A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének sajtóirodája közleményt adott ki  A jogállamiság újabb megcsúfolása Romániában címmel a román legfelsőbb bíróság vele kapcsolatos legutóbbi döntéséről. Alább olvasható.
*
 Hét évig tartó pereskedés végkifejleteképpen a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék jogerős határozatban utasította vissza Tőkés László teljesen megalapozott fellebbezési keresetét a Románia Csillaga magas állami kitüntetését visszavonó államelnöki rendelet megsemmisítésének ügyében. A történetnek diszkrét bájt kölcsönöz az a körülmény, hogy a per tárgyalására egy nappal Kalus Iohannis román államfő budapesti látogatása előtt került sor, melyet Novák Katalin magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezett.
A peres eljárás rendjén érvényesülő időhúzás az ügy kényes voltára vall. A per ismételten megjárta a bukaresti táblabíróságot és a legfelsőbb bíróságot, de hét év alatt mindmáig egyetlen bírói kollektíva sem akadt, mely azokat a semmisségi okokat megállapítsa, hogy: (1) a Románia Csillaga kitüntetés becsületbírósága a védelemhez való jogot megsértette, amikor Kincses Előd ügyvédtől megvonta a jogi képviselői jogát; (2) hasonlóképpen pedig felrúgta a jogi összeférhetetlenség elvét, amikor is Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea volt szociáldemokrata miniszterek saját panaszuk elbírálásában vehettek részt az etikai testületben.
A Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, amikor is semmibe vette Tőkés László véleménynyilvánítási szabadságát és jogát, és figyelmen kívül hagyta azt a tényállást, hogy a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen elhangzott, kifogásolt kijelentései nem számítanak „méltatlan cselekedetnek” (am. faptă nedemnă). Ráadásul arra sem volt tekintettel, hogy a román sajtó az ott elhangzott szavait is félrefordította, amikor is az erdélyi magyarok számára – dél-tiroli mintára – javasolt „védhatalmi státusz” (rom. putere garantă) kifejezést durva melléfogással vagy szándékossággal gyarmati értelmű fogalmat idéző „protektorátusként” tolmácsolta.
A Románia Csillaga visszavonása ügyében hozott bukaresti ítélet nem egyéb, mint az európai, illetve romániai jogállamiság megcsúfolása. Ez a peres eljárás teljes mértékben egybeillik azzal az ún. szekusperrel, amelyet Tőkés László közel egy évtizede egykori titkosszolgálati főtisztek ellenében kénytelen folytatni, akik személyét a televízió nyilvánossága előtt Románia elleni „kémkedéssel” és „hazaárulással” rágalmazták meg.
Mindkét per hátterében ugyanaz az állampolitikai rangra emelkedett magyarellenesség húzódik meg, amely Tőkés László lelkipásztornak az 1989-es temesvári népfelkelésben játszott szerepe tagadása által a romániai forradalomban megvalósult román–magyar összefogást és szolidaritást akarja semmissé tenni. Ebben a vonatkozásban a legfelsőbb bíróság ítélete a román Alkotmánnyal is szembe megy, amelynek 1. cikkelye az 1989-es forradalom eszményei iránti tiszteletet irányoz elő.

Várhatóan utolsó jogi fórumként a közeljövőben az Emberi Jogok Európai Bírósága fog dönteni a Csillag-perben.