Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A székely zászló nem reklámzászló!
MÁÉRT - 2021. április 29., csütörtök 00:35
A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB)
2021. április 27-én hirdetett ítéletet az úgynevezett „TŐKÉS kontra ROMÁNIA” ügyben,
a felperes javára. Az ítélet még aznap nagy nyilvánosságot kapott a magyar és
román sajtóban, a két állami hírügynökség rövid tájékoztatása révén, a
tudósítások a bíróság által francia nyelven kiadott, közel félszáz oldalas indoklásra
és ítéletre alapoztak. A magyar nyelvű híradásokban is megjelentek apró
pontatlanságok, ám a román nyelvűekben egyenesen súlyponteltolódások
jelentkeztek amiatt, hogy ezek az ítélethez fűzött, két bíró által fogalmazott
különvéleményre fókuszáltak, amely közös különvélemény az alperest mentegette. Ám
az ítélet egyértelmű: az EJEB többségi döntéssel elmarasztalja Romániát, mivel annak hatóságai és igazságszolgáltató
szervei korlátozni próbálták Tőkés László ama jogát, hogy a nagyváradi
képviselői irodájának erkélyére kifüggessze a két történelmi régió, Székelyföld
és a Partium zászlaját.
Április 28-i nagyváradi
sajtóértekezletükön Tőkés László püspök,
volt európai parlamenti képviselő, jelenleg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
elnöke és jogi képviselője, Kincses Előd
ügyvéd tájékoztatták a magyar és a román média jelenlévő képviselőit az EJEB
döntéséről és az ügy hátteréről. Az előzményeket felidézve elhangzott: az
erdélyi EP-képviselő 2014 nyarán és 2015 telén sorra kihelyezte a székely és
partiumi lobogót nagyváradi parlamenti irodájának erkélyére annak jeléül, hogy
szolidaritást vállal azokkal, akiket a román hatóságok üldöznek és megbüntetnek
a magyar nemzeti és történelmi szimbólumok használatáért. A két említett lobogó
mellett az iroda falán azóta is ott lobog az Unió és Erdély zászlaja, valamint
a kommunista címerektől megfosztott román és magyar forradalmi zászló. Ez
utóbbi négy lobogó nem, de a székely és a partiumi zászló hatósági intézkedést
váltott ki annak idején: a helyi rendőrség figyelmeztette és felszólította
Tőkés Lászlót, hogy ezt az engedély nélkül kifüggesztett két „reklámszázlót”
vétesse le. Mivel ez nem történt meg, pereskedésre került sor, amelynek végén
jogerős ítéletek születtek, s ezek helyben hagyták a helyhatósági retorziókat.
Ekkor fordult Tőkés László jogsegélyért az Emberi Jogok Európai Bíróságához,
mégpedig 2016-ban. „A romániai magyar kisebbséghez tartozó felperes keresetében
arra hivatkozik, hogy a Székelyföld és a Partium zászlajának a munkahelyének otthont
adó épületre való kitűzése miatt kiszabott figyelmeztető szankciók sértették az
Egyezmény 10. cikke szerinti véleménynyilvánítás szabadságához való jogát” –
áll az EJEB mostani ítéletében. A hivatkozott konvenció nem más, mint a Románia
által is elfogadott Egyezmény az emberi
jogok és alapvető szabadságok védelméről, amelynek említett cikkelye a véleménynyilvánítás
szabadságáról szól, ekképpen: „1.
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és
közlésének szabadságát országhatárokra
tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a Cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy
mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez
kössék. 2. E kötelezettségekkel és felelősséggel
együtt járó szabadságok gyakorlása a
törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek
minősülnek egy demokratikus társadalomban
a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó
hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas
értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”
Az EJEB helyt adott a két zászló
kitűzésének ügyében folyamodó Tőkés László keresetének, megállapítva: „A bíróság egyhangúlag úgy határoz, hogy
csatlakozik a petíciókhoz; a
kérelmek egyhangúlag elfogadhatónak minősülnek; öt szavazattal kettő ellenében megállapítja, hogy megsértették az Egyezmény 10. cikkét; egyhangúlag megállapítja, hogy a jelen
ítélet önmagában elegendő elégtételt
nyújt a felperest ért nem vagyoni kárért.” Ez utóbbi kitétel arra vonatkozik,
hogy a felperes a hosszadalmas hatósági és bírósági eljárás során elszenvedett
vegzálásért és elmarasztalásért egy 16 ezer eurós nem vagyoni, azaz erkölcsi kártérítésre nyújtott be
igényt, ám „tekintettel az ügy körülményeire, az Elsőfokú Bíróság úgy véli, hogy a jogsértés megállapítása
önmagában elegendő igazságos elégtételt jelent
a kérelmezőt ért nem vagyoni kárért”. Magyarán az EJEB csupán a több mint
kétezer eurós perköltség megtérítésére
kötelezi az ügyben elmarasztalt román államot, más jóvátételről nem
rendelkezik. Ez nyilván annak is betudható, hogy a különvéleményt megfogalmaz
bírák – egy román (!) és egy osztrák – váltig amellett érveltek, hogy Tőkés
Lászlót semmiféle kár nem érte a román hatóságok eljárása során…
A sajtótájékoztatón egyébként
elhangzott: ebben a perben a román állam a végsőkig elment a maga védelmében, a
durva történelemhamisítástól a nyilvánvaló tények tagadásáig, sőt alapvető
értékeket is megkérdőjelezett. „Ezek a zászlók értékhordozók számunkra, egyebek
mellett a nemzeti identitásunk, kultúránk, anyanyelvünk, közösségi jogaink,
történelmünk, európai értékeink hordozói, a szabadság, az emberi jogok, a
véleménynyilvánítás szabadságának a kifejezői” – fogalmazott az EMNT elnöke az
irodája erkélyén lobogó szimbólumok kapcsán. Mint mondta, a román állam az
intézkedéseivel és az európai bíróságon mutatott álláspontjával is megkérdőjelezte
az alapvető emberi jogainkat, egyéni és kollektív jogainkat, sőt nevetséges
módon reklámzászlónak csúfolta és ezáltal meggyalázta a székely és a partiumi
zászlót. „Számunkra nagy elégtétel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága
igazat adott nekünk a panaszunkban, és megerősítette a véleménynyilvánítás
szabadságát, megerősítette a zászlók kitűzésének a jogát, és a román államot az
európai értékekhez való igazodásra késztette, és arra, hogy ne tiltsa tovább
zászlóinknak a kitűzését” – fogalmazott Tőkés László. Rámutatott arra is, hogy
milyen cinizmussal fogalmazta meg a román külügyminisztérium azt a válasziratot,
amit az EJEB-hez nyújtott be az eljárás elindítása után. Abban nemcsak a
Kárpát-medence történelmét írták át, hanem még a székelység és különféle
történeti régiók létét is tagadták. Mindvégig átsütött az eljárás során az az autonómiafóbia, amely a román központi
és állami hatóságokat jellemzi, a nacionálkommunista rezsim bukása óta,
egyfolytában. Miközben az Európai Unió államainak felében jól működő autonóm
régiókat látunk, aközben Románia egy európai bíróságon azzal érvel –
megengedhetetlenül prejudikálva –, hogy a magyar jelképek használata az
„etnikai kritériumok alapján szerveződő területi autonómiák létrejöttét
célozza”.
Dr. Kincses Előd a maga során úgy
vélte: az 1989-es forradalom óta nem szűnt meg az a gyakorlat, hogy egyesek a
román–magyar viszony megmérgezésére törekszenek, és ebbe a sorba illeszkednek a
zászlók elleni hadjáratok is. Ennek a törekvésnek a legeklatánsabb példája az
1990-es marosvásárhelyi fekete március volt. A „magyar kártya” kijátszása azóta
is a román politikai élet velejárója. „Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik be
mindaz, amit Nagyváradon a székely és a partiumi zászló kapcsán át kellett
élnünk” – fogalmazott az ügyvéd, aki újságírói kérdésre válaszolva rámutatott: a
mostani strasbourgi döntésnek a gyakorlati jelentősége az, hogy az eljövendő
zászlóperekben precedenst szolgáltathat.
Tőkés László nem mulasztotta el
méltatni a neves jogvédő, egykori és mai harcostársa, Kincses Előd érdemeit
ebben a perben.
A sajtótájékoztató ünnepi
jókívánságokkal zárult, a közelgő görögkeleti húsvétra való tekintettel. A
püspök két nyelven mondta el a strasbourgi ítélethez illő, erre az alkalomra
választott bibliai igét: „Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő
teljesíti. Felhozza a te igazságodat, mint a világosságot, és a te jogodat,
miként a delet” (Zsolt 37,5-6).
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|