A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A román politikai pártok ma a sokszor hallott és unalomig ismételt nyilatkozataikon túl szavazataikkal is bebizonyították, hogy az a 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat, amely a modern Románia alapját képezi, számukra jelentéktelen. Ma ott tartunk, hogy Románia egy olyan állam, amely megtagadja saját megalakulását, a román politikai elit megtagadja saját adott szavát. A románok 100 év után se tanulták meg, hogy mit jelent az adott szó. Ilyen körülmények között készülünk az európai parlamenti választásokra.  Ma sok román párt kéri a magyarok szavazatát. Ezek többségükben itt vannak a parlamentben. Egyesek nyíltan vállalják magyarellenességüket, de mások mézes mázas populizmus mögé bújnak. De a szavazatuk egyértelmű: a 21. században sem jár a magyaroknak, amit 1918-ban ígértek nekik – mondta Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy a képviselőház plénuma, március 26-án, elsőházként, az RMDSZ kivételével egyöntetűen leszavazta a Szövetség azon törvénykezdeményezését, amely a Gyulafehérvári Nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó pontjait emelte volna át a román jogrendbe.
Korodi továbbá emlékeztetett arra, hogy a gyulafehérvári nyilatkozatban szereplő ígéretek törvénybe foglalásának szükségességét jól jelzi a Román Akadémia múlt heti nyilatkozata: „A román tudományos élet fellegvárának tekintett intézmény is megpróbálja elbagatellizálni a száz évvel ezelőtti ígéreteket, mondvacsinált érvekkel bizonygatva azt, hogy Románia maradéktalanul teljesítette a vállalásait. Pedig a modern román állam sem az oktatás területén, sem a szimbólumhasználat terén, sem az igazságszolgáltatással kapcsolatban nem teljesítette - nem csupán a gyulafehérvári ígéreteket, - hanem azokat a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit sem, amelyekre büszkén hivatkozik európai országként”. Korodi továbbá hozzátette, hogy Románia 2019-ben sem törleszti a százéves adósságát a kisebbségek jogainak tekintetében, az RMDSZ nem akart mást, mint törvénybe foglalni az 1918-ban elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat harmadik pontjának első alpontját, amely így szól: „teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”.
A tervezetről elsőházként szavazott a Parlament alsóháza, a végső döntést a szenátus plénuma hozza meg.