A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EU-képviselő
Tőkés László is beszélt a székely nagygyűlésen
MÁÉRT - 2018. november 18., vasárnap 19:21

Sepsiszentgyörgy főterén tartották meg azt az utóbbi száz év jogküzdelmeit felidéző centenáriumi nagygyűlést és a Székelyföldnek területi autonómiát követelő tüntetést, melyen jelen volt és felszólalt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács, illetve és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt választmányának elnöke.
Tőkés László beszéde elején emlékeztetett: „Egyetlen nap választ el minket attól a naptól, amikor éppen száz esztendővel ezelőtt, 1918. november 19-én, Budapesten megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, amelynek képviseletében szólok, szintén ezen az őszön emlékezik meg történelmi elődje, az Erdélyi Nemzeti Tanács létrejöttéről. Ezen előzmények folytonosságában hirdettük meg idén a székely, majd az erdélyi magyar nemzeti önrendelkezés centenáriumi esztendejét.” Hozzátette: sokatmondó körülmény és példa, hogy egy évszázaddal ezelőtt, a mohácsi vészhez fogható újkori magyar összeomlás idején, a Wilson amerikai elnök által kinyilvánított önrendelkezési elv értelmében megnyilatkozó kolozsvári nemzetgyűlés előestéjén az akkori magyar és székely nemzeti tanácsok egymással egyesülve, közösen léptek fel a magyar-székely önrendelkezés védelmében és érdekében. „Száz év után, változott körülmények között mi is ugyanezt tesszük, s immár egy századév óta beteljesülésre váró céljaink és reményeink iránti kitartó hűséggel folytatjuk a nemzeti önrendelkezésért, a székely területi és az erdélyi magyar autonómiáért vívott küzdelmünket. A népek és nemzetek önrendelkezési joga egyetemlegesen elismert demokratikus jog és alapelv. Ezt maga a gyulafehérvári határozat sem gondolta másképpen, s a wilsoni elveknek való megfelelésképpen teljes nemzeti szabadságot ígért az összes együtt élő nép számára, hogy saját nyelvén éljen a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással. Ez tulajdonképpen területi és személyi elvű autonómiát jelent, amit azonban a létrejövő Nagy-Románia sohasem teljesített, és mindmáig megtagad tőlünk” – hangsúlyozta Tőkés László, aki hozzátette: ezek a jogok nem csupán történelmi jussunk a gyulafehérvári ígéretek alapján, hanem az európai demokrácia mai törvényei, valamint a nemzetközi jog alapján is megilletik az erdélyi magyarságot. „Más megközelítésből akár azt is mondhatjuk, hogy: területért jogokat követelünk. Hogyha már a hazánktól megfosztottak minket, új hazánkban legalább alapvető emberi és kollektív jogainkat biztosítsák cserében. Ne tiltsák és ne korlátozzák azon jogunkat, hogy a saját szülőföldünkön, államalkotó nemzeti közösségként a saját sorsunkról és jövőnkről – az ország területi integritását tiszteletben tartva – a demokrácia szabályai szerint: magunk döntsünk. Erről a jogunkról nem mondhatunk le. Ebben a kérdésben még Jean-Claude Juncker európai és Klaus Iohannis román elnökök kedvéért sem alkuszunk. Békés nemzeti, polgári és jogi küzdelmünknek – s ezzel együtt – mostani nagygyűlésünknek ez legyen a legfőbb üzenete és tanulsága: nem adjuk fel, s a végsőkig kitartunk” – jelentette ki az EMNT elnöke. „Valljuk be őszintén, az elmúlt huszonkilenc esztendő tapasztalata mindannyiunkban kételyeket ébreszt: van-e értelme újból és újból összegyűlni, a nagy menetelést folytatni, őrtüzeket gyújtani, zászlót lobogtatni, petíciót fogalmazni, törvénytervezetet benyújtani, a túlerővel szembeszállni, a hatalommal ölre menni? Amikor azonban elbizonytalanodunk, meggyőződésünkben megingunk, hát gondoljunk vissza a száz évvel ezelőtti időkre. Mérjük meg a mai eszünkkel, hogy volt-e oka reménykedni az akkori Romániának abban, hogy a nála négyszer nagyobb Magyarországtól sikerül elcsatolnia Erdélyt. Vagy gondoljunk bele abba, hogy a száz évvel ezelőtt Gyulafehérváron összegyűlt románoknak volt-e okuk elhinni, hogy Erdélyt megszerezhetik maguknak. Lehetetlennek tűnő helyzetünkben vegyünk hát példát a románokról, és legalább olyan jól politizáljunk és harcoljunk jogainkért, mint ahogyan ők tették Erdély megszerzése érdekében” – mondta Tőkés László.
Az erdélyi EP-képviselő végül kifejtette: „Nem mindig az győz, aki nyerésre áll. A világ változik, az erőviszonyok gyorsan átrendeződnek. Öröknek hitt szövetségek bomlanak fel, nem remélt szövetségek születnek. A változó világban reménytelennek tűnő helyzetek is jóra fordulhatnak. És az isteni gondviselésben is hinnünk kell. Ehhez azonban hitre van szükség, és hitből fakadó cselekedetekre. Hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk céljaink és reményeink megvalósítása érdekében. Jó, hogy ma mindnyájan együtt vagyunk, akik nem kapitulálunk, akik a kicsinyhitűségen és pártpolitikán felülemelkedve összefogunk, nem csüggedünk, hiszünk, remélünk és cselekszünk! Kéréseinkkel forduljunk bizalommal Istenhez. Isten után pedig ügyünk képviseletében forduljunk román testvéreinkhez, a román és magyar kormányhoz, parlamenthez, a nemzetek közösségéhez. Székelyföld és Erdély autonómiáját kívánjuk elérni – békés eszközökkel, mert Gyulafehérvárra és Trianonra az egyetlen és helyes válasz: az autonómia.” 
„Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek, szabadságot politikai foglyainknak!” – kezdte felszólalását Szilágyi Zsolt, az EMNP elnöke, aki beszédét arra a gondolatra építette, hogy az autonómiapolitika azt jelenti: „magyar jövőt álmodunk ősi földünkön, Székelyföldön és Erdélyben egyaránt”.
A nagygyűlés több szónoka is – az „Engedjétek szabadon!” jelszót skandáló tömeggel egyetértésben – a terrorváddal elítélt Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását követelte, koholt vádak alapján bebörtönzött politikai foglyoknak minősítve őket.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA