A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

2017. április 8-án tartotta 28. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az Ukrajna Kárpátalja megyéjében található Beregszászon. A KMKSZ közel három évtizede töretlenül képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit, és mára a megyei magyar képviselet megkerülhetetlen politikai erővé vált Kárpátalján – jelentette ki beszámolójában Brenzovics László, a szervezet elnöke, a kijevi parlament képviselője. A kárpátaljai magyarság közösségként történő megmaradását tekintve kulcsfontosságúnak nevezte a magyarországi támogatásokat, amelyek szerinte azt jelzik, hogy a magyar kormány „nem engedi el a kárpátaljai magyarság kezét”. Emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ sikeresen képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit nemzetközi fórumokon, külön kiemelve és nagyra értékelve Bocskor Andreának, a Fidesz-KDNP kárpátaljai európai parlamenti képviselőjének a szerepét. Úgy vélte, az elmúlt három évben a KMKSZ Ukrajnában is megfelelően helytállt, aminek szerinte egyik bizonyítéka, hogy rövid idő alatt közel 65 ezer aláírás gyűlt össze a nemzetiségi jogok tervezett ukrajnai szűkítése elleni tiltakozásul.
Brenzovics László üdvözölte, hogy az Európai Unió megadta a vízummentességet Ukrajnának. Egyúttal elítélte, hogy az EU ezzel egy időben megszigorította a határellenőrzést, megnehezítve ezzel az eddig is körülményes átkelést az ukrán–magyar határon. A kelet-ukrajnai konfliktusra utalva a KMKSZ-elnök rendkívül súlyosnak értékelte a helyzetet, és szerinte a kilátások sem jobbak, ha nem sikerül békés úton, a minszki megállapodások alapján rendezni a problémát. A konfliktusnak nemzetiségi vetülete is van, mert ha a nemzetiségeknek nem biztosítják az őket megillető jogokat, akkor aligha lesz megoldás. Ukrajnában jelenleg kísérlet történik az 1991-ben kialakított államszerkezet újrafogalmazására. Akkor a kisebbségek számára kedvező törvényeket hoztak, nemzetközi megállapodásokat kötöttek. Ezzel szemben most alkotmányellenes, az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket semmibe vevő jogszabályokat fogadnak el.
Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke bibliai utalásokat sem nélkülöző beszédében elsőként a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarsággal való szolidaritását fejezte ki, az erdélyi magyarok nevében is, felhívva a figyelmet a magyar nemzet egészére leselkedő népmozgalmi fejleményekre, a népesség fogyásától kezdve az elöregedésen át az elvándorlásig, a szülőhely elhagyásának jelenségéig. A hit és a cselekedet dialektikájában szükséges és sürgető az a tudati változás, javulás, megegészségesedés, amely fennmaradásunk és boldogulásunk záloga. A továbbiakban az európai színtéren folytatott össznemzeti politikai küzdelmekről szólt, az etnikai kisebbségek és különféle nemzeti közösségek együttműködéséről és összefogásáról, leszögezve: mind magyar-magyar, mind nemzetközi vonatkozásban olyan hiteles összefogásra van szükség, amely túlmutat a frázisokon és az önös csoportérdekeken.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke hozzászólásában rámutatott: Ukrajnának az európai felzárkózása együtt kell járjon azoknak az autonómiaformáknak a meghonosításával, amelyek az Unióban ismertek és elfogadottak, sőt természetesek. A kisebbségben élő magyar nemzetrészek – köztük a kárpátaljai magyarság – önrendelkezése ugyanilyen természetes törekvés.
A tisztújító közgyűlés küldöttei ellenszavazat nélkül újabb három évre Brenzovics Lászlót választották a KMKSZ elnökévé. A fórum nyilatkozat elfogadásával zárult. Ebben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség egyebek mellett aggodalmát fejezte ki a 2016 őszén Ukrajnában elkezdődött törvényalkotási intézkedések sora miatt, amelyek következtében a nemzetiségek jogai jelentősen szűkülhetnek.