A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetéről tájékoztatta az Európai Néppárt főtitkárát az RMDSZ
MÁÉRT - 2018. március 22., csütörtök 14:30

Antonio Lopez-Isturiz White európai néppárti főtitkárt tájékoztatta a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyének legfrissebb fejleményeiről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség parlamenti frakciója.
A csütörtöki brüsszeli kihelyezett frakcióülésen, amelyen a néppárti főtitkár is részt vett, elhangzott: a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította hétfőn a Szövetség törvénytervezetét. „Az Európai Néppárt (EPP) vezetőjének elmondtuk, nem hagyjuk az iskolát, újrakezdjük! Nem nyugszunk bele a történtekbe mindaddig, amíg különálló jogi személyiségként nem működik az intézmény” – részletezte Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette: az oktatási intézménynek működnie kell, mert ez a közösség jogos elvárása – egy kisebbségi oktatási intézmény létrehozása és működtetése pedig természetes egy jogállamban. 
A kihelyezett frakcióülést megelőzően az Európai Néppárt magyar parlamenti képviselőivel találkozott az RMDSZ. „Amióta magyar képviselők tevékenykednek az Európai Parlamentben, a magyar ügyről, a romániai magyarok ügyéről is érdemben lehet beszélni. Minden brüsszeli egyeztetés arra irányult, hogy kifejezzük: az Uniónak rendeznie kell az őshonos kisebbségek helyzetét. A romániai magyaroknak ugyanolyan bánásmódban kell részesülniük szülőföldjükön, mint a többi őshonos kisebbségnek Dél-Tirolban, Finnországban és Belgiumban” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
A következő időszak egyik kiemelt feladataként a 2019-es európai parlamenti választásokra való felkészülést nevezte meg a Szövetség elnöke: fontos, hogy a következő parlamenti ciklusban is az Európai Néppárt maradjon a legnagyobb európai frakció, az RMDSZ-nek, a magyar közösségnek pedig az, hogy jövő évtől is 2-3 képviselője legyen az Európai Parlamentben.
„Az RMDSZ-nek az az érdeke, hogy egy erős képviselete legyen az Európai Parlamentben, az Európai Néppártban, hiszen jelen pillanatban az Európai Unió a megoldás azokra a nacionalista és populista megnyilvánulásokra, amelyeknek tanúi lehetünk Európa-szerte. Nem hagyhatjuk, hogy az eluralkodó nacionalizmus beárnyékolja azokat a törekvéseinket, amelyekért nap mint nap teszünk a kisebbségvédelem megőrzése érdekében: nem adhatjuk fel akkor sem, ha megakasztanak, akkor sem ha keresztbe tesznek” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője a Brüsszelben tartott kihelyezett együttes frakcióülést követően.
A RMDSZ frakcióvezetője elmondta, hogy amennyiben az EU alkalmazná az Európa Tanács kisebbségvédelemre vonatkozó ajánlásait és javaslatait, az anyanyelven történő oktatás nem lenne veszélyben. „Nem adtuk fel a harcot akkor sem, amikor elindítottuk a Minority SafePack polgári kezdeményezésünket, 1 millió aláírást gyűjtünk azért, hogy beadványunkkal felhívjuk az Európai Unió figyelmét arra, hogy Európa érdemben foglalkozzon az őshonos kisebbségekkel. Meggyőződésünk, hogy kezdeményezésünk egy újabb fejezetet nyit majd a kisebbségvédelem területén, és hamarosan elindul a jogalkotási folyamat.”
Cseke Attila elmondta, hogy Romániának is figyelembe kell vennie a nemzetközi egyezményeket a kisebbségvédelem tekintetében: „Románia kicsiben leképezi az Európai Unió nemzetiségi összetételnek sokszínűségét, éppen ezért ahhoz, hogy az ország valóban mintaállam legyen a kisebbségi jogok érvényesítésében, jobban kell tisztelnie a nemzeti közösségeit. Tudomásul kell vennie azt, hogy bár kisebb a magyar közösség, joga van hallatatni a hangját és jogait érvényesítenie.”
Winkler Gyula és Sógor Csaba európai parlamenti képviselők meghívására kihelyezett együttes frakcióülésre került sor Brüsszelben március 22-én. Az együttes ülés célja összehangolni a munkát a román parlament, önkormányzatok és Brüsszel között.
A kihelyezett együttes frakcióülésen Antonio Lopez-Isturiz White európai néppárti főtitkár, Gál Kinga, Szájer József európai parlamenti képviselők, illetve Navracsics Tibor uniós biztos munkatársa is részt vettek. Az együttes frakcióülésen Vincze Lóránt FUEN-elnök az MSPI sikeres aláírásgyűjtési kampányát követő várható lépésekről tájékoztatatta a képviselőket és szenátorokat.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA