A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Dr. Lábadi Károly bécsi, budapesti és horvátországi levéltári kutatásokat végzett, hogy   megrajzolhassa Bellye történeti freskóját. A szerző legújabb falumonográfiáját tavaly év végén jelentette meg a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége a zágrábi Kisebbségi Tanács támogatásával.
 
Lábadi Károly a Bácskaságból került a Drávaszögbe, amely választott szülőföldje lett. Számos kötetben dolgozta föl a táj néprajzát, történelmét és művelődéstörténetét. Településtörténeti monográfiáiban mindenkor igyekezett a népélet mélységébe is leásni, szinte már minden magyar településünk könyvét megírta, feldolgozta többek között Laskó, Kopács, Várdaróc, Sepse, Batina (Kiskőszeg) múltját is.
Tavaly év végén hagyta el a nyomdát a Bellye történetét bemutató kötet.
Bellye könyve
Bellyét a ma ismert legrégibb oklevél Kopács határleírásában említi 1212-ben villa Billie névalakban. Már a rómaiak korában fontos út vezetett rajta keresztül, a hadak errefelé vonultak, és itt keltek át a Dráva folyón és annak mocsarain is. A gazdag latin kultúra számos régészeti leletet hagyott az utókorra. Bár hadiút mellett feküdt, a település is elpusztult, lakossága folyamatosan ragaszkodott hozzá, és újjáépítette. A reformáció idején több fiatal bellyei eljutott Európa nevezetes egyetemeire. Bellye azután kezdte élni virágkorát, hogy Savoyai Jenő herceg hadi érdemeiért megkapta a települést a környező falvakkal. A 27 alsó-baranyai község a hosszú török uralom után, a 18. század elején a hódoltsági területen kialakult jelentős birtoktesttel rendelkező uradalomként szerepel, melynek Bellye lett a központja. Itt épült fel Savoyai egyik kastélya is.
A szerző bécsi, budapesti és horvátországi levéltári kutatásai alapján rajzolja meg a település történeti freskóját. Kitér varázslatos természeti környezetének bemutatására, hagyományaira, szellemi értékeire, felekezeteire, nevezetes, európai hírű szülötteire. Páratlanul értékes, eddig ismeretlen dokumentumok, mint például a katolikus templom tervrajza, vagy a kastély 18. századból származó alaprajza és számos egyéb illusztráció, dokumentum tárja fel Bellye históriáját. A településről ez az első monográfia. Lábadi Károlynak minden könyve kimeríthetetlen kincsesbányája az emlékekben és hagyományokban gazdag vidékünknek. Neki köszönhető, hogy a Drávaszög és magyarsága a népélet, a művelődés- és egyháztörténet tekintetében a Kárpát-medence egyik legjobban feltárt kistája lett. Tudományos tevékenysége nemcsak a horvátországi magyarság számára fontos mérföldkő, hanem a vidék Kárpát-medencei megismertetésében is űrt töltött ki. Hatalmas értéket tett le a horvátországi és az egyetemes magyarság szellemi asztalára, amelyért számos elismerést, díjat kapott. Két évvel ezelőtt a horvátországi magyarságért végzett kiemelkedő munkája elismeréséül a HMDK Ács Gedeon Életműdíjban részesítette.