A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Szülőként és az RMDSZ elnökeként is azt szeretném, hogy olyan oktatási rendszerünk legyen, amely gyermekközpontú, amely versenyképes tudást biztosít, amely nem alulfinanszírozott, amely képes visszaadni a pedagógusszakma becsületét. Az oktatás helyzetének javítása nem csak politikusi feladat. Ha nincs társadalmi bázis, háttér a szakma, a pedagógusok részéről, nagyon nehéz lesz olyan reformot véghezvinni, amelyhez legalább egy évtizedig nem szükséges hozzányúlni – hangsúlyozta csütörtökön a Magyar Ifjúsági Értekezlet 16. Akadémiáján Kelemen Hunor szövetségi elnök. Az RMDSZ elnöke a romániai magyar oktatás aktuális kihívásairól tartott előadást.
„27 éve azt mondjuk, hogy az oktatás prioritás közösségünk számára, így a Szövetség számára is, hogy ez az egyik olyan fontos terület, amellyel kiemelten kell foglalkoznunk a következőkben is. Onnan indultunk a kilencvenes években, hogy nem volt magyar nyelvű oktatás, hogy önálló magyar nyelvű iskoláink is alig léteztek. A földről kellett felállni” – idézte meg a kezdeteket Kelemen Hunor. Mint kiemelte, az anyanyelvű oktatás az identitás megőrzésének, újratermelésének alapfeltétele, ennek hiányában pedig előbb-utóbb halálra ítéltetik egy kisebbségi közösség, hamarabb lehet asszimilálni őt. Azokat a kijelentéseket, miszerint a magyar nyelvű oktatás luxus, teljes mértékben elutasítja az RMDSZ elnöke. Ennek ugyanis nem lehet alternatívája, de mivel újabb kihívásokkal kell szembenézni, a minőségre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a következőkben. „Ahhoz, hogy a 21. században minőségi oktatásról beszélhessünk, konszenzusra kell jutnia a társadalomnak és a politikának. Ha elindulunk egy úton, azon merjünk végigmenni. A hiba ugyanis az, hogy reformokról reformokra bukdácsolunk, egyiket sem tudjuk végigvinni” – nyomatékosított Kelemen Hunor. Szerinte a finn és északi példa sikeressége pont abban rejlik, hogy sosem borítottak egyik pillanatról a másikra a feje tetejére egyetlenegy oktatási reformot sem. Romániában ezzel szemben 28 év alatt 24 oktatási miniszter volt, mindegyik saját elképzelését próbálta ráerőltetni a rendszerre, ilyen körülmények között pedig lehetetlen koherens oktatáspolitikát elképzelni.
A Szövetség az utolsó, 2011-es oktatási törvénnyel jutott el odáig, hogy a román nyelvet immár második nyelvként tanulhatják a magyar gyermekek, a földrajzot és történelmet pedig magyarul. „Persze, még messze állunk attól, hogy ez a gyakorlatban is működjön, de a kereteket megteremtettük” – tette hozzá Kelemen Hunor. Úgy fogalmazott: a legújabb oktatási törvény jó válaszokat adott a magyar közösség szempontjából, viszont néhány problémát mégsem oldott meg. Bár megjelenik egyfajta decentralizáció, lehetőséget ad arra is, hogy a tanügyminiszter központosítson. „De a bizalmatlanság kérdése is súlyos problémákat vet fel. A miniszternek nem szabadna azt akarnia, hogy kiadás előtt minden kisebbségi nyelven írt tankönyvet lefordítsanak láttamozásra. Bíznia kellene a szakmában, téves olyanokat feltételezni, hogy a magyar irodalom vagy netán a magyar nyelvű matematika tankönyvekben a szerzők olyan tartalmat is elrejtettek, amelyek károsan hathatnak az országra” – mondta el Kelemen Hunor.
Évek óta alulfinanszírozott az oktatás, a 6 százalékos költségvetési hozzájárulás megszavazását pedig évről-évre elhalasztják. Amennyiben aprólékosan bár, de nem változtat a jelenlegi helyzeten a politikum, előbb-utóbb nagy baj lesz. A RMDSZ azt kéri, hogy a 2018-as költségvetésben már két százalékos növekedés legyen az oktatás részére, azt követően pedig, 2020-ig lehessen eljutni a hatig. Az Szövetség ezután is kitart emellett az érv mellett, kezdeményezi is ezt az újabb éves költségvetés elfogadását megelőzően.
Mint felidézte, a törvényben szerepel egy olyan elem is, amely kimondja, hogy az iskolaigazgatók kinevezésénél, amennyiben kisebbségi oktatáshoz tartozó intézményről van szó, egy kisebbségi szervezet ajánlása is szükségeltetik. Bár szerinte ez rengeteg vitára adhat okot, a kulturális autonómia egyik fontos eleme. Az RMDSZ azt akarja, hogy a magyar emberek dolgairól a magyar közösség választott képviselői hozzanak döntést.
„Az, hogy az önkormányzatoknak minden döntést átadott a kormány az iskolaalapítással kapcsolatosan, rendben van. Ugyanakkor felvetődik az a kérdés is, hogy mit kezdünk azokkal a helyzetekkel, ahol kisebbségellenes városvezetéssel találkozunk, ahol egy-egy iskolaalapításnál olyan taposóaknákat rejtenek el, amelyek bármikor felrobbanthatnak egy intézményt” – utalt a marosvásárhelyi római katolikus iskola helyzetére a szövetségi elnök. Éppen ezért az RMDSZ olyan javaslatot fogalmaz meg, amely látszólag ellentmond a decentralizációnak, de amely azokban a helyzetekben megoldást jelent, amikor az önkormányzat valamilyen oknál fogva nem képes a törvényes kereteknek eleget tenni.
A tankönyvkérdésre nincs ma jó válasz – véli Kelemen Hunor. Szerinte egyetlenegy olyan civilizált állam sincs ma a Földön, amely eltűrné azt, hogy évről évre tankönyvek nélkül kezdődjön el az oktatási év. A szakoktatás padlón van, a pedagógusi szakma pedig elvesztette tekintélyét – sorolta a további problémákat az RMDSZ elnöke, akinek meggyőződése, hogy ezeken is csak egy rugalmasabb oktatási rendszer segíthet.
Előadásában kiemelte azt is: ma már nagyjából tudni lehet, hogy a következő években milyen problémákkal szembesül a kisebbségi oktatás, hogy lesznek-e olyan települések, ahol, ha a szükség úgy hozza, összevonnak vagy megszűntetnek osztályokat. „A pedagógusszövetséggel és szociológusokkal közösen mi az eddigiekben is követtük a demográfiai mutatók alakulását. A nagy feladat olyan lehetőségeket teremteni, amelyek továbbra is biztosítják, hogy a kisgyermekek anyanyelvükön tanulhassanak, hogy ne kelljen ehhez utazniuk. A szórványkollégiumi rendszer egy jó kezdet, ezt a tervet szolgálja” – részletezte.
A két várható oktatási reformról elmondta: az egyik az államelnöknél van, aki azt ígérte, 2018-ra leteszi javaslatát az asztalra. A másik viszont a kormányé, amelyről bár szintén nagyon keveset tudni még, sokkal inkább a figyelem középpontjában van. Az RMDSZ azt kérte a pedagógusoktól, de saját politikusaitól is, hogy minden olyan fórumon vegyenek részt, ahol az oktatási reform téma lehet. A nagy tapasztalat ugyanis az, hogy egy-egy oktatási rendszert nagyon gyorsan el lehet rontani, a módosításon utólag javítani már annál nehezebb. „Bár hallgatólagosan, de olyan egyezséget sikerült kialakítani, hogy a kisebbségi oktatáshoz nem nyúlnak. De ebben ma nem lehetünk annyira biztosak, hiszen a centenárium közeledtével elszabadulhatnak a nemzeti érzelmek. Nekünk mindazt meg kell őriznünk, amit elértünk” – mondta el.