A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EU-képviselő
A székely nép a nemzetközi jog alanya!
MÁÉRT - 2018. február 13., kedd 11:29

Az első világháborút lezáró békefolyamat Székelyföldet elszakította Magyarországtól, és egy idegen ország, Románia fennhatósága alá rendelte, de ugyanakkor a nemzetközi jog alanyának ismerte el a székely népet az erdélyi szászokkal együtt.
Az 1919. december 9-én a Szövetséges és Társult Főhatalmak és Románia között létrejött Párizsi Kisebbségi Szerződés 11. szakasza előírta: Románia hozzájárul ahhoz, hogy az erdélyi székely és szász közületeknek a Román Állam ellenőrzése mellett vallási és tanügyi kérdésekben helyi önkormányzatot engedélyez.
Románia 1952-ben elfogadott alkotmányával ismételten megerősítette a székely nép nemzetközi jogalanyiságát, létrehozva Székelyföld területén a Magyar Autonóm Tartományt: “a Román Népköztársaságban biztosított a közigazgatási-területi autonómia a magyar lakosságnak a székely rajonokban, ahol az egy tömbben él.” A tartomány közigazgatási alegységei a “székely rajonok” nagyjából a székely székek területeit fedték le.
Közel száz évvel a székely nép nemzetközi jogalanyiságának elismerése után, meg kell jegyeznünk: a szász közösség időközben majdnem teljesen megszűnt, mi, székelyek azonban változatlanul azon a területen élünk, ahol 1919-ben és 1952-ben is.
Meg kell emlékeznünk arról, hogy 50 évvel ezelőtt, 1968. február 16-án, egy jogfosztó intézkedés nyomán Nicolae Ceausescu, a korabeli Magyarország és a nemzetközi emberjogi szervezetek közömbössége mellett megszüntette a (Maros) Magyar Autonóm Tartományt. Ezen a napon fogadta el a Nagy Nemzetgyűlés a megyerendszert meghonosító 1968/2. törvényt, amely ma is érvényes.
Fontos kiemelni azt is, hogy a demokrácia viszonyai között milyen antidemokratikus hanyatláson ment át román közgondolkodás a magyar kérdésben. Ma, ha a közigazgatási átalakítás kérdése felmerül, a vezető politikusok egymást túlszárnyalva tagadják a közigazgatási határok kijelölésének kulturális, nyelvi és etnikai kritériumait. Holott az ötven évvel ezelőtt elfogadott törvény – amely kétségtelen jogfosztó volt – kimondja, hogy a megyék a földrajzi, gazdasági, társadalmi, etnikai körülmények figyelembe vételével jönnek létre, tekintettel a lakosság kulturális kapcsolataira és hagyományaira!
A román kormánynak, a parlamentnek, az államfőnek magyarázatot kell adniuk erre a hanyatlásra, hiszen ezért őket terheli a felelősség.
A székelység, tudatában annak, hogy a székely nép a nemzetközi jog alanya, ismerve a területi autonómiák európai gyakorlatát és Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait, a székelyek népszavazáson kifejezett akaratára, és 63 székely önkormányzat határozataira alapozva, nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, ezzel egy olyan jog helyreállítását kéri, amelyet a román állam korábban már elismert.

 Izsák Balázs,
a Székely Nemzeti Tanács elnöke

Marosvásárhely, 2018. február 12.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA