A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EU-képviselő
A KMAT erősítené az önrendelkezéspártiak táborát
MÁÉRT - 2018. október 7., vasárnap 17:41

Budapesten, a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT) ülése után tartott sajtótájékoztatót Tőkés László, a KMAT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, valamint Bedő Árpád, a KMAT főtitkára.„Az önrendelkezéshez való jog kivívása vagy épp a tanügyi autonómia nélkül egyre nehezebb a Kárpát-medencében élő magyar közösségek élete. Gondoljunk csak Kárpátaljára, ahol a magyar nyelvű oktatás megszüntetésének réme fenyeget, a nyílt veszélyforrásokkal szemben pedig teljesen védtelenek vagyunk, s már-már törvényen kívüli állapotba helyeznek minket” – kezdte felszólalását Tőkés László. A KMAT és az EMNT elnöke elmondta: az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy az a kis lépések és a jogok maradékával megelégedő kisebbségpolitika, amelyet a trianoni utódállamokban folytatnak, járhatatlan, s ezért különösen fontos, hogy a KMAT szervezetei arra törekedjenek, hogy összehangolják autonómiatörekvéseiket, s a lehető legjobban együttműködjenek. „Erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat, s jogfosztott helyzetünk is arra figyelmeztet, hogy szélesítenünk kell az együttműködést. A KMAT tagjaiként a Magyar Állandó Értekezletnek (MÁÉRT) és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) munkáját szeretnénk kiegészíteni, s ennek szellemében készülünk konferenciasorozatunkra is” – jelentette ki a püspök, majd beszámolt arról, hogy október 12-én – az EMNT szervezésében – Kolozsváron szervezik meg az immár hagyományosnak számító, hatodik kiadásához érkezett, román–magyar konferenciát, Brüsszelben pedig Románok és magyarok Európában címmel szerveznek hasonló eseményt, továbbá október 27-én az EMNT és a Székely Nemzeti Tanács közös küldöttgyűlést tart Marosvásárhelyen, valamint támogatják a november 18-án Sepsiszentgyörgyön megszervezésre kerülő Székely Nagygyűlést is. „Jól látható, hogy erősítjük táborunkat, s a román centenáriumi események idején arra törekszünk, hogy a párbeszéd és megegyezés útjára lépjünk az autonómia vonatkozásában” – hangsúlyozta Tőkés László.
„A KMAT 2003 óta rendszeresen ülésezik és igyekszik áttekinteni a Kárpát-medencei magyarság helyzetét. Jól látjuk, hogy a legkritikusabb helyzetben a kárpátaljai magyar közösség van, s az ukrán állam azon munkálkodik, hogy feszültséget vigyen a magyar–ukrán viszonyba. Ennek ellenére mi abban kell érdekeltek legyünk, hogy a lehető legjobb kapcsolat legyen Magyarország és az utódállamok között, hiszen csak így érhető el az érdekeinket leginkább szolgáló stabilitás és biztonság” – jelentette ki Szilágyi Zsolt. A Néppárt elnöke elmondta: az ülésen részletesen tárgyalták a kárpátaljai helyzetet, és szolidaritásukat fejezték ki az ott élő magyar közösség iránt. „Egyértelműen káros, ha a magyarság választási kampányok során a hatalom célpontjává válik. Ezért arra kérjük a többségi nemzeteket, hogy száz év elteltével csakis a béke és a kölcsönös tisztelet talaján tervezzék az együttműködést. Reméljük, az ukrán kormány nem megy tovább a megkezdett, feszültségkeltő úton, s a magyar kormány által képviselt partneri viszony elfogadásra lel az anyaországgal szomszédos államokban” – mondta Szilágyi. A politikus az erdélyi helyzet elemzésekor hangsúlyozta: az autonómia szempontjából jól indult az év, hiszen sikerült egy hárompárti autonómianyilatkozatot aláírniuk, melyre azonban rögvest meg is érkezett a bukaresti hatalom válasza, hiszen az akkori román miniszterelnök akasztással fenyegette meg mindazokat, akik ki merik tűzni a székely zászlót. „Aggodalomra ad okot, hogy az európai léptékben is példátlan miniszterelnöki kijelentésre nem érkezett egyértelműen elutasító válasz a román értelmiség részéről, mégis bizakodásra ad okot az, hogy a hárompárti nyilatkozat révén sikerült egységet felmutatnunk az autonómia vonatkozásában. Ezen kívül mégsem számolhatunk be túl sok jóról: szerzett jogainkat igyekeznek megnyirbálni – gondoljunk csak az oktatás területén az elmúlt időszakban tapasztaltakra, s így például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem helyzetére –, s számos módon törekszik a bukaresti államvezetés megfélemlíteni közösségünket. Nem hagyhatjuk szó nélkül a minket ért támadásokat, minden alkalommal hallatni kell hangunkat, s a lehető leghatározottabban kell tiltakoznunk a minket ért támadások ellen. Nem elégedhetünk meg azzal, hogy megtartjuk pozícióinkat: erős közösségként kell a fejlődés útjára lépnünk. Ha Bukarestben valóban azt akarják, hogy Románia egy stabil és békés állam legyen, akkor meg kell hallaniuk önrendelkezési igényünket” – zárta felszólalását Szilágyi Zsolt.
„A KMAT az elmúlt ősszel egy konferenciasorozat tervét dolgozta ki, melynek során a trianoni eseményekhez vezető s az azokat követő történelmi momentumokat próbáljuk elemezni és értelmezni. Meggyőződésünk, hogy emlékeztetni kell közösségünket arra, ami a történelem sodrában velünk történt, hogy érthetőbbé váljanak a jelenlegi közéleti- és politikai folyamatok is. Történelmileg fontos helyszíneken tartunk konferenciákat idén, valamin a következő három évben” – jelentette ki Bedő Árpád. A KMAT főtitkára elmondta: november 14-én Pécsett a város szerb megszállásának századik évfordulójára emlékezve szerveznek konferenciát, november 23-án Temerinben, az újvidéki szerb nagygyűlés apropóján kerül sor a szakmai eseményre, december 7-én pedig Kolozsváron emlékeznek a gyulafehérvári nyilatkozatban foglaltakra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács száz évvel ezelőtti egyesülésére, valamint a kolozsvári nagygyűlésre. „Célunk, hogy a konferencián részt vevők elmélyíthessék történelmi ismereteiket, s természetesen a következő években is folytatni kívánjuk ezt a programsorozatot” – hangsúlyozta Bedő.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA