A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

„Törvényi garanciát jelent az anyanyelv-használatára az egészségügyben és a szociális ellátást biztosító intézményekben a ma megszavazott RMDSZ-es törvénykezdeményezés. Ez azt jelenti, hogy azokon a településeken, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5000 főt, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelven beszélő dolgozókat alkalmazni. Az erdélyi magyarok jogos elvárása vált valóra, hiszen Románia még mindig nem ültette gyakorlatba a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában foglaltakat, amelyet 1995-ben írt alá.  Azonban ma tettünk egy előrelépést az anyanyelv-használat tekintetében. Így nemcsak azokon a településeken lesznek kötelesek magyar nyelven beszélő személyzetet alkalmazni, ahol a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot, hanem azokon is, ahol van legalább 5000 magyar lakos. Így számos erdélyi nagyvárosban is, mint például Arad, Kolozsvár, Brassó, Temesvár, magyarul fordulhatnak orvoshoz az érintettek” – mutatott rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője azt követően, hogy a parlament alsó háza döntőházként szavazott arról az RMDSZ-kezdeményezésről, amelyet az elmúlt parlamenti mandátumban nyújtott be a Szövetség parlamenti csoportja.
Korodi Attila emlékeztetett az olaszteleki magyar lány esetére, akit hiányos román nyelvtudása miatt aláztak meg a kolozsvári gyermekgyógyászaton azért, mert nem tudott románul beszélni a kórház személyzetével. „Az RMDSZ az esetet követően panaszt tett az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanácsnál, amely ezer lejre bírságolta a kórházat, illetve törvénytervezetet nyújtott be annak érdekében, hogy a Charta ezen előírásait törvényi szintre emeljék mielőbb Romániában, amelyet ma szavazott meg a parlament”
Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője, az egészségügyi bizottság tagja elmondta: „a magyarok lakta vidékeken szükség van arra, hogy a magyar betegekhez magyarul szóljanak, igazgatótól orvosig és ápolószemélyzettől asszisztensekig. Az arányos képviselet a vezetőségi és egészségügyi asszisztensek számában is megmaradásunk egyik feltétele. Maros megyében mind a húsz százaléknak, mind pedig az 5000 értéknek kiemelt jelentősége van, tekintettel arra, hogy a megye magyarok összetételében vegyes környezetnek minősül: egyaránt megtalálható a szórvány és tömbvidék is.”
Csép Andrea, az RMDSZ parlamenti képviselője, a képviselőház munkaügyi biztosságának titkára úgy fogalmazott:  „meg kell adnunk a lehetőséget azoknak a személyeknek, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak egészségügyi állapotukból vagy szociális körülményeikből adódóan, hogy hatékony ellátáshoz jussanak. Éppen ezért kötelességünk megteremteni minden olyan feltételt, amely lehetővé teszi azt, hogy anyanyelvükön szólalhassanak meg az érintettek ilyen helyzetekben. A törvény előírja, hogy az egészségügy mellett a szociális ellátást biztosító intézményekben is, mint például gyerek- és öregotthonokban, alkalmazzanak az adott kisebbség nyelvén beszélő alkalmazottat.”
Az RMDSZ parlamenti csoportja az elmúlt parlamenti mandátumban iktatta a törvénytervezetet, azt követően, hogy egy olaszteleki lányt román nyelvtudása miatt megaláztak a kolozsvári gyermekkórházban. A törvénytervezetről ma döntőházként szavazott a képviselőház, ezt követően államelnöki kihirdetésre vár.