A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EU-képviselő
Folytatódik a küzdelem a romániai magyar vagyonért
MÁÉRT - 2018. december 18., kedd 20:19

Romániában leállt hat éve a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, mi több, az igazságszolgáltatás olyan visszaállamosítási ítéleteket hozott, amelyek precedensként használhatók fel a már visszaadott vagyon elvételére – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő a Budapesten tartott sajtótájékoztatón, amelyen részt vett Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Az EP-képviselő – aki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke – elmondta, hogy évtizedek óta küzd annak érdekében, hogy az erdélyi magyar egyházak elkobzott ingatlanai visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz. Románia már 2001-ben elfogadta a restitúciós törvényt, amely arra kötelezi az államot, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott vagyont – beleértve a római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházakét – természetben adja vissza, vagy ha ez nem lehetséges, fizessen méltányos kártérítést érte.
Uniós csatlakozásakor ugyanakkor Románia vállalta, hogy felgyorsítja a restitúciós kérelmek elbírálását és az ingatlanok visszaadását. A mintegy 2500 egyházi ingatlanra vonatkozó kérelmeknek csupán felét vizsgálták meg, és alig több mint egyharmadukat adták vissza, a folyamat pedig több mint fél évtizede leállt. Különösen nyugtalanító, hogy Bukarest a már visszaadott ingatlanok egy részét is igyekszik visszaállamosítani. Nagy visszhangot váltott ki a Székely Mikó Református Kollégium ügye: nemrég véglegesen visszaállamosították a 2002-ben az egyháznak visszaszolgáltatott sepsiszentgyörgyi intézményt, büntetőjogi eszközöket is bevetve e folyamatba. Az EP-képviselő arra is figyelmeztetett, hogy az erdélyi magyar arisztokráciának visszaszolgáltatott ingatlanvagyont is elkezdte visszaperelni az állam (lásd: Bánffy Dániel leszármazottainak esetét), legújabban pedig a háromszéki Ozsdola település közbirtokosságára vetett szemet a román pénzügyminisztérium. Székelyföldön a közbirtokosságoknak visszaadott erdők több százezer embernek biztosítanak megélhetést, jövedelemkiegészítést.
Tőkés László arra is rámutatott, hogy szükségszerű a nemzetközi közvélemény figyelmének felhívása, a törvényeket és a nemzetközi kötelezettségvállalást semmibe vevő román állami politika leleplezése. Ennek keretében támogatja azokat a petíciókat, amelyeket az EP Petíciós Bizottságához nyújtottak be. Az erdélyi képviselő bejelentette, hogy felvidéki kollégája, Csáky Pál közreműködésével – aki a Petíciós Bizottság alelnöke – közmeghallgatást hívnak össze, hogy dűlőre vigyék ezeket az ügyeket.
Lomnici Zoltán elmondta, hogy az első petíciót 2012-ben fogadták be, de nyomban arról értesítették őt, hogy konkrét ügyben az EP nem kötelezheti a román hatóságokat. Ekkor perre vitte az ügyet, ám a végzés kimondja, hogy a Petíciós Bizottság egyáltalán nem hozhat kötelező határozatokat, eszközei csupán politikai természetűek. Ezt követően nyújtották be az újabb petíciót, amely már a Székely Mikó Kollégium ügyét is bemutatja. A folyamodványt befogadták, és noha a román állam valótlan és semmitmondó választ adott a felvetett vádpontokra, a Petíciós Bizottság még arra sem volt hajlandó, hogy politikai vitára bocsássa az ügyet.
Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy Ferenc pápa jövőre Romániába készül, és ennek kapcsán célszerű lenne megvizsgálni, hogy felgyorsítható-e a magyar egyházakat megillető ingatlanok visszaadása, hiszen a román egyházellenes politikát legitimálhatja egy hivatalos látogatás. A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyének a ’90-es évek végén bukaresti kormányrendelettel visszaadott, felbecsülhetetlen értékű Batthyáneum könyvtár és csillagvizsgáló épületét pedig bírósági úton próbálja elkonfiskálni az állam. Ősszel egyébként két római katolikus iskola épületét államosították vissza romániai bíróságok, és félő, hogy ugyanerre a sorsa jut a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium épülete, amelyben az anyanyelvű oktatást jelentős magyar diplomáciai támogatással sikerült újraindítani.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA