Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Medvekérdés és városi legendák – a településekre bejáró nagyvadak problémájáról vitáztak Tusványoson
MÁÉRT - 2017. július 19., szerda 14:33
Románia
vállalta bizonyos fajok védelmét az uniós csatlakozás során, ezek között azt,
hogy megőriz egy ötezer példányos populációt. Nem azt vállalta, hogy
felszaporítja a medvéket, hanem azt, hogy egy egészséges, megfelelő genetikai
minőségű medvepopulációt tart fenn, az EU környezetvédelmi direktívája pedig
nem tiltja meg a tagállamoknak az egyes fajok mesterséges
populációszabályozását. Aki ilyet állít, az felelőtlenül nyilatkozik – hangzott
el Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének vitaindítójában július 19-én,
Tusványoson, A medve nem játék – ami Bukarestből nem látszik – A székelyföldi
medveügy – medve-ember konfliktus (biodiverzitás, vadkárok) című beszélgetésen,
amelynek a moderátoraként vezette fel a témát. A hargitai tanácselnökön kívül
részt vett Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának, valamint Péter Ferenc,
Maros Megye Tanácsának elnöke, Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor, Sárkány Árpád,
a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) alelnöke, vadgazdálkodási
szakember, erdőmérnök, valamint Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség
főfelügyelő-helyettese.
Borboly Csaba elmondta, hogy a kérdést Bukarestnek
kell rendeznie, nem Brüsszelnek, a román fővárosban azonban a szakmaiság
kikerült a döntések mögül. „Azon
intézmények véleményét, amelyek a vadgazdálkodással mint tudománnyal
foglalkoznak, nem veszik figyelembe, ráadásul a vadgazdák véleménye is háttérbe
szorult, holott egyetemet végzett szakemberekről van szó. Van egy társadalmi
kategória, amelynek képzésére, működésére az állam jelentős összeget fordított,
és most nem kíváncsi ennek a szakmai rétegnek a véleményére” – fogalmazott
a hargitai elöljáró, aki szeretné, ha a vonatkozó jogszabályokat módosítanák
oly módon, hogy figyelembe vegyék az emberi élet biztonságát is. „Arra, hogy Romániában hogyan mennek a
dolgok, a legjobb példa egy építész ismerősöm története, amely szerint egy
műemléképület felújításának engedélyeztetése során a rendőrség az ablakra
törésgátló fóliát írt elő, erre jött a tűzoltó, és megkérdezte: s ha tűz van,
én azt hogy töröm be? A dolog pikantériája, hogy mindkét egység – a rendőrség
is, a tűzoltóság is – a belügyminisztérium intézményei” – mutatott rá a
helyzet visszásságaira Borboly Csaba.
Tamás
Sándor
arra hívta fel a figyelmet, hogy felborult az egyensúly a vadvédelem, valamint
az emberek és javak védelme között. A Kovászna megyei elnök úgy látja, nem
szabad elvakultan viszonyulni a medvekérdéshez. Konkrét példákat felhozva
mutatott rá arra, hogy nem procedúrákat kell magyarázni, hanem megoldást kell
találni: a falvakba bejáró, embereket támadó, javakat rongáló egyedeket ki kell
lőni. „Előbb-utóbb emberéleteket fog
követelni az a felelőtlen magatartás, ahogy ezt a problémát a
szakminisztériumban kezelik. Első lépésben tehát azokat a medvéket kell
eltávolítani, amelyek lejárnak a falvakba, veszélyt jelentenek az emberi
életre. Második lépésben a szakemberek segítségével meg kell határozni egy
olyan vadászati kvótát, amely egyensúlyba tudja hozni az állományt, mert az
Erdészeti Kutatóintézet felmérése szerint Kovászna megye esetében 650–700 medve
eltartására alkalmas terület van, ehhez képest a vadászok jelentései szerint
legalább kétszer több van a megyénkben” – hangsúlyozta Tamás Sándor.
Péter
Ferenc
szerint Maros megyében is egyre több helyről jelentik, hogy medvét láttak,
olyan települések közelében, mint Dicsőszentmárton, Segesvár vagy a mezőségi
települések, amelyeken korábban nem volt jellemző, hogy a lakosok medvével
találkozzanak, vagy hogy károkat okozzanak a medvék. „Az állomány növekedett az elmúlt években, és mára olyan helyzet alakult
ki, amely már tarthatatlan, hiszen egyre gyakoribbak a medvetámadások. Sok
szakemberünk van vadgazdálkodás és környezetvédelem területén, akiknek mielőbb
össze kellene ülniük és egy valós becslést készíteniük arról, mekkora a
medveállomány, hogy az alapján ki lehessen dolgozni, milyen intézkedésre van
szükség ahhoz, hogy egyensúlyba hozzuk a medvepopulációt. A szakmailag
megalapozott vadgazdálkodási intézkedések mellett az is probléma, ahogyan a
társadalom egy része kezeli ezt a kérdést. 4-5 éve történt Szovátán, hogy egy
kétgyerekes apa kiment a mezőre takarni, találkozott egy anyamedvével, amely
leütötte, és a férfi meghalt. Akkor még volt intervenciós kvóta, így a vadászok
megkapták a kilövési engedélyt. A közösség egy jelentős része erre úgy reagált,
hogy a bocsok mellett szólaltak fel, a bocsok sorsáért aggódtak. Igen, fontos,
hogy megvédjük a vadállományt, a medvéket, de arra is oda kell figyelnünk, hogy
az emberek életét és javait is védjük” – hangsúlyozta felszólalásában a
Maros Megyei Tanács elnöke.
Tánczos
Barna
szerint a medvetámadások egyre nagyobb problémát jelentenek országszerte,
amivel mélységében, szakemberek szintjén kell foglalkozni. „Olyan szakmai érvek mentén kell folytatni a
vitát, amelyekben nem a politikusok vannak az előtérben, hanem azok, akik
ténylegesen értenek a témához. Meggyőződésem, hogy a vadgazda- és állatvédő
szervezetek együttes szakmai véleménye jelentheti a hosszú távú megoldást a
problémára. Fontos ugyanakkor tisztázni, hogy csupán akkor születhet megoldás a
problémára, ha tisztázni tudjuk az állománykezelési és a trófea kvóta kérdését”
– fogalmazott.
Sárkány
Árpád
rámutatott: európai sikertörténetnek nevezhető, hogy nálunk sikerült megőrizni
ekkora számú medvepopulációt, Nyugaton számos országban kiirtották az
évszázadok során. Példákkal illusztrálta, hogy ahol még medvepopuláció
található, mindenütt van vadgazdálkodás, amelyet el kell választani a vadászat
fogalmától. Példátlannak nevezte azt, hogy romániai civil szervezetek
megkérdőjeleznek hivatalos statisztikai adatokat a medvepopulációt illetően,
tagadva a túlszaporulatot, holott az emberi élet biztonságáról van szó.
Szép Róbert hiányolta a
zöldszervezetek képviselőit a vitáról, és hibának nevezte a beavatkozási kvótát
meghatározó miniszteri rendelet tavalyi felfüggesztését, mivel emiatt sem
tudták a hatóságok a településekre bejáró, károkat okozó, emberre támadó medvék
esetét kezelni.
A hallgatóság kérdései nyomán elhangzott, hogy
Európában (Oroszországot leszámítva) a barnamedvék száma 17 ezer, ebből hétezer
a Kárpátokban él, aminek közel 80 százaléka Hargita, Kovászna, Maros és Brassó
megyében található, miközben az optimális szám Romániában négyezer lenne
Sárkány Árpád szerint.
A szakmára, azaz a vadgazdálkodási szakemberekre
szükség van, a probléma gyökerét nem az erdőkitermelés jelenti, hiszen nőtt az
erődterületek aránya a térségben, megelőzésre is szükség van a beavatkozás
mellett, fontos egy menedzsmentterv elkészítése, a közvitára bocsátott
miniszteri rendelet pedig, amely 140 medvére ad intervenciós engedélyt, nem
jelent megoldást – vonta le a végén a következtetéseket az elhangzottak alapján
Borboly Csaba.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|