A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A kommunizmus áldozatainak emléknapján, február 25-én a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem dísztermében tartottak előadást és könyvbemutatót a Magyar Polgári Egyesület szervezésében, a Polgári esték rendezvénysorozat keretében. Nagy József Barna, az egyesület elnöke elöljáróban elmondta: miután a magyar Országgyűlés 2000 júniusában egy határozatával minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította, úgy döntöttek Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkori püspökével, hogy Nagyváradon is megemlékeznek a kommunizmus áldozatairól minden évben ezen a napon. „Nagy megtiszteltetés volt és ma is az, hogy éppen azzal az egykori temesvári lelkipásztorral, Tőkés Lászlóval együtt szervezhetjük a megemlékezéseket a kommunizmus áldozatainak emléknapján, akinek örök érdeme van abban, hogy a romániai kommunizmus 1989 decemberében megbukott. Megbukott vagy a forradalmat kisiklatók vezérletével átalakult? Mai előadásunk, könyvbemutatónk alatt éppen arról hallhatunk, hogyan épült ki egy számunkra láthatatlan hatalom, egy hálózat annak érdekében, hogy például Magyarországon a rendszerváltás előtt, közben és után a gazdasági hatalmat átvegyék bizonyos körök.”
A rendezvény folytatásában az MPE elnöke bemutatta az egyesület kiadásában megjelent Élet a föld alatt című Balaskó Vilmos-kötetet, a 2002-es első kiadás jegyzetekkel ellátott, dokumentumokkal bővített, újraszerkesztett és kiegészített változatát. A Szalacson született református lelkipásztort koholt vádak alapján ítélték halálra 1958-ban az ún. érmihályfalvi csoport, azaz Sass Kálmánék perében, amit életfogytiglani börtönre „enyhítettek”. Hat és fél év raboskodás után az általános amnesztiával szabadult 1964-ben.
A Budapestről érkezett Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa előadásában a sokszor láthatatlan gazdasági hálózatokról, a lobbinak álcázott pénzügyi befolyásolásról, az állami szintre emelt korrupcióról beszélt a hallgatóságnak. Az előadásból megismerhette a közönség, miként rabolta ki a kommunista maffiahálózat Magyarországot a rendszerváltás előtt. Arról is beszélt, hogy az ismert történelem mellett egy kevésbé ismert, leginkább gazdasági történelem is van, ha ezt kutatjuk, akkor például azt is megtudhatjuk, hogy a kommunista vezetés milyen gyümölcsöző gazdaság kapcsolatokat ápolt náci háborús bűnösökkel, de ugyanakkor amerikai pénzvállalatokkal is.
A gyakran csak „gulyáskommunizmusnak” nevezett időszak nem volt más, mint egy szűk pénzügyi elit, hálózat megtervezett és sikerre vitt akciója annak érdekében, hogy lerabolják Magyarországot. A hatalmas hiteleket éppen azért vette fel akkor az ország, hogy ezeket a háttérben zajló ügyleteket finanszírozzák. Magyarország lakossága nem az államvezetésnek, hanem saját szorgalmának, erőfeszítéseinek köszönheti, hogy a keleti országok között viszonylag kedvező életszínvonalon élhetett
Sokat elmond a magyarországi állapotokról például az, ha a cégalapításokat megnézzük ebben az időszakban. Romániában ekkor a külföldiek csak úgy alapíthattak céget, ha abban a vegyesvállalatban többségi román részedés volt, vagyis tőkebevonás történt. Magyarországon ezzel ellenkezőleg folyamatos volt a tőkekivonás láthatatlan, külföldön létrehozott offshore cégek és ezek számtalan fiókvállalatai formájában, melyeket a külkereskedelmi vállatok hoztak létre – jelentetti ki az előadó, aki a közönség kérdéseire, hozzászólásaira is szívesen reagált.
A rendezvény végén, mintegy zárszóként, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is szólt a publikumhoz Pál apostol egyik leveléből idézve: „a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával”. Meglátása szerint a magyarság a mai napig nem tudott kilábalni a Trianon és később a kommunizmus jelentette traumából. Rövid hozzászólásában az előttünk álló év kihívásairól is beszélt, mint elmondta, ebben asz esztendőben több választás is lesz, a magyarságnak nem szabad a magyarul beszélő, de nem magyarul gondolkodó politikusokra szavaznia.
Végezetül Borvendég Zsuzsanna dedikálta a helyszínen beszerezhető köteteit, majd az érdeklődők levonultak az egyetem belső udvarára, ahol éppen két évtizede áll emléktábla a kommunizmus mindennemű áldozatának tiszteletére ezzel a verssorral: „kiket kiirtott az idő gazul”. Az emlékezőkhöz Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Szövetség ügyvezető elnöke szólt röviden. Mint elmondta, a kommunista gyökerekre építve ma egy új embertípust akarnak teremteni egyesek. Olyan embert, akit nem érdekel a nemzet, a vallás, akit a genderideológia jegyében saját neme sem érdekel. Ezért ma is nagyon résen kell lennünk, hogy ezek az ideológiák ne férkőzhessenek be közösségeinkbe.
A folytatásban koszorúzásra került sor, majd a Szózat eléneklésével zárult a rendezvény.