A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke aláírásával adott ki ünnepi közleményt az erdélyi civil szervezet Hűség Magyarországhoz, Székelyföldhöz: a két haza éthosza címmel a magyarb nemzeti ünnep közeledtével. Alább olvasható.
*
Szent István király a maga korában egyedülállót alkotott: törvényeiben, közigazgatásában, kultúrájában egységes államot. Nyoma van a magyar irodalomban, hogy milyen korán felébredt a ragaszkodás Magyarországhoz a magyar korona alattvalóiban. Az ismeretlen krónikás siratóéneke Magyarországért 1242-ben olyan szintű ragaszkodást fejez ki a hazához, amely Európa más államaiban évszázadokkal később jelentkezik. Az egységes, központosított, erős magyar állam messzi földről származó uralkodót is magyarrá tett az ország trónján. Luxemburgi Zsigmond Szent István és Szent László kultuszának éltetésében látta az ország társadalmi kohéziójának útját. A történelem úgy hozta azonban, hogy a szentistváni gondolat két szuverén területhez való ragaszkodásban élhetett tovább a XVI. századtól, és itt kezdődött a két haza éthosza is. Az az erkölcsi és nemzeti tartás, amely Magyarországhoz és Erdélyhez való hűségben ölt testet Bocskai István végrendeletében, Zrínyi Miklós, majd később Széchenyi István és Wesselényi Miklós életművében.
Az első világháború végén közjogilag feldarabolt Magyarország a magyarság történeti tudatában, kultúrájában egységes marad. A nemzeti egység hordozója pedig területileg a megcsonkított Magyarország és az a terület, ahol több mint száz évvel a trianoni diktátum után a magyarság megőrizte többségét, azaz Székelyföld.
A román fennhatóság alá került Székelyföld autonómiáját 1952-ben elismerte és alkotmányába foglalta Románia. Ezt az autonómiát vonja vissza egyoldalúan, illegitim módon 1968-ban a megyésítésnek nevezett közigazgatási reform. A székelység változatlan ragaszkodása szabadságához, szülőföldjéhez, a mai autonómiatörekvés a két haza éthoszát erősíti meg újra a magyarság tudatában. Ennek jelzése a magyar nemzeti lobogó mellett a székely zászló az Országház épületén.
Szimbolikus a Székely Nemzeti Tanács küldötteinek eskütétele 2010-ben az Országház kupolacsarnokában a Szent Korona előtt és Székelyföld zászlaja alatt. Az eskü nyilvánosan vállalt hűségnyilatkozat Magyarországhoz és Székelyföldhöz, a jövőképhez, amelynek elkötelezettjei a székelyek. Magyarország szuverenitását meg kell védeni, Székelyföld autonómiáját ki kell vívni!
Így él tovább a 21. században Szent István öröksége a magyar nemzetben.