Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
„És lesztek nékem tanúim”
MÁÉRT - 2022. szeptember 21., szerda 09:00
A kisvárdai Tőkés László Alapítvány díját 28.
alkalommal adták át vasárnap, szeptember 18-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei
kisváros református templomában. 2022-ben a Tőkés-díjat Lezsák Sándornak, a magyar Országgyűlés egyik alelnökének ítélte
oda kuratórium.
A hagyománynak megfelelően istentisztelet előzte meg
az ünnepélyes nyilvános kuratóriumi ülést. Szilágyi Balázsnak, a szatmárnémeti
Láncos templom lelkészének az igehirdetése adta meg az alapot a lélek
feltöltődéséhez a nemzeti összetartozás gondolatával, az „egy vérből vagyunk” szellemében.
Az alkalomhoz is illően idézte a szolgálatát befejező, a küldetésének eleget
tevő, áldozatot hozó Krisztus szavát: „Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy
alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett. Hanem vesztek
erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim…” Addig is,
nekünk nagyon sok tennivalónk van. Látjuk, hogy Európa és a világ milyen irányt
vesz, és ebben a helyzetben a szolgálatunk felértékelődik, becsüljük meg az
elöljáróinkat, akik helyettünk és értünk fáradoznak. Mert kétség ne legyen
afelől testvéreim: mi győzelemre vagyunk ítélve – lelkesített az igehirdető.
Az istentiszteletet követően nemzeti himnuszunk eléneklésével
kezdődött a kuratóriumi ülés. Lengyel
Szabolcs, a kuratórium elnöke az alapítvány elmúlt évi munkájáról adott
számot. Elhangzott: az 1989 szeptemberében, a romániai diktatúra teljében
létrehozott Tőkés László Alapítvány
az üldözött temesvári lelkipásztor és a szorongattatott erdélyi magyarság
melletti kiállással a nemzeti összetartozást kívánta és kívánja mindmáig
erősíteni szerény eszközeivel. Két területe van munkájának: évenként egyéni
díjat ad át a magyarság érdekében kiemelkedő munkát végző egyénnek, másrészt a
Magyarország határain kívül élő, magyar iskolába járó rászoruló tanulókat
segíti.
A kisvárdai ünnepségen elhangzott: a kuratórium, amely
1991 óta oszt egyéni díjakat (ez csupán 2012–13-ban maradt el), tíz jelölt
közül választotta ki ez év májusában Lezsák Sándor tanárt, József Attila-díjas
költőt, a sokoldalú irodalmárt és politikust, az Országgyűlés alelnökét,
Magyarország keleti kapcsolatainak gondozóját, Mindszenthy József életművének
ápolóját, a Kurultáj rendezvény támogatóját – ahogy Bíró Zoltán irodalomtörténész laudációjában hallható volt. A Magyar
Demokrata Fórum alapítója méltatásában felidézte: „Lezsák Sándor közvetlen
politikai tevékenysége erősen emlékeztet Kölcsey Ferenc megjelenésére
Pozsonyban, amikor azért imádkozott, hogy elkerülje a politikából áradó
korrupciót és azt a sok szennyet, amivel ez együtt jár. Lezsák nem merült el a
politika sötét vizeiben, nem épített magának csodapalotát, nem váltotta
aprópénzre pozícióját, ezzel szemben felépítette Lakiteleket, egy modern magyar
kisvárost, a Hungarikum-ligetet, mely szimbóluma a magyar önépítés eszméjének.
Jelentős életművének kontúrjai értésünkre adják, hogy immár lehet nyugodtan, a
napi harcok és hisztériák mellett is alkotni, csak jól megválasztott cél kell
hozzá, akaraterő és következetes folytonosságra törekvés” – halhattuk a bő
hónap múlva 73. életévét betöltő ünnepeltet méltató szavakat.
A személyes köszöntéseket megelőzően ismertették a
korábbi Tőkés-díjasok jókívánságait. Kiss
Tamás, Bagdy Emőke és Balog Zoltán levélben gratulált Lezsák
Sándornak. Vári Fábián László
kárpátaljai költő saját versét szavalta el, Dévai Nagy Kamilla dalaival köszöntötte az ünnepeltet, mindketten
Tőkés-díjasok. A köszöntések sorát Meleg
Vilmos nagyváradi színművész Farkas Árpád versének megrendítő
tolmácsolásával zárta.
A díjat, Győrfi
Sándor Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, valamint a Kótics Ferenc grafikusművész által
készített oklevelet és a kitüntetett portréját Lengyel Szabolcs adta át Lezsák
Sándornak.
„Mindenkinek külön megköszönöm, hogy a jelenlétével
segít elviselni ezt a délutánt, mert az elismerést, a jó szót nagyon nehéz
viselni. Úgy érzem magam, mint egy emléktábla-avatáson” – reagált szellemes
öniróniával a kitüntetett, majd így folytatta: „Ez a díj benne van a magyar
történelmi tudatban, kitüntetettjeit és általában a magyarokat a keresztény
nemzeti tudat, az Európa-tudat és a veszélytudat köti össze. Ez utóbbi ahhoz
kell, hogy ellenálljunk mindannak, ami most fenyeget, legyen szó orosz–ukrán háborúról,
migrációról vagy rezsiválságról. A Tőkés-díjazottak munkássága, Tőkés László és
sok-sok tízezer magyar küzdelme bizonyítja, hogy soha nem adjuk föl” – mondotta,
majd Nagy László szavait aktualizálva figyelmeztetett: „A torkon vágott
forradalmak pirosát és gyászát viseljük belül, és az újabb torokra mért ütés
végzetes, önmegsemmisítő lehet”. Megtanultuk, hogy ki lehet bennünket zárni, de
a múltunkból kizárni bennünket nem lehet – fogalmazott Lezsák Sándor, majd
visszautalva arra a pillanatra, amikor Magyarország Alaptörvénye mellett ö is
igennel szavazott, hozzátette: „A rendszerváltoztató folyamat soha nem fog
befejeződni, de akkor és ott olyan pillanat kezdődött, ami után a
Kárpát-medencének programja lett, amely azóta is és mindig egy sebezhetetlen jövő
érdekében hat.”
Felidézte: a magyarság 1100 éve a szláv és német
környezetben idegenként él, és valóban gyakran támadják. A 18. században Herder
azt jósolta, hogy a magyarok a 20. század közepére eltűnnek a
Kárpát-medencéből. Ez azonban nem következett be. Herder nem tudta, hogy
születik Magyarországon egy Kölcsey, egy Petőfi, egy Széchenyi és még sokan
mások, akik a nemzet megmaradásáért fognak küzdeni. „A veszély mindig jelen
van, de a keresztény gondolkodás és érzésvilág, a nemzeti tudat erősítése megvéd
bennünket” – konkludált az Országgyűlés alelnöke.
Természetesen Tőkés
László, az alapítvány névadója is jelen volt az ünnepi alkalmon.
Köszöntésében visszaemlékezett a 33 évvel ezelőtti temesvári eseményekre,
Lezsák Sándor is ott volt akkor az adományokkal. Megmozdult a magyarság, a
nemzeti összefogás szép példája valósult meg.
Méltatta a kitüntetett elszántságát, akaratát, erejét, aki fizikai
munkásként kezdte, tanyasi tanítóként folytatta, majd létrehozta a lakiteleki
csodát, 2006 óta pedig az Országgyűlés ciklusonként újraválasztott alelnöke.
Közben ír, könyvei jelennek meg, tanít, politizál, túl a hetvenen is igen
aktív. „Nem kényeztette el a sors kiváltságokkal, külsőségekkel, de élete során
úgy építette pályáját, úgy nőtt fel, hogy megjárva mélységet és magasságot
csúcsokra érkezett. Szálláscsinálója lett a rendszerváltozásoknak, a lakiteleki
találkozóknak. Pártelnök, országgyűlési képviselő, olyan személyiség, aki soha
nem maradt alul, soha nem adta meg magát a sorsnak, mindenhol felülemelkedett a
helyzetén, és kiküzdötte a továbblépés útját és lehetőségét. Mindemellett
Lakiteleken példás módon érvényesítette azt a vallási és nemzeti ökumenét,
aminek a szellemében maga is cselekszik, épít és fáradhatatlanul fejti ki
munkásságát a mai napig” – sorolta a püspök, felidézve a közös küzdelmek nagy
pillanatait is.
Tőkés László egyúttal méltatta a nevét viselő
alapítvány munkáját is, miközben emlékeztetett: azt 1989-ben egy üldözött
lelkészről nevezték el, nem a későbbi püspökről, európai parlamenti képviselőről,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mai elnökéről.
A nyilvános díjátadó kuratóriumi ülés abban az
értelemben kettős ünnepnek is számított, hogy az alapítvány és az egyéni díj
névadója az idén töltötte 70. életévét, Tőkés László püspököt ez alkalomból
külön is köszöntötték. Az ugyancsak Tőkés-díjas Orbán Viktor miniszterelnök szavait Papp László kurátor tolmácsolta: „Jöttek azok a decemberi csodás
napok, amelyek egybeforrtak a neveddel, és egyik pillanatról a másikra, a
világtól elzártan, magányosan és reménytelenül harcoló lelkészből a történelem
jeles színpadára emeltünk. Ha akkor és ott, a megalkuvás lehetőségét választod,
talán lehetnél nemzetközi szinten elismert polgárjogi aktivista, vagy az egész
emberiség ügyét védelmező békeharcos, akit kézről-kézre adnak egymásnak az
államfők és a riporterek. Te azonban továbbra is a magyarság szolgálatának
szűk, rögös, bogáncsokkal és tövisekkel teleszőtt útját választottad…”
A Szózat közös eléneklésével zárult a templomi
ünnepély, majd a Szent László Egyházi Középiskola ebédlőjében fehér asztal
mellett folytatódott a beszélgetés.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|