Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Kelemen Hunor Kisvárdán: itthon, szülőföldön, magyarul, de jólétben – ezt tekintjük a következő években is politikánk alappillérének!
MÁÉRT - 2017. július 8., szombat 09:40
A
nemzetpolitikában az a radikális szemléletváltás, ami jó néhány évvel ezelőtt
megtörtént, ma már azok számára is szükséges szemléletváltásnak tűnik, akik ezt
az elején kritizálták. Budapestről nézve, a Magyarország határain túl élő
magyar közösségek megmaradását és fejlődését tekintve mindenki számára
egyértelmű kell hogy legyen: az identitás-megőrzésen túl vannak olyan kérdések,
amelyek a nemzetpolitika részét kell hogy képezzék. Nem lehet a nemzetpolitikát
szűklátókörűen, kizárólag az identitás megőrzéséhez kötni, nem lehet
szűklátókörűen azt mondani, hogy a kultúrával, az oktatással, a nyelvi
jogokkal, a különböző autonómiaformákkal kell csak foglalkozni. Hogy ez
elegendő ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedékek magyarként megmaradjanak szülőföldjükön
– hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken annak a
gazdaságfejlesztési programnak a kapcsán, amelyet Magyarország Kormányának
támogatásával tavasszal Maros-mezőségen indítottak útnak, és amelyet a
következő években egész Erdélyre kiterjesztenek. Az RMDSZ elnöke az Ifjúsági
Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) Itthon, fiatalon szülőföldön akadémiája nemzetpolitikai
kerekasztal-beszélgetésének meghívottja volt.
Kelemen Hunor szerint a szemléletváltás többek
között abban is megnyilvánul, hogy néhány esztendővel ezelőtt a magyar kormány
eldöntötte: gazdaságfejlesztési programokat indít, olyan stratégiát dolgoz ki,
amely eléri a határon túli magyar közösségeket is, azokat a vállalkozókat, akik
Erdélyben élnek és dolgoznak. Fontosnak tartja, hogy minden egyes egyén,
közösség, család és vállalkozás tervezni tudjon, előretekinteni, a megélhetését
a szülőföldjén tudja biztosítani: „mert
nem lehet célja senkinek, hogy szegény legyen, hogy rosszabbul éljen, mint a
szomszédja, mint a környezetében élő népek, nemzetek.”
„Az identitás
megőrzése mellett – az intézményes kereteinket bővítve – azon is kell
gondolkodnunk a határon túli magyar közösségekkel közösen, hogy a hazai,
európai uniós forrásokat, az anyaország által ilyen típusú fejlesztésekre szánt
forrásokat hogyan tudjuk megmozgatni, összhangba hozni, jó hatékonysággal
felhasználni egy-egy területen. Itthon, szülőföldön, magyarul, de jólétben –
ezt tekintjük a következő években is a politikánk alappillérének, így
közelítjük meg a parlamenti, az önkormányzati munkát. Amikor lehetőségünk van,
akkor a kormányzati munkát is így szemléljük” – nyomatékosított az RMDSZ
elnöke.
Meggyőződése, hogy azok a fiatalok, akik 1989 után
születettek, a romániai rendszerváltást követően nőttek fel, akik nem őriznek
semmiféle közvetlen emléket a kommunista diktatúráról, teljesen másképpen
viszonyulnak mindahhoz, amit a 21. század jelent: „a viszonyítási alapjuk más. Mi hiába mondjuk, hogy honnan jöttünk,
milyen megvalósításaink vannak, a szabadság mit hozott, az ő nemzedéküknek ez már
adottság, ez már nem lehet összehasonlítási alap. Ők abból indulnak ki, amit
nyugatabbra látnak, a jóléti társadalmak példáját. Ezért akkor, amikor
Magyarország az erdélyi vállalkozóknak, embereknek is lehetővé tette a
gazdaságfejlesztési programját, nekünk azzal kellett szembesülnünk, hogyan
tudunk egy olyan stratégiát kialakítani, amely sok-sok kritériumnak megfelel,
kérdésre választ ad.” Kelemen Hunor a magyarországi fiataloknak rámutatott
arra is: földrajzilag nagyon eltérő gazdasági helyzetben élnek az erdélyi
magyarok, a tömbtől egészen a szórványig, a Székelyföldtől a Partiumig, a
dél-erdélyi, mezőségi szórványoktól azokig a településekig, ahol fele-fele
arányban, interetnikus környezetben élnek a magyar vállalkozók.
A többségi nemzet félelméről, fóbiájáról kiemelte:
kevés változás történt a kilencvenes évek óta, azóta, hogy az RMDSZ napirendre
tűzte az identitással kapcsolatos kérdéseket és nyelvi jogokat, hogy
Magyarország elindította különböző támogatáspolitikáit. „Ma ismét azzal szembesülünk, hogy a románok féltik Erdélyt. Azért
aggódnak, hogy Magyarország tulajdonképpen meg akarja vásárolni Erdélyt ezekkel
a gazdaságfejlesztési programokkal. Ilyen körülmények között nekünk az a
feladatunk, hogy meggyőzzük a többségi társadalmat arról, hogy nincs semmilyen
veszély, hogy ezek a gazdaságfejlesztési programok a román gazdasági
össztermelésnek is segítenek, mert pénz jön az országba, pluszot jelent a román
költségvetésben is” – részletezte Kelemen Hunor.
Összegzésként elmondta: a mezőségi programot
követően, a következő esztendőben a gazdaságfejlesztési projekt különböző
régiós ágai is elindulnak: „nekünk
továbbra is az a feladatunk, hogy megerősítsük azokat a programokat, amelyek hozzáadott
értéket jelentenek, a jólétet, a pluszjövedelmet, a látható, tervezhető
növekedést jelentik minden egyes magyar család számára.”
A tanácskozáson az RMDSZ elnöke mellett jelen volt Kiss-Parciu
Péter határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Pásztor
István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Menyhárt József, a Magyar Közösség
Pártjának elnöke és Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
alelnöke.
Az RMDSZ elnöke július 8-án, szombaton a felvidéki
V. Martosi szabadegyetem Kárpát-medencei
körkép című nemzetpolitikai kerekasztalának meghívottja lesz.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|