A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A nagyváradi parlamenti irodában 2017. október 9-én tartott sajtótájékoztatón Tőkés László EP-képviselő ügyvédje, Kincses Előd számolt be azoknak a pereknek az állásáról, amelyekbe részben a román hatóságok, részben pedig a nemzetállami háttérhatalom kényszerítette bele európai képviselőnket, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét.
A jogi képviselő elsőként azt jelentette be, hogy Tőkés László a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Consiliul Superior al Magistraturii – CSM) keretében működő igazságügyi felügyelethez (Direc?ia de inspec?ie judiciară) fordul panasszal, amiért a Bukaresti Ítélőtábla mind a mai napig nem juttatta el a felpereshez annak a döntésének az indoklását, amelyben elutasította a püspök keresetét, aki a román állami kitüntetését visszavonó elnöki rendelet megsemmisítését kérte. Mint ismeretes, 2013-ban a Románia Csillaga Nemzeti Érdemrend Becsületbíróságának egyes szocialista tagjai annak a kitüntetésnek a visszavonását kezdeményezték az államelnöknél, amelyet Tőkés László a temesvári népfölkelés huszadik évfordulóján kapott, érdemeire való tekintettel. 2016 tavaszán fajult odáig a kezdeményezés, hogy Klaus Iohannis államfő eleget tett a nacionálkommunisták megrendelésének. A püspök a fővárosi táblához benyújtott keresetében a teljességgel alaptalan, törvény- és alkotmányellenes, valamint diszkriminatív elnöki rendelet megsemmisítését kérte. 2016. november 15-i határozatában az ítélőszék megalapozatlannak mondta ki és visszautasította a folyamodványt. Tőkés László már akkor kijelentette: a döntést a Legfelsőbb Bíróságon fogja megfellebbezni, mihelyst megérkezik a szabályos, írásos ítélőtáblai kiértesítés és részletes indoklás. Nem hajlandó belenyugodni abba, hogy egy demokratikus jogállamban azért büntetik, mert élt „a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás európai és alkotmányos jogával” – utalva ezzel arra, hogy a kitüntetés-visszavonást a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen elhangzott politikai állásfoglalásával magyarázták.  
2016. november 17-én kiadott nyilatkozatában Tőkés László „volt temesvári lelkipásztor” így fogalmazott: „Románia Alkotmánya a forradalom eszményeinek tiszteletben tartását is előírja. Ennek összefüggésében az elnöki döntés a temesvári forradalom megcsúfolását is jelenti. Kísért a nacionalista és kommunista múlt. Az analógia kézenfekvő. A mostani rendszer ugyanazért zaklat és büntet, amiért a Ceauşescu-diktatúra üldözött: vallásomért és magyarságomért, valamint azért, mert a szólás szabadságával élve »a hallgatás falát« áttörtem. Szintén paradoxonja a helyzetnek, hogy ugyanazért fosztanak meg a Románia Csillaga Érdemrendtől, amiért 2009-ben kitüntettek vele, vagyis: szabad politikai állásfoglalásom miatt.” A híreszteléseket cáfolandó a püspök elmondta akkor is, amit ma megismételt: a magas román állami kitüntetéssel nem járt semmilyen anyagi vagy más természetű előny.
Kincses Előd ügyvéddel egyetértve, Tőkés László mély felháborodását fejezte ki, amiért a Bukaresti Ítélőtábla mind a mai napig nem volt képes megszerkeszteni és eljuttatni hozzájuk a tavaly novemberi elutasító döntés indoklását. Ennek hiányában jogorvoslatért sem fordulhattak az illetékes fellebbviteli fórumhoz. Az EP-képviselő a sajtó képviselői előtt írta alá a CSM bírói felügyeletéhez címzett, a tizenegy hónapos mulasztást felrovó folyamodványt.
A továbbiakban az ügyvéd bejelentette, hogy október 27-én kezdődik a fővárosi ítélőtáblán az a másodfokú, jogorvoslati per, amelyet a bukaresti törvényszék tavaly márciusi döntése ellen indított Tőkés László. Az Antena 3 központi román hír- és bulvártelevízió 2014. szeptember 15-i adásában többen is hazaárulónak és a magyar titkosszolgálatok ügynökének nevezték Tőkés Lászlót, aki ezért a műsorvezető és két meghívottja, valamint a tévéállomás ellen erkölcsi kártérítési és helyreigazítási pert indított. Első fokon az ítélőszék hajmeresztő indoklással megalapozatlannak minősítette és elutasította a megrágalmazott keresetét, amelyet az EP-képviselő három éve (!) nyújtott be az 1989-es temesvári forradalmi szerepét elvitató, őt hazaárulónak és idegen kémnek nevező volt Securitate-tisztek ellen.
Végül szó esett arról is a sajtótájékoztatón, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (CEDO) nemrég úgy döntött: befogadja és tárgyalásra alkalmasnak ítéli erdélyi EP-képviselőnknek a román állam ellen indított keresetét a partiumi zászló ügyében is, így már két zászlóper várható Strasbourgban. Korábban a székely zászló ügye került az európai bíróság elé, miután a nagyváradi képviselői irodára kitűzött közösségi-regionális szimbólumok levételére szólította fel a hatóság Tőkés Lászlót, aki e fellépés ellen hiába keresett törvényi védelmet Romániában.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke ezúttal is kifejezte ama meggyőződését, hogy a személye elleni hatósági intézkedések, rágalomhadjáratok, politikai támadások és szekus vétetésű befeketítő akciók valójában a 27 éve zajló, rendre új és új lendületet vevő romániai magyarellenes kampány és posztkommunista visszarendeződés szerves részét képezik. Szerinte történelmi megbékélésre volna szükség a románok és a magyarok között, mert csak ez vethetne véget a gyűlöletbeszédnek, ami manapság a többségi nemzet irányából zúdul a magyarságra.