét fogadta Ilham Aliyev azerbajdzsáni, Giorgi
Margvelasvili grúz és Szerzs Szargszján
örmény államelnök.
Mindhárom
országban sajátos helyszíni kiszállásokra is sor került. Baku közelében arra a Masazir nevű településre látogattak el
a képviselők, melyen a Hegyi-Karabahból, illetve az Örményország által
megszállott, környező tartományokból elűzött ún. „belső menekültek” találtak
menedéket. A hontalan azeriek száma megközelíti az egymilliót. Grúziában az
oroszok által 2008 óta megszállva tartott Dél-Oszétia határán fekvő Mcheta nevű településen tartott
terepszemlét a küldöttség, az európai határrendészeti kontingens vezetőjének
kalauzolásával. Örményországban békésebb helyszínre vezetett a delegáció útja:
egy, az EU támogatásával létrehozott jereváni állami iskolaközpont diákjaival
nyílt alkalmuk találkozni.
Valamennyi
találkozóra, mint ahogyan a dél-kaukázusi országok egymáshoz és az Európai
Unióhoz fűződő kapcsolataira is rávetült a szovjet kommunista múlt sötét
árnyéka. Ennek megfelelően az Örményországot és Azerbajdzsánt élesen
szembeállító hegyi-karabahi helyzet,
valamint a Grúzia területi épségét csorbító szakadár tartományok, Dél-Oszétia és Abházia ún. befagyott válsága képezte valamennyi tárgyalás központi
témáját. Oroszország geopolitikai
játszmáival és manővereivel szemben mindhárom érintett ország a nemzetközi
közösségtől, illetve az Európai Uniótól remél támogatást. A Moszkva-barát
örmény kormányzat viszont a meghatározó orosz befolyást is a visszafoglalt
karabahi terület megőrzésére használja fel.
Jereváni
látogatásuk alkalmával az EP küldöttsége az örmény genocídium emlékművénél koszorúzott, és az örmény népirtás
múzeumát is meglátogatta. Az örmény tárgyalófelek rendre köszönetet mondtak
azért, hogy a tragédia centenáriumán az Európai Parlament határozati
állásfoglalásban emlékezett meg a szinte előzmény nélküli népirtás másfél milliónyira
becsült áldozatáról. Történelmi dimenzióban nézve a dél-kaukázusi kis országok
jelenkori égető gondjai igen mély gyökerekre nyúlnak vissza. Csoda, hogy az ősi
keresztény múlttal rendelkező örmények
és grúzok a cári, majd szovjet
Oroszország, valamint az oszmán, illetve török és az iráni muszlim hatalmak
szorításában fennmaradtak. Az örmény múzeumban Tőkés László ezeket írta az
emlékkönyvbe: „Intő figyelmeztetés az emberiségnek és Európának… Isten áldása
legyen a krisztusi keresztet hordozó örmény nemzeten!”
A
posztszovjet dél-kaukázusi országok
társadalmainak gondjai többé-kevésbé közösek. Valamennyien a demokratikus
rendszerváltozás kínkeserves folyamatán mennek keresztül, az említett
történelmi súlyú gondok mellett. Az örökölt nehéz gazdasági helyzet, a
kommunista múlt diktatórikus öröksége, a társadalmi szegénység és
egyenlőtlenség, a mérhetetlen korrupció, a munkanélküliség és a tömeges
elvándorlás viszonyai között és régi-új uraik, az oligarchák uralma alatt
igyekeznek megtalálni az utat, több-kevesebb meggyőződéssel európai irányba tájékozódva. Az Európai
Unió és az Európa Tanács ezen törekvésüknek megfelelően támogatja társadalmuk
demokratikus átalakítását, demokratikus intézményrendszerük kialakítását,
alkotmányreformjaikat, válságos gazdasági helyzetük rendezését, az emberi
jogok, a jogállamiság, illetve az európai értékek érvényesülését, a kisebbségi
jogok biztosítását, szabad és demokratikus választási rendszerük kialakítását,
a korrupció és a szegénység leküzdését – nem utolsósorban pedig a bemutatott
háborúközeli konfliktushelyzetek megoldását. Az EP külügyi bizottságának
küldöttsége a keleti partnerségi viszonyok keretei között, illetve a már létező
együttműködés, valamint a kétoldalú
tárgyalások tárgyát képező megállapodások
összefüggésben ezeket a főbenjáró problémákat vette számba, és a további
partneri együttműködés útját egyengette.
Találóan
állapította meg a küldöttség, hogy a megnevezett tartós konfliktushelyzetek
megoldásának kulcsa Moszkva kezében
van. Az Európai Unió támogatta békés rendezés ennek viszonylatában egyelőre
csak vágyálomnak tűnik.
Az Európai
Parlament Emberi Jogok Albizottságának (DROI) alelnökeként Tőkés László
általában véve az emberi jogok súlyos
sérelmeit vetette fel hozzászólásaiban – példának okáért az azerbajdzsáni
politikai foglyok esetében. Továbbá a kommunista diktatúrából a demokráciába
való átmenet kérdéseit feszegette – ebben a tekintetben azonban csekély
érdeklődésre és fogadókészségre talált. Aliyev elnök az azerbajdzsáni nép
széles körű támogatására apellálva az emberi jogok, illetve a politikai foglyok
kérdését szinte nem létezőnek tekintette. Ehelyett országa látványos
eredményeinek sikerpropagandáját hangoztatta, és minden tekintetben szomszédait
– elsősorban Örményországot – marasztalta el. Örmény oldalon hasonló
azeriellenesség nyilvánult meg. Az év elején tartott sikeres választások nyomán
az örmény kormányzat a Hegyi-Karabah megvédelmezésén alapuló patrióta
nacionalizmus jegyében utasította vissza a civil társadalom részéről érkező, illetve
a küldöttség által szóvá tett emberi jogi aggályokat és a rendszer ellen szóló
bírálatokat és vádakat.
Az EU
megítélése szerint szomszédai között Grúzia élen jár az európai integráció
tekintetében. A Szaakasvili elnök
bukásával hatalomra került Grúz Álom
Pártja erős bizonyítási kényszertől hajtva igyekszik eleget tenni
vállalásainak – mind az alkotmányozás, mind a reformok és az emberi jogok
terén. Jelentős sikerként könyveli el az európai vízumkényszer nemrégen való
eltörlését. Margvelasvili elnök
is bölcs mértéktartással keresi a békés megoldást az elszakított területek
ügyében.
Tőkés László
Örményország jövendőbeli jelentéstévőjeként elismerését fejezte ki Edvard Nalbandján külügyminiszternek,
valamint Szargszján államelnöknek azért a kiváló eredményért, hogy többéves
szünet után a tárgyalások eredményre vezettek, és idén, a Keleti Partnerség
őszi parlamenti csúcstalálkozóján – az Euronest ülése alkalmával – végre új együttműködési keretegyezmény aláírására
kerül sor Brüsszelben. Erdélyi képviselőnk meleg hangon szólt a magyarországi
és a romániai örmény közösségekről, a magyar–örmény és a román–örmény
szolidaritásról, és azon meggyőződését fejezte ki, hogy Örményországnak mint a
világ legősibb keresztény államának és nemzetének az egyesült Európában van a
helye. Ugyanakkor annak a reményének adott hangot, hogy az örményországi
pozitív változások és a felek jó együttműködése lehetővé fogja tenni egy
kedvező és előremutató országjelentés elkészítését
és európai parlamenti elfogadását.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|