A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A hétfőn, augusztus 19-én megtartott nyitógálával hivatalosan is kezdetét vette a Kolozsvári Magyar Napok negyedik kiadása. Az eseményre nagyon sokan kíváncsiak voltak, zsúfolásig megtelt a Magyar Opera nagyterme.
Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője és ötletgazdája, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke beszédében kiemelte, Kolozsvár annak ellenére fiatalos város, hogy 687 éves. Gergely megjegyezte: a Kolozsvári Magyar Napok olyan hely, ahol az egymást bíráló politikusok néha találkoznak, majd arra kérte a közönséget és a jelen levő politikusokat, hogy közösen húzzák meg a színház előcsarnokában felállított harangot, utalva a gálaműsor kezdetén felolvasott Bálint Tibor-szövegre (Egyszer én is harangoztam).
Kallós Zoltán, a Corvin-lánc kitüntetettje ünnepi köszöntőjében a hagyományok fenntartásának és továbbadásának fontosságát emelte ki. A Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató elmondása szerint magyar nyelvünkhöz szorosan kapcsolódik a magyar népdalnyelv és mozgáskultúra. „Addig leszünk magyarok, ameddig magyarul énekelünk, és magyarul táncolunk” – mondta.
Ezt követően Máté András Levente, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Kolozs megyei elnöke szólalt fel, aki örömét fejezte ki, hogy negyedik alkalommal kerülhet sor Magyar Napokra Kolozsváron. Hangsúlyozta: a jövő rajtunk áll, és csak közösen tudjuk építeni.
Gheorghe Vu?can, Kolozs megye prefektusa elsősorban gratulált a szervezőknek és támogatóiknak, akik hozzájárultak a sokszínű programsorozat létrejöttéhez. Véleménye szerint ez a rendezvény ismét a multikulturalitás bizonyítéka.
Magdó János, Magyarország kolozsvári főkonzulja kifejtette: a Kolozsvári Magyar Napok példát mutatott más erdélyi magyarlakta városok számára, hiszen valóságos mozgalom indult el a magyar napok szervezését illetően.
„A kincseket így kell a világnak megmutatni!” – hívta fel a figyelmet Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke beszédében. Szerinte ez az ünnep, itt, Mátyás király szülővárosában annak a bizonyítéka, hogy tudunk együtt szervezni.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt nevében Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke köszöntötte a gála résztvevőit. „A Kolozsvári Magyar Napok teljesítménye példátlan, akkora népszerűséget és annyi sikert gyűjtött be Erdély minden szegletéből az elmúlt négy évben” – fogalmazott Sándor Krisztina.
A Kolozsvári Magyar Napok immár minta és követendő példa, mivel hasonló magyar napokat szerveznek Brassóban, Nagyváradon és Marosvásárhelyen is javában zajlanak az előkészületek – folytatta az EMNT ügyvezető elnöke. „E nagyvárosok magyar közössége megtalálta azt a számára megfelelő magyar napos rendezvénysorozatot, amely felrázza minden erdélyi nagyvárosban a teljes magyar közösséget, s ha valamiért, hát ezért is érdemes volt megszervezni a Kolozsvári Magyar Napokat” – hangzott el.
 
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az EMNT elnöke elismerését fejezte ki a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek, hogy példamutató módon felülemelkedtek a pártpolitikai megosztottságon, és összefogtak a közös ügyért, az „egyházi, nemzeti, társadalmi, politikai ökuméniáért, amely Erdély és kincses városunk leghaladóbb hagyományaiba illeszkedik bele”.
Annak kapcsán, hogy Marosvásárhely polgármestere és csapata „a magyar vandalizmustól féltik a várost”, amikor kiutasítják a főtérről a Vásárhelyi Forgatagot, Tőkés arra emlékeztetett, hogy egyetlen hasonló magyar rendezvényen sem történt semmiféle rendbontás vagy törvénysértés, a közösség ehelyett méltósággal ünnepelt és mutatta fel értékeit.
„Még távolról sem lehetünk elégedettek azzal, amit elértünk Kolozsváron, Erdélyben, Romániában mi magyarok, mert azt szeretnénk, hogy ne csak magyar napokban legyen részünk, hanem magyar jövőről beszélhessünk Erdélyben és Kolozsváron. Ettől azonban még igen távol állunk, ezért is jelképes a Kolozsvári Magyar Napok és a többi magyar napok, mert egy jövő irányába mutatnak előre, jelezvén, hogy jó irányba haladunk. Ezek a magyar napok is adjanak indítást nekünk, hogy ezért a jövendőért cselekedjünk, harcoljunk és dolgozzunk” – fogalmazott beszédében Tőkés László. „Huszonnégy évvel a kommunista diktatúra bukása után a jövőbe vezető utat még nem találtuk meg” – vélekedett Tőkés. Meglátása szerint az erdélyi tolerancia, a szent-istváni állameszme szellemében, vagy éppenséggel Temesvár szellemében kellene rendeznünk közös dolgainkat a román féllel, illetve valamennyi közösséggel.
 
Az előtte felszólalókhoz hasonlóan Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is a Kolozsvári Magyar Napok kapcsán a példátlan összefogást emelte ki. „Ha a teljesítményt mérni lehetne a kulturális értékek létrehozásában, a szellemi teljesítményben, akkor mondhatnám, hogy Kolozsvár első helyen áll Erdélyben” – mutatott rá Kelemen Hunor.
„A bizalom tartja össze a sikeres közösségeket” – mondta és biztosította a jelenlévőket afelől, hogy a marosvásárhelyi forgatag, annak ellenére, hogy megpróbálták kiszorítani a városon kívülre, az összefogásnak köszönhetően mégis a központban lesz megrendezve.
Beszédét azzal fejezte be, hogy a Kolozsvári Magyar Napok után a hétköznapokat is magyarként kell megélni Kolozsváron és Erdélyben is. A nemzeti ünnep kapcsán felelevenítette Szent István döntésének fontosságát, szerinte a király a megújulás szükségességét ismerte fel, amely a magyar nép történelmi létét biztosította. Rámutatott, hogy ennek fényében fontos a XXI. századi magyar közösséget képviselők döntése, annak érdekében, hogy magyar jövő is legyen.
 
A gálaműsort különböző néptánccsoportok előadásai tették színesebbé. Fellépett a kolozsvári Zurboló Néptáncegyüttes, a Szarkaláb Néptáncegyüttes, a Szamosújvárról érkezett Kamara Kaláka Néptáncegyüttes. A Harmadik Zenekar, a Bogáncs Néptáncegyüttes és a Kalotaszeg Néptáncegyüttes egyaránt megmutatta tehetségét a gálán.


A Kolozsvári Magyar Napok sajtószolgálata