Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Ünnepel egy nemzeti érzelmű, erős keresztény gyökerekkel rendelkező magyar falu
MÁÉRT - 2017. augusztus 15., kedd 14:30
A Duna-Tisza
közén, Budapest vonzáskörzetében, a Duna–Tisza-csatorna mentén fekvő Árpád-kori
település, Alsónémedi idén 950 éves.
Augusztus 13–20. között jubileumi ünnepi programhetet hirdetett és szervezett a
mai Pest megye Gyáli járásában található nagyközség önkormányzata az Arany
János-i vallomásos verssorok jegyében: „Nekem áldott az a bölcső, / mely
magyarrá ringatott.” A helyhatóságot széles összefogással támogatták a
történelmi egyházak, oktatási és kulturális intézmények, polgári egyesületek, a
megyei közgyűlés, és tiszteletüket tették a községben a testvértelepülések
elöljárói és küldöttségei, Székelyföldről, Olaszországból, Lengyelországból,
Macedóniából és Máltáról érkezve.
A vasárnapi nyitóünnepség
díszvendégei – Vincze József
polgármester meghívására –Tőkés László püspök,
európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Beer Miklós váci megyés püspök és Szabó István megyei közgyűlési elnök
voltak. Tíz órától párhuzamosan zajlott a református és a római katolikus
templomokban a hálaadó istentisztelet és szentmise. Tőkés László az
istentiszteleten imádsággal és alkalmi beszéddel szolgált, míg a váci püspök a
római katolikus hálaadó szentmisén vett részt, majd a két templomból együtt
vonultak díszmenetben a nagyközség népével a Halászy Károly Művelődési Házhoz,
melyet a felújítást követően felavattak, a két püspök pedig megáldott.
Alsónémedi első írásos említésének 950.
évfordulóján Tőkés László mondott ünnepi beszédet. „Isten iránti hálaadással, az együtt örvendezés ünnepi érzésével,
már-már nemes irigységgel és csodálattal jöttem el Alsónémedibe, a történelmi Pest-Pilis-Solt
megye egyik legrégebbi – élő – településére, az Árpád és az Aba
nemzetségek egykori fejedelmi szálláshelyére. Jövök a magyarság másik ősi
szállásterületéről: Erdélyből – és a
nagyajtaiakkal együtt az idegen
elnyomással és a történelmi próbatételekkel szemben mindmáig erősen megálló Székelyföldről, hogy ezredéves közös
történelmünk egyességében lerójam testvéri hódolatomat és Isten iránti hálámat
azon falu előtt, mely Szent István
országával szinte egyidős, kiállta az idők próbáját, és ’oly sok balszerencse
és viszály’ után ma sem a múltban
réved el, hanem jövőt álmodik, remél
és épít magának” – kezdte beszédét a püspök, majd történelmi távlatú
visszatekintésben és összegzésben foglalta össze a szülőföldünk és hitünk
védelme, a haza szeretete és a nemzet féltése koordinátái között elvégzetteket
és elvégzendőket.
„Hogyan is tudnánk híven összefoglalni
Alsónémedi eltelt közel ezer esztendejének a történelmi tanulságát – mely egyben egész nemzetünk közös múltjának örök érvényű üzenetét is hordozza?!” –
tette fel a kérdést a szónok, amire bibliai példázattal válaszolt, Pál apostol Földközi-tengeri
hajótörésének a történetéből bontva ki a korparancsot: „Városaink, falvaink,
országunk pusztulása láttán sose feledjük: nem
vész el a nép, aki Istenben bízik, ’hanem csak a hajó’. A vihar elmúltával
visszatér ősei, atyái földjére, és újjáépíti házait és lerombolt temploma
’hajóját’. Az örök újjáépítés
feladata és hivatása a miénk!”
Trianon
tragédiájára, nemzetünk keresztre feszítésére is akképpen kell gondolnunk, hogy
a bennünket egymástól elválasztó határfalak
ledőltek és ledőlnek lassan, világraszóló közös élményként éltük és éljük meg,
hogy újból egymásra talált és talál a nemzet. Trianon „hajótöröttjeit” megszabadította az Isten – mondotta európai
képviselőnk, de rögtön figyelmeztetett: „Azóta Európa és a Kárpát-medence
egén ismét sötét felhők
tornyosulnak. A migráció – ez újabb kori népvándorlás – alakjában újabb vihar közeledik felénk. (…) Ha nem
parancsolunk megálljt a reánk szabadított idegen beözönlőknek, könnyen úgy
járhatunk, miként az a hajó, mely teherbírását meghaladó számú tömeget vesz a
fedélzetére, s végül valamennyi utasával együtt a tengerbe vész…”
Tőkés László végezetre így szólt a
hallgatósághoz: „Alsónémedi és Kárpát-medencei magyarságunk azért idézi a
múltat, hogy tanuljon belőle. Erdélyi
magyarságunk is megbűnhődte már a múltat s jövendőt, és a múlt tanulságaiból
merítve a jövőre gondol. Tatárjárást és törökdúlást, vészeket és veszedelmeket,
feudális és kommunista önkényt, világháborúkat és Trianont Isten kegyelméből
vészeltünk át. Védtük magunkat, családjainkat, gyermekeinket és nemzetünket.
Amennyire rajtunk áll, legyünk azon, hogy hazánk
és Európa nehogy újabb hajótörést
szenvedjen! Vagyunk, akik voltunk, és legyünk, akik vagyunk!”
A központi ünnepség helyszínén gazdag
kulturális műsorra került sor. Vincze József polgármester is köszöntötte a
megjelenteket, külön a meghívottakat és a testvértelepülések küldöttségeit,
köztük a Bihari Edömér polgármester
vezette erdővidéki Nagyajtáét (Kovászna megye), majd átadta a művelődési ház
kulcsát Jobbágy Ilona igazgatónak. Szólt
az egybegyűltekhez Szabó István, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke is. Ezután a jubileumi
ünnepség népes közönsége megtekinthette a helyi művelődés fellegvárának szánt,
kibővített és felújított épületet és az abban létrehozott alkalmi tárlatokat.
A vasárnapi alsónémedi rendezvény egy egész
hetes ünnepségsorozat kezdete volt, mely nemzeti ünnepünkön, augusztus 20-án
fejeződik be.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|