Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Adventi első gyertyagyújtás Nagyvárad főterén
MÁÉRT - 2023. december 6., szerda 07:30
Lángra lobbantak vasárnap délután a nagyváradi Szent
László téren felállított adventi koszorú első, a hitet jelképező gyertyáját. A
Szent László Egyesület és partnerei által idén is megszervezett ünnepi eseményen
Tőkés László lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt
püspöke szolgált, közreműködtek: Molnár Levente operaénekes, Carmen Vasile szoprán,
rendező, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem magánének szakos diákjai. A következő
három adventi vasárnapon a római katolikus, az evangélikus és az unitárius
egyház egy-egy képviselője tart rövid áhítatot és gyújtja meg a koszorú soron
következő gyertyáját. Alább Tőkés László december 3-án elhangzott szavai
olvashatók.
* „Történt
pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják
össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában
Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy
összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába,
amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt,
hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. 6És
történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte
elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt
számukra hely.” (Lk. 2,1-7.)
Történelem
és üdvtörténet
A
Római Birodalomról szóló történetírás könyvtárnyi irodalmában aligha esik szó Jézus
születéséről, Máriáról és Józsefről s a történelmileg
jelentéktelen, kicsiny Bethlehemről. Legfeljebb a júdeai-izráeli hódolt
területek szerepelnek valamely alfejezetben s a zsidók gyakori lázadozásai…
A
mai igében is Augustus császár uralmáról és a szíriai provincia
helytartójáról, Ciréniusról hallunk, amint a birodalom sorsát intézik, s
az elnyomott nép adófizető polgárait veszik számba egy népszámlálás keretében.
Az
istentagadó kommunizmus idején hasonló helyzetben érezhettük magunkat mi
is, Nagy-Románia szűkölködő népe, különösképpen pedig mi, elnyomott kisebbségi
magyarok. Augustus császárról Ceauşescu diktátor neve jutott
eszünkbe, aki újkori Heródesként tört a kisded életére. Éppen a Párt
kongresszusán dicsőítették nevét 1989 novemberében, miközben hívő népünk
hidegben és sötétben várta Megváltó Krisztusa eljövetelét.
Azon
a télen minden előzőnél mélyebb értelmet nyert az Advent, az isteni
eljövetel négyes ünnepe: tudva vagy tudattalanul hő vágyakozással áhítottuk Szabadító
Krisztusunk érkezését. Már-már kibírhatatlan helyzetünkben szent
várakozás töltötte el szívünket: – a zsoltáros szavával szólva – ezt
éreztük: „Várom az Urat, várja én lelkem az Urat, mint az őrzők a reggelt.”
Testvéreim!
Az emberi történelem síkján túl és azon felül létezik egy másik történet, egy
másik sík – és ez az üdvtörténet síkja. Erről ugyan nem írnak a történelemkönyvek,
de tudunk róla a Szentírásból, olvastunk róla a mai igéből: éspedig arról, hogy
Augustus császár és a korabeli hatalmasok tudtán kívül Isten
elküldte az Ő szent Fiát, beleszólt ezáltal az emberi történelembe, és a
népszámlálás emberi kereteit felhasználva csodát művelt: a szent család és szűz
Mária által megajándékozta sóvárgó népét és e bűnös világot üdvösséget hozó Szabadítójával!
Isten akarata keresztezte a történelem útját: és 2023 évvel ezelőtt új
időszámítás kezdődött e világ életében!
Fogadjuk
be az élet Krisztusát!
Azt
olvassuk, hogy: „nem vala nékik helyük a vendégfogadó háznál”, „Dávid
házának és házanépének” nem volt hol lehajtsa fejét Bethlehemben, a Családja
ősi fészkében.
„Nem
lelé honát a hazában” – mondhatjuk a Himnusz szavával, visszagondolva az
ateista régi rezsimre és megvetett kisebbségi sorsunkra.
„Szállást
keres a szent Család, / És senki sincs, ki helyet ád / Nincsen, aki befogadja /
Őt, ki égnek s földnek Ura” – énekeltük lopva 1989 adventjében és karácsonyán,
majd 2004. december 3-án, éppen 19 évvel ezelőtt, a Magyar Televízióban
a küszöbönálló népszavazás idején, melynek tétje az volt, hogy befogadja-e a
Testvér a Testvért, a Magyar a Magyart.
Hajléktalan
sors jutott Isten Fiának, csak a bethlehemi pásztorok és a távoli keletről
érkező bölcsek nyújtottak Néki szállást a szívükben, de alighogy megszületett,
máris menekülniük kellett Heródes elől Egyiptomba…
A
magát istenítő ateista diktatúra éppen úgy kivetette Krisztust, mint a
javaiban dúskáló elvallástalanodott Nyugat. És ez a folyamat mindmáig
nem állt meg: Krisztus-talan vásári ünneplésben tobzódik a világ, világosságát
elnyomja a reklámok fényének a ragyogása.
„Legalább
Ti, jó emberek / Fogadjátok a kisdedet. / Házatokra szent áldás száll / ha
betér az égi király.”
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|