Eszmecsere Lilija Hrinevics ukrán tanügyminiszterrel
MÁÉRT - 2017. november 8., szerda 14:30
Petro Porosenko
államelnök szerint Ukrajna „eddig és
ezután is olyan hozzáállást tanúsít a nemzeti kisebbségek jogaihoz, amely
megfelel nemzetközi kötelezettségvállalásinak, összhangban van az európai
normákkal és példaértékű a szomszédos országok számára”. Ezzel szemben Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megítélése szerint új
oktatási törvényével Ukrajna „jó messzire távolodott Európától”. Az orosz parlament alsóháza egyenesen „etnocídiummal”, illetve őshonos népei
és nemzeti kisebbségei ellen folytatott „kényszerasszimilációval” vádolja Kijevet.
Federica Mogherini, az
Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főbiztosa abban egyezett meg Porosenko
elnökkel, hogy az EU és az ukrán hatóságok további egyeztetéseket tartanak a
törvény kisebbségi jogokat érintő rendelkezéseiről. Az Európai Tanács szerint a jogszabály „nagyban akadályozza a nemzeti
kisebbségek anyanyelven történő tanítását”. Klaus Iohannis román államfő mindaddig nem tartja időszerűnek –
elhalasztott – ukrajnai látogatását, ameddig Kijev nem talál megfelelő
megoldást a törvény által előidézett problémákra.
2017. november
7-én ezen körülmények között került sor arra az „eszmecserére”, melyre az
Európai Néppárt Külügyi Munkacsoportja hívta meg Lilija Hrinevics ukrán tanügyminisztert. A tanácskozást levezető Sandra Kalniete lett frakcióelnök az
élesen szembefeszülő álláspontok megértésére és egyeztetésére tett kísérletet.
Az ukrán
miniszternő „civilizált párbeszéd” folytatására buzdította a vitapartnereket.
Előterjesztésében felsőfokon beszélt az új oktatási törvény, illetve az ukrán oktatási reform demokratikus voltáról,
korszerűségéről és mélyen európainak vélt karakteréről. Az ukrán nyelv
egyeduralmát biztosítani hivatott jogszabály elsőrendű céljaként „a szociális
kohéziót és integrációt” jelölte meg. A jogfosztónak ítélt 7. cikkely vonatkozásában azt hangoztatta, hogy annak valamennyi
előírása a kisebbségi diákok jól felfogott érdekeit, társadalmi
esélyegyenlőségét és integrációját szolgálja. Késznek mutatkozott az érdekelt
felekkel – úgymint a román, magyar, lengyel, moldovai, bolgár kormányilletékesekkel
– való párbeszédre.
A hozzászólók
véleménye erőteljesen megoszlott. Mindazáltal azok voltak többségben, akik a
törvény kisebbségellenes jellegét bírálták.
Traian Ungureanu képviselő
a román érdekek mellett szállt síkra, furcsának tartva, hogy a jogszabály a
baráti románokat az ellenséges táborba tartozó oroszokhoz hasonlóképpen
diszkriminálja.
Cristian Preda egyebek
mellett azt kifogásolta, hogy nem vették figyelembe a román közösség igényeit,
továbbá hogy manipulatív módon külön kisebbségekként kezelik a románokat és a
moldovaiakat.
Bocskor Andrea
kárpátaljai képviselő szintén arra mutatott rá, hogy az első renden érintett
kisebbségi közösségeket meg sem kérdezték a saját anyanyelvükön való oktatás
szabályozása tárgyában, továbbá a hivatalos ukrán álláspont hazugságait és
szakmai hiányosságait bírálta.
Gál Kinga fideszes
képviselő azon meggyőződésének adott hangot, hogy a kényszerítő természetű
nyelvoktatás soha nem vezet eredményre.
Tőkés László „eufémikus
szómágiának” minősítette az ukrán kormánytag prezentációját. Egyetértését
fejezte ki román kollégáival, valamint Klaus Iohannis államelnökkel, aki a
román kisebbség nyilvánvaló hátrányos megkülönböztetése miatt küszöbön álló
hivatalos ukrajnai útját is lemondta. Bőséges tapasztalatokkal rendelkezünk a
szomszédos országokban élő magyarok mesterséges
asszimilációjáról, némelyik közösséget éppenséggel a teljes eltűnés
fenyegeti – mondotta, s éppen ezért arra szólította fel az ukrán kormányt és
parlamentet, hogy az Európai Tanács felszólításának és az uniós főbiztosnak
tett ígéretnek megfelelően revideálják a
törvény kisebbségi vonatkozású rendelkezéseit, és maradéktalanul biztosítsák a magyarok, románok és más
őshonos nemzetiségek anyanyelvű oktatás iránti jogát.
Felszólalásában Elmar Brok német képviselő, a Külügyi
Bizottság volt elnöke bevándorolt és őshonos kisebbségek között tett
különbséget. Elsősorban az új törvény időzítését
ítélte „politikai ostobaságnak”, hiszen ezáltal Ukrajna olyan
szövetségeseit taszította a „másik táborba”, mint Magyarország és Románia.
Ráadásul a jogszabály elfogadása által olyan időszakban „bünteti” az orosz kisebbséget, amikor Oroszország Ukrajna egy részét
éppen megszállás alatt tartja.
Lilija Hrinevics
betanult szerepének megfelelően tovább magyarázta országa bizonyítványát,
fehérnek próbálva beállítani azt, ami fekete. Mindazáltal a Velencei Bizottság várható
szakvéleményének viszonylatában készségét fejezte ki az EU-partnereikkel való
további konzultációra.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA