Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Húszéves az EMNT
MÁÉRT - 2023. december 10., vasárnap 14:28
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulásának huszadik
évfordulóját ünnepelték december 9-én a kolozsvári Vallásszabadság Házában. Az
esemény keretében átadták az EMNT által alapított Kós Károly-díjakat is –
közölte a szervezet sajtóirodája.
A megjelenteket – házigazdaként
– Kovács István unitárius püspök köszöntötte, aki emlékeztetett: a
vallásszabadság törvénye alapvetően meghatározta az erdélyi értékrendet és
meghonosította a pluralizmus gondolatát. „Ennek köszönhetően honosodott meg
Erdélyben a tolerancia és a különbözőség elfogadásának gyakorlata, s ez lett a
demokratikus gondolkodás fundamentuma is. Hitünk, hogy a vallásszabadság soha
nem gyengeség, hanem erő, Erdélynek is erőt adott” – hangsúlyozta az elöljáró.
„Trianon egy évszázad múltán is
tovább él és hat a jelenben, traumáiban és következményeiben. Ezek fel- és
megoldásán fáradozunk immáron száz év óta. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
húsz évvel ezelőtti megalakulásakor arra vállalkozott, hogy jeles elődei
nyomdokába lépve az erdélyi magyar nemzeti közösség belső önrendelkezésének a
kivívásával gyógyítsa Trianon sebeit” – kezdte beszédét Tőkés László, az EMNT
elnöke. Rámutatott: 105 évvel ezelőtt csak az erdélyi románoknak adatott meg,
hogy a wilsoni önrendelkezési elvek értelmében kifejezzék politikai akaratukat
állami hovatartozásukat illetően, a magyarságtól pedig megtagadták azt a jogot,
hogy saját sorsáról döntsön, sőt, a berendezkedő román hatalom a maga rendjén
még a gyulafehérvári határozatokban ígért szabadságjogokat és autonómiát sem
adta meg a magyaroknak, és az 1919-ben megkötött párizsi kisebbségi
szerződésben vállaltakat is durván megszegte. „Az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanácstól távol áll bármiféle revizionizmus. Ehelyett: terület fejében jogokat
követel. Korlátozott közösségi önrendelkezést – az országhatárok tiszteletben
tartásával. Változott helyzetben és formában hűségesek kívánunk lenni nagy
elődeink példájához, akik nemzetük és egyházuk ügyében soha nem alkudtak meg.
Súlyos örökség hordozói vagyunk, hitet és embert próbáló – immáron történelmi
mélységű – nemzeti és politikai örökség nyomja a vállunkat. A napi politika
esetlegessége és forgandósága közepette azt hihetnénk, hogy az autonómia nem
több és más, mint egy olyan-amilyen ügy, partikuláris kérdés a politikai élet
palettáján. Márpedig nem gondolhatjuk így, hiszen ennél többről van szó:
számunkra az autonómia létkérdés, nemzeti megmaradásunk garanciája, közösségi
és emberi jogaink foglalata, remélt jövőnk lételeme” – hangsúlyozta Tőkés
László, aki felidézte az EMNT megalakulásának körülményeit, majd emlékeztetett:
az alakuló ülés határozatban mondta ki igényét a három szintű magyar
autonómiarendszer kialakítására, valamint az egyes autonómiaformák törvénybe
foglalására és statútumaink törvény általi elfogadására nézve. „Nem akarok
ünneprontó lenni, de azt kell mondanom, hogy még hosszú út áll előttünk, míg
megérkezünk az elnyomásból – a Szabadságba, Romániából – Utópiába. Nehéz idők
járnak mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra, mind az autonómiára. Minekutána
jól végzett honosítási munkánk köszöneteképpen EMNT-irodahálózatunkat egyik
napról a másikra bezáratták, mozgásterünk beszűkült. Ennek kapcsán egy
közleményt adtunk ki, melynek értelmében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az
erdélyi magyar érdekérvényesítés útján haladva a továbbiakban is végzi
feladatát a széles körű önrendelkezés kivívása érdekében. Változatlanul
valljuk: a létező problémáinkra adható egyetlen megoldás az autonómia. Marad a
kérdés: hogyan tovább?” – zárta beszédét a püspök.
Németh Zsolt, az Országgyűlés
Külügyi bizottságának elnöke külpolitikai kitekintésű beszédében elmondta: a
Kárpát-medencei magyarságot különösen súlyosan érinti az Ukrajnában zajló
háború, valamint az izraeli–palesztin konfliktus. „Mintha elszabadult volna a
globális pokol, a harmadik világháborúról is egyre több szó esik, ám Kína és az
Amerikai Egyesült Államok között kialakuló párbeszéd megszabja a rivalizálás
korlátait. Láthatóan új világrend van kialakulóban, s ennek megvannak az
ellenérdekeltjei is. Vannak, akik megpróbálják aláaknázni a formálódóban lévő
új viszonyrendszereket és a konfliktusok békés rendezésének módozatait. Teszik
ezt a háborúk formáiban, vagy ahol erre nincs lehetőség, ott álhírek
terjesztésével és a nemzetiségi ellentétek kiélezésével. Ez az az újfajta,
hibrid hadviselés, melyet ha nem sikerül kivédenünk, nehéz napok elé nézünk” –
hangsúlyozta Németh Zsolt. A politikus elmondta: ebben a kontextusban érdemes
megvizsgálni a romániai közigazgatási reformmal kapcsolatos problémákat, ez egy
olyan terv, amely miatt az erdélyi magyar közösség veszélyeztetve érzi a
fennmaradását. „A románok és a magyarok alapvető érdekei egybeesnek: a hibrid
hadviselést ki kell védeni, hogy ne lehessen egymás ellen hergelni az embereket
és ezáltal destabilizálni a térséget. Románia és Magyarország két szövetséges
ország, ezért azt javaslom román barátainknak, hogy próbáljanak meg minden
olyan intézkedést elkerülni, ami ellenérzéseket kelthet. A közigazgatási reform
kapcsán ez kétféleképpen is elérhető: vagy napolják el ezt a reformot, vagy
kezdjenek egyeztetéseket az erdélyi magyarokkal, hogy mindenki elégedett
lehessen az átszervezéssel. Magyarország részéről készek vagyunk minden
eszközzel támogatni az ilyen párbeszédet” – jelentette ki a fideszes politikus.
Beszéde végén hangsúlyozta: az EMNT által kezdeményezett román–magyar párbeszéd
folytatására szükség van, és kifejtette abbéli meggyőződését, hogy az
elkövetkező években biztosan lesz olyan reformintézkedés vagy durvább
provokáció, ami sem a románság, sem pedig a magyarság érdekeit nem szolgálja
majd. „A románságnak és a magyarságnak egymás szövetségeseiként kell
viselkedniük az ilyen törekvésekkel szemben. Ebben a szövetségben pedig az
erdélyi magyarságnak meg kell jelennie” – hangsúlyozta Németh Zsolt.
Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul
köszöntőjében felidézte – az EMNT munkatársaival szoros együttműködésben
végzett – honosítási munkához kötődő néhány emlékét, valamint hangsúlyozta: egy
szervezet fennállásának huszadik évfordulója már önmagában is nagy sikernek
tekinthető napjainkban. „Ha az EMNT-re gondolok, az első dolog, ami eszembe
jut, az a következetesség és a kitartás – akkor is, ha ez a következetesség és
kitartás nehézségekkel jár. Ezek a megpróbáltatások és az elvitathatatlan
sikertörténetek pedig – jól látható módon – összefogják ezt a közösséget” –
mondta a főkonzul.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szintén felidézte
az EMNT megalakulásának pillanatait, majd hangsúlyozta: az SZNT és az EMNT
történetének számos közös pontja van. „Voltak olyan – történelmi léptékű –
megmozdulásaink, amelyek mind a mai napig emlékezetesek. Ilyen volt például a
Székelyek Nagy Menetelése, melynek szintén kerek évfordulója van, s amely
szorosan kapcsolódik a Németh Zsolt által is említett közigazgatási átszervezés
gondolatához. Akkor több mint százezren vonultunk a Háromszéket átszelő
nemzetközi úton, és ez volt az erdélyi magyarság legnagyobb civil megmozdulása.
A kérdés, amit fel kell tennünk, ez: ha újra ilyen veszély fenyeget majd
bennünket, készek leszünk ismét erőt felmutatni?” – mondotta Izsák Balázs.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke
hangsúlyozta: az EMNT az a szervezet, amely az autonómia gondolatát
fenntartotta és megtartotta. „Az autonómiának ma gondolata van, a gyakorlatban
azonban semmi nincs intézményesítve belőle, sőt, erdélyi magyarságunk talán
soha nem volt ilyen kiszolgáltatott a román főhatalommal szemben, mint
napjainkban. Parlamenti képviselőségem tapasztalatai azt mutatják, hogy a román
politikában bármikor előbukkanhat egy olyan kezdeményezés, ami ránk, erdélyi
magyarokra nézve negatívan hathat” – hívta fel a figyelmet az EMSZ elnöke, aki
beszédében felidézte az elmúlt 20 év néhány fontosabb politikai eseményét is.
„Az elmúlt két évtized során sokakat felőrölt a küzdelem, voltak, akik
lemorzsolódtak, de akik megmaradtunk és találkozunk ilyen ünnepi alkalmakkor,
mindig szót értünk egymással, megértjük egymást, s ez nemcsak hatalmas erő,
hanem garanciája is annak, hogy küzdelmünk eredményes lesz a jövőben. Az EMNT
adja és adta mindig is az elvi alapot és a példát a politizáláshoz, ezt az
értéket pedig őriznünk kell” – jelentette ki Zakariás Zoltán.
Partl Petra korábbi konzul személyes hangvételű beszédében felidézte az
EMNT munkatársaival való együttműködése során szerzett emlékeit. „Amikor a
könnyített honosítási eljárás előkészítésében segédkeztem és először néztem
külhoni magyarok szemébe, akkor értettem meg, mit is jelent a magyar
állampolgárság. Itt kezdett el a magyar szív dobogni bennem, s ezért
Kolozsvárra egyféle szülővárosomként is tekintek. Tudom, mennyire fontos volt
mindenki számára az a honosítási munka, melyből az EMNT munkatársai derekasan
kivették a részüket, a közös munkánkat pedig az elhivatottság, a tettvágy és az
ügy mindenek fölé helyezése jellemezte. Soha nem feledem azokat az élményeket,
amelyekkel az együttműködésünk során gazdagodtam” – mondta Partl Petra.
A köszöntőbeszédeket követően átadták az EMNT által alapított Kós
Károly-díjakat. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei
magyar nemzeti érdek folyamatos és rendíthetetlen képviseletéért, a határok
feletti nemzetegyesítés, a közösségi autonómiatörekvések következetes
támogatásáért és a magyar–magyar, valamint a magyar–román párbeszéd
kiteljesítése terén végzett munkásságáért kapta meg az elismerést, míg Dávid
László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusi elnöke, az
intézmény korábbi rektora az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás és tudományos
élet területén végzett intézményalapítói és értékteremtő munkájáért, valamint a
közösség- és kultúraszervezésben vállalt szerepéért vehette át a kitüntetést.
Toró T. Tibor, az EMNT egykori ügyvezető elnöke, az EMSZ stratégiai
bizottságának vezetője laudációjában rámutatott: Németh Zsolt neve és
munkássága összefonódik az 1989-es rendszerváltás után létrejött szuverén
magyar nemzetpolitikával, olyan „küldetéses” ember, aki családi örökségként
kapta a Kárpát-medencei magyar közösségek iránti felelősségérzetet, s aki –
függetlenül a politikai váltórendszerektől – meggyőződéssel vallja, hogy
hitünkből értékek következnek, mely értékek meghatározzák a döntéshozatal
folyamatait is. Bakk Miklós politológus, egyetemi oktató Dávid Lászlót laudálva
felelevenítette a díjazott életpályájának legfőbb állomásait, majd kihangsúlyozta:
a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az ő vezetésével lett a huszadik a
romániai egyetemek rangsorában, a 178 között. „A Sapientia nemcsak az oktatás
és a tudományos élet területén tölt be meghatározó szerepet, hanem közösséget
is formál. Dávid Lászlónak ezt az elgondolást sikerült beépítenie az
egyetemfejlesztésbe, emberi és erkölcsi kvalitásai pedig az intézményépítő
munkában is kitűntek. A példamutatás egy egész életen át tartó feladat, Dávid
László pedig ehhez mérten éli életét” – zárta laudációját Bakk Miklós.
Az ünnepi rendezvény egy, az elmúlt 20 év néhány fontosabb
politikai-közéleti eseményét elemző kerekasztal-beszélgetéssel zárult, melynek
résztvevője volt Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Borbély Zsolt
Attila, az EMNT alelnöke, Szilágyi Zsolt, az EMNT korábbi alelnöke, valamint
Toró T. Tibor, az EMNT egykori ügyvezetője.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|