A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az 1956-os szabadságharcos Wittner Mária (1937–2022) emlékére ez év elején összeállított kiállítást február 20-án nyitották meg Dunakeszin, ahol a volt országgyűlési képviselő 1972-től haláláig élt, és ahol végső nyughelyét megtalálta.
Wittner Mária az 1956-os forradalom idején szabadságharcosként Budapesten a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett, fegyvert is fogott, ha kellett. November 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. A megtorláskor halálra ítélték a kommunisták, kétszáz napot töltött a siralomházban, később életfogytiglani börtönbüntetésre „enyhített” a Kádár-rezsim bírósága, 1970-ben amnesztiával szabadult. Kiszabadulása után két évtizeden át kétkezi munkával tartotta el magát és családját. Magyarország és a világ csak a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. A közéletben a következetes és határozott antikommunizmusáról vált ismertté, emblematikus alakjává vált az emlékezetpolitikának, közben kétszer is az Országgyűlés tagjává választották (2006, 2010). Ő volt a legszegényebb magyar parlamenti képviselő, mivel nem volt vagyona, képviselői tiszteletdíját is szétosztotta a szegények között.
Az 1956-os szabadságharcos, volt országgyűlési képviselő emlékére rendezett tárlat a Patrióták műhelyében készült, a Miniszterelnökség támogatásával, Hajagos Csaba történész-kurátor szakmai irányítása alatt. Vándorkiállítássá azzal a szándékkal tették, hogy Wittner Mária szellemi hagyatékát, örökbecsű intelmeit a jövő nemzedékek számára is továbbadják, a Kárpát-medence különböző helyszíneire is eljuttatva az ’56-os szabadságharcos legenda üzenetét.
Nagyváradra a 12. Szent László Napok alkalmából érkezett a tárlat, ez az egyhetes magyar kulturális fesztivál nagyrészt a rekonstrukción átesett várban zajlott és zajlik, ami az egyik legreprezentatívabb katonai és egyházi építészeti együttes a régióban. A tárlatnyitót a helybéli Magyar Polgári Egyesület szervezte, meghívva rá Németh Szilárd kormánybiztost, országgyűlési képviselőt, aki Wittner Mária egyik legközelebbi társa volt a pesti srácok örökségéért folytatott küzdelemben. A budapesti vendég bensőséges hangú rögtönzött beszédben idézte fel „Mária nénivel” kapcsolatos emlékeit és élményeit, hangsúlyozva azt a szellemi-politikai együttműködést és együttérzést, ami a fiatal rendszerváltók/demokraták és az egykori 56-os harcos között kialakult. Németh méltatta a mai fiatalokból álló Patrióták Kulturális Egyesületet, amely a magyar történelmi tudaton alapuló nemzeti identitás erősítése, a hagyományos értékek megőrzése céljából jött létre. Egyik fontos célkitűzésük, hogy a szülőföld szeretete és a nemzeti összetartozás újra megerősödjön társadalmunkban. A kiállításmegnyitón jelen volt és röviden szólt Hetzmann Róbert, az egyesület elnöke is, megemlítve, hogy Wittner Mária azt az üzenetet hagyta a Patriótákra: „a zászlót soha ne hagyjuk a földön heverni, a zászlót fel kell venni és tovább kell vinni”. Kiemelte, lényegében ezt a küldetést teljesíti a kiállítás, amely a szabadság melletti kiállás üzenetét viszi szerte a Kárpát-medencében.
Németh Szilárd a megnyitottá nyilvánítása előtt köszöntötte a jelen lévő Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, akit Wittner Mária harcostársaként is számontart a köztudat.
A vándortárlat „Készültem az útra” címe Wittner Mária Az utolsó üzenet című versének egyik sorát idézi. A kiállítás a Szent László Napokat mai lezárultával sem hagyja el Nagyváradot, hanem átköltözik a Partiumi Keresztény Egyetem aulájába, ahol július 12-éig várja a látogatókat.