Az Erdélyi Magyar Szövetség Országos Elnöksége közleményt adott ki ma Kolozsváron a Romániában sztrájkoló tanügyiek állhatatosságára reagálva. Ebben így fogalmaznak: „Az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőiként szolidaritást vállalunk a romániai pedagógusokkal, követeléseiket jogosnak és időszerűnek tartjuk, a bukaresti kormánypártokat pedig felszólítjuk, hogy mielőbb rendezzék a pedagógusbérek helyzetét! A Romániánál szerencsésebb történelmi fejlődésű országok példái bizonyítják: az oktatásba fektetett pénz a jövőbe fektetett pénz, ezért minden olyan fejlesztés, mely a tanügyi rendszerben résztvevők életminőségét javítja, hozzájárul az ország hosszútávú épüléséhez. Ha a bukaresti kormányzat – akár hozzá nem értésből – leépíti a tanügyi rendszert, az alulfizetett tanárok pedig pályaelhagyásra kényszerülnek, az beláthatatlan következményekkel jár az ország jövőjére nézve. Épp ezért jogosak a sztrájkoló tanárok azon követelései, hogy a kezdő pedagógusok kapják meg az országos átlagbért, a többiek fizetését ehhez igazítva növeljék a funkció, a végzettség, a szolgálati idő és a tanári fokozat szerint, fizessék ki a kisegítő és a nem oktatói személyzetnek a túlórákat, a munkakörülményekért fizessenek pótlékokat a tanügyi alkalmazottaknak, továbbá fizessék ki a jogszabályban és a kollektív munkaszerződésben rögzített jutalékokat. A kialakult helyzetben fontosnak tartjuk megállapítani: a bukaresti kormány hosszú ideje nem veszi komolyan a pedagógusok követeléseit, a mostani sztrájk pedig – mely diákokat, szülőket és pedagógusokat egyaránt nehéz helyzetbe hoz – elkerülhető lett volna, ha a kormány még idejében napirendjére tűzte volna a pedagógusbérek rendezésének ügyét. Meggyőződésünk, hogy a tanári fizetések emelését progresszív módon kell véghez vinni, az évi kétszeri – könyöradománynak tekinthető – juttatás pedig nem képes hosszútávon és kielégítő módon rendezni a kialakult helyzetet. Végezetül emlékeztetünk: miközben a kormány forráshiányra hivatkozva igyekszik elkerülni a béremeléseket, a kormánypártok nem tesznek semmit a speciális nyugdíjak eltörléséért, mely önmagában is évi 1,5 milliárd lejnyi plusz forrást jelentene. Így miközben a gyermekeinket tanító pedagógusok egyik hónapról a másikra kénytelenek megélni, addig közel tízezer személy átlagosan közel tízezer lejes nem járulékalapú különnyugdíjban részesül. Javasoljuk: például a kiváltságosok speciális nyugdíjainak megszüntetése nyomán felszabaduló összegeket is használják fel a pedagógusbérek megemeléséhez!”