Korodi Attila Tusványoson: az erdélyi magyarok nem kérnek mást, mint a Gyulafehérvári Nyilatkozat gyakorlatba ültetését
MÁÉRT - 2017. július 20., csütörtök 14:34
„Az elmúlt években Romániában jelentősen
megtorpant a kisebbségi jogalkotás és érvényesítés, ez főleg az EU-s
csatlakozás után érezhető. A különböző nemzetközi fórumokon az ország
folyamatosan azt hangoztatja, hogy kisebbségvédelmi szempontból mintaállam, azonban
tudatosan nem beszél azokról a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi
egyezményekről, szerződésekről, határozatokról, amelyeket aláírt, de azóta sem
ültet gyakorlatba. Sem a gyakorlatba ültetés hiánya, sem a kisebbségi jogok be
nem tartása nem von maga után szankciókat. Az RMDSZ-en kívül pedig ezt az
országot senki nem kéri számon. Az erdélyi magyarság tavaly decemberben a 6,5
százalékkal arra hatalmazta fel a Szövetséget, hogy bővítsük a kisebbségi
jogköröket, ehhez kellett nekünk partnereket keresnünk. A kormánykoalíciót
alkotó pártokkal kötött parlamenti együttműködést is ebből a célból született
meg” – fogalmazott Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője ma
délelőtt Tusványoson a Külhoni magyar
politikai pártok küzdelme az európai gyakorlatnak megfelelő kisebbségi jogok
érvényesülésért című panelbeszélgetésen. A beszélgetést Csóti György, a
Kisebbségi jogvédő Intézet elnöke moderálta, valamint Menyhárt József, az
Magyar Közösség Pártjának elnöke, Pásztor Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség
elnöke és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Demokrata Szövetség elnöke
ismertette a határon túl élő magyar közösségek helyzetét.
Korodi előadásában bemutatta az elmúlt félév
parlamenti megvalósításait, kitért az oktatás területén elért eredményekre,
amely alapján sikerült elérni, hogy román nyelv és irodalomból a kis- és nagy
érettségi speciális tanterv alapján történjen a magyar anyanyelvű gyermekek
esetében, továbbá elmondta, hogy létrehozták a Kisebbségi Pedagógus Továbbképző
Központot, de beszélt arról is, hogy jövőtől az egészségügyi intézmények
kötelesek lesznek anyanyelven beszélni a páciensekkel.
„Az elmúlt
félévben a parlamenti együttműködés alapján számos tekintetben sikerült
előrelépéseket tenni az erdélyi magyar közösség érdekében. Továbbá olyan
kezdeményezéseket iktattunk, amelyek arra köteleznék a közintézményeket, hogy
biztosítsák az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol jelentős
számban élnek magyarok. Ugyanakkor kértük a 20 százalékos nyelvhasználati
küszöb 10 százalékra való csökkentését, de olyan kezdeményezések is
előkerültek, amelyek 2005 óta a parlamenti eljárásban vannak, így a kisebbségek
jogállását szabályzó törvénytervezetünk. Kértük a március 15. hivatalos nemzeti
ünnepnappá történő nyilvánítását, hiszen a Romániában élő magyar közösségnek jogos
elvárása, hogy ezen a napon szabadon ünnepelhessen” – mondta Korodi az
elmúlt félév parlamenti megvalósításait illetően, majd hozzátette: a jövőről
nyíltan kell beszélnünk, és el kell mondanunk, hogy szükséges a regionális
identitás erőteljes megjelenítése a törvényalkotásban és a döntéshozásban.
„Románia nem
akar kollektív jogokról beszélni, de az itt élő magyar kisebbségnek az
autonómia nyújtana megoldást hosszú távon. Az RMDSZ úgy értékeli, hogy a
dél-tiroli példa tenné lehetővé a megmaradást Erdélyben, amely jól tükrözi azt,
hogy miként lehet összehangolni a többséget a kisebbséggel az autonómia
rendszeren belül. A centenáriumhoz közeledve mi nem kérünk mást, mint a
Gyulafehérvári Nyilatkozat gyakorlatba ültetését, amely kimondja, hogy a
nemzeti közösségeket megilletik a különböző autonómiaformák” – hangsúlyozta
az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője.
1 csatolt webcím
http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA