A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Európai Parlament mostani bizottsági hetén, a mai napon a Biztonsági és Védelmi Albizottság (SEDE), valamint anyaszervezete, a Külügyi Bizottság (AFET) közös szervezésében meghallgatásra került sor a Nyugat-Balkán biztonsági helyzetéről.
Erwan Fouéré volt uniós különleges képviselő és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságba delegált küldöttség vezetője előterjesztésében a térség megingott biztonsági viszonyairól, valamint az oda tartozó hat ország integrációs állapotáról s egymás közti kapcsolatairól nyújtott átfogó elemzést, konkrét javaslatokat téve a kialakult helyzet kezelésére. A leromlott állapotok javítása céljából – egyebek mellett – szükségesnek ítélte az érdekelt országokban beindult reformfolyamatoknak a határozottabb támogatását, az európai értékek és elvárások hangsúlyosabb érvényesítését, a konfliktuskezelésben való európai részvétel megerősítését, az orosz és a török befolyás hatékony ellensúlyozását. Eduard Auer, az Európai Külügyi Szolgálat Nyugat-Balkánnal foglalkozó osztályának vezetője az érintett országok partneri együttműködésének a fontosságát emelte ki.
Alojz Peterle szlovén néppárti képviselő olyan stratégiai fontosságú területnek nevezte a Nyugat-Balkánt, ahol az európai jelenlét meggyengülését nem szabad megengedni, hanem éppen ellenkezőleg, az eddigieknél erőteljesebb „politikai befektetésre” van szükség.
Hozzászólásában Tőkés László képviselő az Uniónak magának, valamint tagországainak a felelősségét firtatta az integrációs folyamatok visszaesése és a biztonsági helyzet megromlása vonatkozásában. Megítélése szerint az EU már a balkáni háború idején késedelmesen cselekedett, de Koszovó ügyében is átengedte a kezdeményezést az Egyesült Államoknak, illetve a NATO-nak. Jelenleg is ugyanez történik Montenegró NATO-csatlakozása viszonylatában. A macedóniai válságért is elsőrendű felelősség terheli az Uniót, valamint Görögországot, az ország csatlakozásának a folyamatos halasztódása, illetve „blokkolása” miatt. Ugyanebben az értelemben beszélhetünk annak az öt EU-tagországnak a felelősségéről, melyek mindmáig nem hajlandók elismerni Koszovó függetlenségét – mondotta erdélyi képviselőnk.
A felszólalók valamennyien egyetértettek abban, hogy az EU-nak reális, kézzelfogható bizonyítékát kell adnia annak, hogy számít a nyugat-balkáni országokra, és – ennek megfelelően – csatlakozásuk folyamatát kész cselekvő módon elősegíteni és felgyorsítani.