Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Megnyitották a „Királyi hét” mottójú Szent László Napokat
MÁÉRT - 2017. június 20., kedd 16:10
A Nagyváradi Szigligeti Színházban
nyitották meg hivatalosan és ünnepélyesen az V. Szent László Napokat június 19-én este, egy köszöntőbeszédeket
követő emlékezetes gálaműsorral.
Azt megelőzően, délután főhajtásra és
koszorúzásra került sor a városalapító lovagkirály szobránál. A nagyváradi
római katolikus székesegyház előtt álló – egykor a város főterén felállított,
de Trianont követően onnan száműzött – királyszobor tövében helybéliek és
Magyarországról érkezettek maroknyi serege Kiss
Géza váradolaszi kántor tárogatószava után együtt énekelte el a „Keresztes
vitézek daliás vezére, mi árva nemzetünk ékessége, fénye…” kezdetű Szent
László-himnuszt. Tőkés László püspök,
európai parlamenti képviselő a Zsoltárok könyvét idézve (24,7–10) röviden
emlékeztetett: a nagy magyar király hatalma, küldetése és ereje egyaránt isteni
akaratból fakadt, a neki szóló hódolat egyben a Teremtő előtti főhajtás és
hitmegvallás.
A tisztelgő koszorúzást követően
megnyitották a vártemplomban a Móser
Zoltán fotóművész felvételeiből Szent László-freskók a Kárpát-medencében
címmel nyílt kiállítást.
Este a színházat megtöltő
meghívottakat és érdeklődőket többen is köszöntötték rövid ünnepi beszédekkel.
Elsőként a Szent László Napok főszervezője, Zatykó Gyula, aki a kulturális fesztivál ötletadóit, kezdeményezőit
és szervezőit, illetve különböző rendű és rangú támogatóit méltatta, de
legfőképpen az évről évre kitartó és gyarapodó részvevőket, köztük a
közelről-távolról hazatérőket.
Magyarország kormánya nevében Szilágyi Péter nemzetpolitikáért
felelős helyettes államtitkár üdvözölte az egybegyűlteket, kiemelve a
városalapító szent királynak a magyar történelemben betöltött szerepét, illetve
magának Nagyváradnak a jelentőségét – múlt, jelen és jövő vonatkozásában. Emlékeztetett,
a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Szent László
Emlékévnek nyilvánította a 2017-es esztendőt az uralkodó trónra lépésének 940.
és szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából
Papp László, Debrecen polgármestere többek
között a városa és a Nagyvárad közötti negyedszázados testvértelepülési viszonyt
méltatta és annak új tartalmakkal való feltöltését ígérte, a Körös-parti város
elöljárójával együttműködve, akivel arról is megállapodott – épp a nyitógála
előtt –, hogy Várad mindenben támogatja Debrecent abban, hogy 2023-ban Európa
kulturális fővárosa lehessen. „Kívánom, hogy az előttünk álló Szent László
Napok erősítsék a váradi magyarságot, segítsék a megértést magyarok és románok
között, és erősítsék Debrecen és Nagyvárad együttműködését” – fogalmazott.
Ilie Bolojan nagyváradi polgármester arról
beszélt, hogy a Szent László Napok egyszerre a nagyváradi magyarság és a város
ünnepe is, amelyen egyre több román nemzettársa is részt vesz. Kifejezte a
város lakosságának egynegyedét kitevő magyarok iránti tiszteletét, elismerve
őseik történelmi érdemeit, valamint a jelenkoriak hozzájárulását a gazdasági és
kulturális élethez, a békés társadalmi fejlődéshez.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi
Bizottságának elnöke – úgy is, mint az erdélyi magyarság „régi barátja” – a
határ két oldalán élők egymásrautaltságáról, illetve a szükségszerű magyar és
román együttélésről és együttműködésről is beszélt, miközben Szent László „titkát”
helyezte reflektorfénybe, aki államférfiként, diplomataként és szolgálattévő
keresztényként volt kiválóságban példamutató elődünk.
Tőkés László házigazdagént zárta a
felszólalásokat, köszöntve a távolabbról érkezett vendégeket, köztük is külön Lomnici Zoltánt, az Emberi Méltóság
Tanácsának elnökét és Okos Márton, a Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület
elnökét, akik a Szent László Emlékév kezdeményezői voltak. Európai parlamenti
képviselőnk, aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, nemcsak a
Szent László Napok szervezőinek köszönte meg a munkát, hanem mindazoknak, aki a
nemzetpolitikában hasznosan tevékenykednek. Történelmi ívű küszködéseinkre
utalva mutatott rá reményteljes bizakodással: „Hinnünk kell, hogy szent
királyunk mostani, megromlott állapotunkban, eme újkori próbás időkben is
segítségünkre lehet és segítségünkre siet.”
Több olyan törekvést is méltatott Tőkés
László, amelyek a magyarság talpra állítását, megerősítését és felemelését célozzák
helyi és regionális szinten. „Már-már válságos helyzetünkben, váradi népünk
vészes megfogyatkozása és elerőtlenedése idején a megoldás és a kiút számunkra
semmiképpen nem a kivándorlás vagy az önfeladó beolvadás, hanem az itthon,
szülőföldünkön való megmaradás, melyre Szent László királyunk erejével, hitével
és oltalmával szövetkeznünk szükséges” – fejtette ki.
Következett a Hagyományok Háza által
összeállított, Mihályi Gábor szerkesztett-rendezte
Szállnak a pávák című produkció,
amelyben a Magyar Állami Népi Együttes tagjai és a „Fölszállott a páva”
televíziós népzenei és néptáncos tehetségkutató verseny döntősei léptek föl, akik
bukovinai, magyarbődi, csíki, kazári, vajdaszentiványi, kalotaszegi,
szilágysági, Küküllő menti, jászsági, és mezőségi táncokkal-dalokkal kápráztatták
el a közönséget.
A nyitógálát Vindis Andrea színművész konferálta, közreműködött Kiss Adrienn Lívia gyermekénekes, a
színvonalas, parádés zenés-táncos műsort vastapssal és ovációkkal hálálták meg
a jelenlévők, a Boldogasszony Anyánk kezdetű néphimnuszt pedig együtt énekelték
el zárásként az előadók és a nézők.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|