A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Európai Parlament tegnapi ülésszakán, Strasbourgban két napirendi tárgypont keretében is foglalkoztak a migráció kérdésével. A menekültek humanitárius helyzetéről szóló vita rendjén a balliberális oldal több képviselője minden alapot nélkülöző, nemtelen támadásokat intézett Magyarország ellen, melyek – a liberálisok (ALDE) legutóbbi, az ország ellenében törvényességi eljárást kezdeményező indítványával együtt – kimerítik a hátrányos megkülönböztetésen alapuló magyarellenesség ismérveit. Nem elég, hogy a bevándorlás egyik európai főútvonalán fekvő, kicsiny Magyarország szinte egyedül kénytelen megküzdeni a migránsok áradatával, hanem ráadásképpen ezt egy álságos humanizmus örve alatt mesterségesen gerjesztett külföldi magyarellenes intolerancia tetézi.
Tegnap délután szintén a migráció kérdéséhez kapcsolódott a Kultúra- és Vallásközi Párbeszéd Néppárti Munkacsoportjának azon ülése, melyen Andrzej Halemba római katolikus misszionárius a közel-keleti menekültek helyzetéről számolt be. „A politikusok gyakran rosszul teszik fel a kérdést, amikor így szólnak: akarsz-e Németországba jönni? A helyes kérdés inkább az volna, hogy: akarsz-e hazatérni a saját hazádba?” – hangsúlyozta a közel-keleti egyházi segélyszolgálat vezető képviselője, akinek véleménye szerint Európának, illetve a politikusoknak az elsődleges feladata az volna, hogy segítsenek a tízmilliónyi külső és belső menekültnek, hogy egy békés és biztonságos Szíriában otthon maradhassanak.
Az ott kialakult háborús helyzetre, illetve a nemzetközi migrációs válságra való tekintettel az Európai Parlament plenárisa október 6-i ülésszakán a szíriai és a törökországi helyzettel foglalkozott. Hozzászólásában Tőkés László európai képviselő a Halemba atyáé mellett egy másik lengyel példát idézett. Lech Wałęsa volt államelnök – a lengyelországi Szolidaritás legendás vezetője – egyik legutóbbi nyilatkozatában az ún. gazdasági bevándorlók hazafiságát kérdőjelezte meg: „A kommunista rendszer annak idején lehetővé tette, hogy elhagyjam országomat, és menekült, emigráns legyek. Elutasítottam ezt a jövőt, úgy döntöttem, hogy maradok és harcolok azért, amiben hiszek”. Ennek kapcsán erdélyi képviselőnk kijelentette: „Szíria nem költözhet Európába. (…) Szíria népének nem az elvándorláshoz, hanem a szülőföldjéhez való jogát kell biztosítani.”
A mindenfajta mobilitás európai és globális divatja és gyakorlata mostani korszakában Tőkés László azt javasolja, hogy a nemzetek közössége valóságos emberi alapjogként ismerje el az emberek saját szülőföldjükhöz való jogát.