A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Bihar Megyei Munkáltatók Fóruma egy Memorandum Biharért című dokumentum elfogadását kezdeményezte, amelynek aláírására a romániai megyében létező és működő főbb politikai-gazdasági érdekképviseletek, valamint társadalmi szervezetek és felsőoktatási intézmények reprezentánsait kérték fel.
A kezdeményezők szerint 1989 óta nincs megfelelő együttműködés a megyében a döntő tényezők között, sok minden személyes érdekekből történik, és ez oda vezetett, hogy számos, a régió fejlődését és az itt élő közösségek gyarapodását szolgálni hivatott projekt elmaradt vagy dugába dőlt. Ezért az emlékeztetőben röviden összegezték a megye azonnali és hosszabb távú prioritásait. A javasolt és számos egyeztetés nyomán véglegesített szöveg részben már megfogalmazott, a választási kampányokban rendre napirendre tűzött, de folyton elodázott célok megvalósításáért száll síkra, részben új előirányzatokat tartalmaz a modernizáció és felzárkózás jegyében. Legsürgetőbbnek az infrastrukturális fejlesztések érdekében történő összefogás és intenzív munka tűnik ki a memorandumból, ám kulturális, oktatási, egészségvédelmi, turisztikai, sportügyi, üzletpolitikai, ipari és agrárgazdasági vonatkozásban is rámutat konkrét tennivalókra. Egyházi támogatást is kérnek a kezdeményezők a hagyományos családmodell alkotmányos védelméhez.
A memorandum ünnepélyes elfogadására és aláírására június 16-án délben került sor Nagyváradon, a Bihar Megyei Prefektúra gyűléstermében, reprezentatív politikai, egyházi és polgári vezetők által. Csupán a Megyei Tanácsot jelenleg irányító koalíció (SZDP–RMDSZ) képviselői maradtak végül távol, noha az emlékeztető szövege politikailag semleges. A dokumentum szignálását követően rövid hozzászólásokra nyílt alkalom, az aláírók legtöbbje a kezdeményezést méltatta, és a memorandumban foglaltak megvalósítását szorgalmazta.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke aláíróként külön üdvözölte, hogy Bihar megyét – ahol ő maga is él a családjával – multietnikus és multikonfesszionális, többnyelvű és több kultúrájú régióként kívánják fejleszteni, az ebben rejlő potenciált hasznosítva, de emlékeztetett arra is: a rendszerváltozás utáni többségi–kisebbségi, illetve román–magyar párbeszédnek intézményi szinten is folytatódnia kellene, gyakorlatiassá és konkréttá téve a mindennapi élet minden területén és vonatkozásában. Tettekre van szükség, nem csupán jóakaratra, bár ez utóbbi értelemszerűen elengedhetetlen.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, miután gratulált a kezdeményezést elindító Ioan Luciannak, a Bihar Megyei Munkáltatók Fóruma elnökének, azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban csakis azok a közösségek lehetnek sikeresek, amelyek tudatában vannak saját értékeiknek, és tudják, merre akarnak haladni. Helyi és regionális érdekeink megfogalmazása nélkül nincs eredmény. Bukarestből is, Brüsszelből is túl lokálisnak tűnhet az, amit mi akarunk – mondta. Mi viszont tudjuk, hogy a kitűzött céljaink a saját életminőségünket és biztonságunkat javítanák. Éppen ezért ma etnikai, nyelvi, vallási és politikai különbségeket félretéve arra mutattunk példát, hogy a bihariak érdekében, életminőségük javítása érdekében össze tudunk fogni – zárta szavait a néppárt vezetője.