A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Tőkés László EMNT-elnök
Tőkés László a 10. Kolozsvári Magyar Napokon: „1989 a csodák éve volt!”
MÁÉRT - 2019. augusztus 24., szombat 18:59

Az idei, tizedik kiadásához érkezett Kolozsvári Magyar Napok programjában kiemelt szerepet kapott a rendszerváltozás 30. évfordulója. Ennek okán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen egy olyan kerekasztal-beszélgetést szerveztek, mely a Rendszerváltás 30: Szemtanúk és szereplők címet viselte, meghívottjai pedig Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, Kulin Ferenc, egykori MDF-es politikus, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Szent-Iványi István, egykori SZDSZ-es politikus és Gróh Gáspár irodalomtörténész voltak. A beszélgetés során – amelyet Gulyás István televíziós szerkesztő moderált – filmbejátszások idézték fel az 1989-es történéseket. 
Az eseményt Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul nyitotta meg, aki a beszélgetés meghívottairól szólva kiemelte, hogy ők mind olyan cselekvő-részvevő alakjai a kelet-európai rendszerváltozásnak, akik a korabeli viszonyokat is tökéletesen ismerik.
Tőkés László elmondta: 1989-et joggal nevezik a „csodák évének”, és akkor igazolódott be az a felvetés, hogy a Nicolae Ceausescutól való megszabadulás egyenlő a kommunizmustól való megszabadulással. Az EMNT elnöke felidézte: a kommunista diktatúra idején különböző „partizánvonalak” voltak aktívak, különböző szakterületeken fejtették ki tevékenységüket a diktatúrával szembe helyezkedők – így például irodalmi és egyházi vonalon is tetten érhető volt ez –, ám e tevékenységek gyakran eredményeztek letartóztatásokat, az előállítottaknak pedig gyakorta „megengedték”, hogy elhagyják az országot. A forradalom szikráját kipattintó Tőkés László rámutatott: a 89-es fordulatnak euforikus hatása volt, s úgy hitte maga is: a forradalom után elérkezik az idő arra, hogy a románság és a magyarság rendezze közös dolgait, s akik együtt szenvedek a kommunizmus ideje alatt, majd pedig együtt küzdöttek a közös ellenség – a kommunista diktatúra – ellen, egymásra találhatnak és „fraternizálhatnak”. Az EMNT elnöke megjegyezte: 1989 hangulatát a jóhiszeműség jellemezte, ezért volt különösen megdöbbentő az azt követő kommunista visszarendeződés és magyarellenes hisztéria megtapasztalása.
Kulin Ferenc elmondta: Antall József későbbi miniszterelnök józanságán múlott, hogy nem indultak magyar önkéntesek harcolni Erdélybe akkor, amikor titkosszolgálati diverzió hatására magyarellenes pogrom történt Romániában. Megemlítette: 1990 januárjában Bukarestben a romániai rendszerváltás egyik kulcsfigurája, Gelu Voican-Voiculescu köszönetet mondott ezért az MDF delegációjának. Ceausescu ugyanis egy román–magyar konfliktus kirobbantásával próbálta menteni a hatalmát.
Lezsák Sándor rámutatott: már decemberben érezte, amikor egy segélyszállítmánnyal érkezett Marosvásárhelyre, hogy Románia nincsen felkészülve a változásra. Elmondta: Magyarország felkészülését 1956-tól számítja.
Németh Zsolt felidézte: Magyarországon is az erdélyi magyar ügy indította el a magyar ellenzék áttörésszerű megjelenését. A százezres tömeget megmozgató erdélyi magyarság melletti szolidaritástüntetés tette visszafordíthatatlanná a magyarországi változásokat.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA