A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

 Amint az ismeretes, Tóásó Elődöt az Evo Morales elnök által vezetett Bolívia közel hat évig tartotta fogva azzal a megalapozatlan gyanúsítással, hogy társaival együtt az államfő ellen merényletet terveztek. Minekutána a bolíviai ügyészség ejtette a terrorizmus vádját, erdélyi honfitársunk végül is öt év és tíz hónap után, vádalku keretében, 2015 májusában szabadult törvénytelen fogságából, és kalandos úton sikerült hazajutnia Magyarországra.
 
Mintegy két hónappal szabadulása után, 2015. június 29-én Tőkés László európai képviselő meghívására Tóásó Előd a brüsszeli Európai Parlamentben rendezett közmeghallgatáson számolt be bolíviai fogságáról és viszontagságairól. A rendezvény meghívottai között szerepelt még Lukács Csaba újságíró, valamint Caroline Dwyer, a bolíviai „terroristatörténet” egyik halálos áldozatának gyászoló édesanyja.
A megbeszélés moderátoraként Szilágyi Zsolt kabinetvezető elégtétellel üdvözölte Tóásó Előd és fogolytársa, a horvát Mario Tadic szabadulását. Felidézte, hogy Tőkés László erdélyi képviselő és irodája kezdettől fogva milyen erőfeszítéseket tett a vádemelés nélkül fogvatartott szovátai fiatalember megmentése érdekében. Kiemelt módon méltatta Gál Kinga európai képviselő szerepét, akinek kezdeményezésére az Európai Parlament önálló határozatban foglalt állást a bolíviai hatóságok által meggyilkolt áldozatok ügyének pártatlan kivizsgálása, valamint a jogellenesen fogvatartottak ügyének törvényes rendezése érdekében.
Beszédében Gál Kinga visszatekintett arra, hogy Gay Mitchell írországi és Davor Stier horvát néppárti képviselőkkel miként sikerült összefogni és elérni azt, hogy az említett EP-határozat végtére megszülessen, és hogy az EU intézményei odafigyeljenek az emberi jogok és a tisztességes bírói eljáráshoz való jog durva bolíviai megsértésére.
Tóásó Előd nagy érdeklődés övezte visszaemlékezése hatéves bolíviai kálváriája mélységein és kritikus állomásain vezette végig a hallgatóságot. Egyebek mellett elmondta: ama bizonyos 2009. márciusi rajtaütés alkalmával Michael Dwyert és a szintén erdélyi Magyarosi Árpádot a bolíviai kommandósok valójában egyszerűen kivégezték, majd a hotelben található helyszíni nyomokat szégyentelenül meghamisították. A tulajdonképpeni cél az volt, hogy egy Evo Morales elnök elleni nemzetközi összeesküvés leleplezését mutassák be és „inszcenálják” a nyilvánosság előtt. Ennek felhasználásával utóbb az elnök két választást nyert meg.
Tóásó Előd arról is beszámolt, hogy az eltelt években több száz beadványt írt különféle nemzetközi szervezeteknek, amelyek ügyének kezelését még a bolíviai ombudsman kivizsgálása és interpretációja nyomán is jogsértőnek minősítették. A nagyra duzzasztott „összeesküvési perben” összesen 37 vádlottat, helyi ellenzékieket, üzletembereket és másokat vonultattak fel. Többüknek sikerült az országból kimenekülniük, de 22 embert sokáig börtönben vagy házi őrizetben tartottak. Az Amerika-Közi Emberi Jogi Bíróság több mint öt év elteltével sem tárgyalta az ügyet. Az ENSZ illetékes testülete viszont legfőképpen nővére, Dénes Edit hathatós tájékoztatásának köszönhetően megállapította, hogy mind az ő, mind pedig a Mario Tadic fogva tartása törvénytelen és önkényes. Tóásó fényképekkel és bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a letartóztatásuk után megkínozták és hamis tanúvallomásra akarták kényszeríteni őket. Meggyőződése, hogy a börtönben külső segítség és az isteni gondviselés nélkül nem élhette volna túl a megpróbáltatásokat. Ott ugyanis európai ember számára felfoghatatlan állapotok uralkodtak, az állam semmilyen ellátást nem biztosított a raboknak, sem ételt, sem egyebeket, mindenről maguknak kellett gondoskodniuk. Mindenért meg kellett fizetni, ugyanakkor az intézményesen fenntartott romlás és korrupció annyira eluralkodott, hogy a rabok bizonyos részlegeken még drogkereskedéssel is foglalkoztak. Egyértelmű, hogy mind a kezdeti terrorakció, mind pedig megkínzatásuk és fogva tartásuk során a bolíviai hatóságok lábbal tiporták az emberi jogokat.
A hivatalos beállítás szerint 2009. március 14-én éjjel a Santa Cruz-i szállodában elhunytak a karhatalommal folytatott tűzharcban estek el. Ezzel szemben – Tóásó állítása és bizonyítékai szerint – Magyarosit és Dwyert a kommandósok végezték ki. Az akkor 24 éves írországi fiatalember édesanyja könnyeivel küszködve mondta el, hogy bár fia most már soha többé nem térhet haza, ő azt szeretné elérni, hogy az elkövetők bíróság előtt feleljenek tetteikért. Caroline Dwyer az akciót túlélő két áldozathoz hasonlóan nemzetközi független kivizsgálást követel fia ügyében.
Lukács Csaba újságíró, aki a Baptista Szeretetszolgálat önkénteseként minden évben meglátogatta Tóásót, arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió már csak a Bolíviának nyújtott jelentős pénzügyi támogatás fejében is joggal várhatja el az országtól a demokrácia szabályainak, az emberi jogoknak és az igazságszolgáltatás függetlenségének a betartását. Ha egy magyar gazdától az EU szigorúan számon kéri a szakmai feltételek betartását, miért nem teszi ebben az esetben ugyanezt például Bolíviával? – tette fel a költői kérdést.
Zárszavában Tőkés László erdélyi képviselő honfitársi szolidaritását fejezte ki Tóásó Előd iránt. A Szabó Dezső által megfogalmazott elv szerint: minden magyar felelős minden magyarért. Az ügyben oroszlánrészt vállaló Gál Kinga, valamint a magyar néppárti és a magyarországi külügyi képviselet mindvégig ebben a szellemben járt el Tóásó Előd ügyében – mondotta –, sőt ugyanez érvényes európai viszonylatban, amikor is a Bolíviában fogva tartott európai polgárok védelmében megkereséssel fordultak José Manuel Barroso európai bizottsági elnökhöz és az Európai Külügyi Szolgálathoz, továbbá az EP határozati úton lépett fel érdekükben. Szívből jövő együttérzését fejezve ki Dwyer asszonynak, képviselőnk arról biztosította a jelenlévőket, hogy mind az emberi jogi, mind a külügyi bizottság keretében folytatják harcukat a bolíviai emberiségellenes bűncselekmények feltárása és az igazságszolgáltatás, valamint az áldozatok rehabilitálása érdekében.  
Este a brüsszeli Magyar Házban újabb találkozóra került sor Tóásó Előddel. A meghitt hangulatban lezajlott fórumon az érdeklődők kötetlen formában ismerkedhettek meg az ominózus bolíviai történet újabb részleteivel, melyről Lukács Csabáék filmet terveznek készíteni.