Elfogadhatatlan, hogy az EU-s csatlakozás után romoljon a kisebbségek helyzete
MÁÉRT - 2017. június 22., csütörtök 16:22
Sógor Csaba a jogállamisági mechanizmus szükségessége
mellett foglalt állást az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
(LIBE) parlamentközi ülésén. Az európai parlamenti képviselő az elmúlt napok
romániai eseményeire is utalva leszögezte: a kisebbségellenes megnyilvánulások
egyre sürgetőbbé teszik egy olyan európai szintű ellenőrzési rendszer
kidolgozását, amely felügyeli és felelősségre vonja a tagállamokat, amennyiben
azok nem tartják tiszteletben a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető
emberi jogokat.
Június
22-én az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek képviselői közösen
tárgyaltak a 2016. október 25-én, az EP által elfogadott, a demokráciára, a
jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós mechanizmus
létrehozásáról szóló jelentés gyakorlati alkalmazásáról. Az RMDSZ részéről
Sógor Csaba mellett a vitában részt vett Ambrus Izabella romániai parlamenti
képviselő is.
„A román államfőtől a külügyminiszterig
mindenki azt mondja, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek példaértékűen
gyakorolhatják jogaikat Romániában. Ennek ellenére az elmúlt napokban újra
láthattuk, hogy a romániai magyarság jogos kérései – többek között a 2005 óta
fiókban heverő, a csatlakozáskor megígért, de soha el nem fogadott kisebbségi
törvény, a MOGYE magyar tanszékének és a marosvásárhelyi római katolikus iskola
helyzetének rendezése, az anyanyelv- és szimbólumhasználat kérdése – az
országra leselkedő veszélyként vannak számon tartva. Erőteljes uszítási
eszközként alkalmazzák őket a társadalom irányában”– hívta fel a figyelmet
Sógor Csaba, aki szerint elfogadhatatlan, hogy az őshonos kisebbségi közösségek
a csatlakozás után hátrányosabb helyzetbe kerüljenek saját országukban.
A
képviselő arra is rámutatott, hogy Romániához hasonlóan több olyan uniós
tagállam van, amely semmibe veszi az Európai Unió alapszerződésébe foglalt
értékeit. „Azt szeretnénk, ha a
jogállamisági mechanizmus révén az Európai Unió a nemzeti kisebbségek jogainak
betartását is számon kérné, hiszen, bár az elmélet működni látszik, a
gyakorlatban ezen a területen súlyos visszarendeződés és visszaélés
tapasztalható a csatlakozás után. Az Európa Tanács monitoring-jelentései, vagy
az Emberi Jogok Európai Bíróságának elmarasztaló ítéletei pedig semmilyen
rendszerszintű következménnyel nem járnak a tagállamokra nézve” – emelte ki
a képviselő, aki szerint egy ilyen jogállamisági mechanizmussal új korszak
kezdődhet, amelyben az EU teljes területén ugyanazok az alapjogok illethetik
meg az uniós polgárokat, így az őshonos nemzeti kisebbségeket is.
A jogállamisági mechanizmusról
A
demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra vonatkozó uniós
mechanizmus célja, hogy valamennyi EU-tagállam tiszteletben tartsa az
EU-szerződésekben rögzített értékeket, ehhez pedig világos, tényeken alapuló
feltételeket határozzon meg. Az EP által elfogadott jelentés (2016. október
25.) kulcsfontosságú elemként tekint a parlamentközi vitára mint az ellenőrzés
egyik demokratikus alappillérére.
1 csatolt webcím
http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA